Fizikai hatások az utakon

Fizikai hatások az utakon

A fizikai jelenségek az életünk részei, vannak esetek, amikor előnyt és vannak estek, amikor hátrányt jelentenek. A közlekedésben sok esetben fordul elő, az előnyöket ki kell használni, a hátrányokat lehetőség szerint ki kell kiküszöbölni.

Erdei úton szánkóval közlekedve a hó az a közeg, ami nélkül nem tudnánk közlekedni, a közutakon viszont, hótól mentes úton biztonságos közlekedni. Sokan ismerik azt a fizikai kísérletet a súrlódás magyarázatára fahasábbal, ami igaz vízszintes síkban és azonos simaságú, érdességű felület esetében. Az utak felülete ezt az állapotot ritkán teljesíti!  Figyelembe kell venni az útjavításoknál ezt a törvényszerűséget (pl. marás) azért, hogy ne alakuljon ki eltérő érdesség, súrlódás az útfelület, és a gépjárművek jobb, és baloldali kerekeinek vonatkozásában. A hibás felületű utakról kialakított elméletem a fizika törvényein alapulnak, bizonyíthatók, az észrevételeket, kritikákat, ha nem mondanak ellent a fizikai törvényeinek és bizonyíthatók, elfogadom.  A közlekedés során a fékhasználat többnyire a veszélyhelyzet, balesetveszély elkerülése miatt történik, ez a manőver az ami elsősorban segít a baleset és veszélyhelyzet elhárításában. De úthibás úton ilyenkor érhetnek meglepetések!

A fékhasználat, a jármű sebességének csökkentése, többféle módon lehetséges. A gázpedál, gázkar visszavétele, alacsonyabb sebességfokozatba kapcsolás, a fék szakaszos működtetése, folyamatos erőteljes működtetése a féknek. Veszélyhelyzetekben ez utóbbi változat lép működésbe, és ilyenkor történik a legtöbb súlyos baleset is. Ilyenkor csak egy dolgot szeretnénk elkerűlni, az észlelt balesetveszélyt. Nincs mérlegelésre idő, fékezni kell, amilyen gyorsan csak megtehetjük. Felmérni, hogy milyen úthiba van éppen az úton, milyen a járművünk pontos pozíciója, nem lehetséges. Ezért a fizika törvényei lépnek életbe.

A hibás felületű úton fékezéskor /leginkább nyomvályús úton/a gépjármű úton való helyzete, pozíciója, a jobb és bal oldali kerekeinek az út felületével érintkező, súrlódó felületeinek eltérő nagysága az, ami kiválthatja a megcsúszást, megpördülést, keresztbefordulást. Az összes gépjárműre érvényes ez a megállapítás, a megkülönböztető jelzést használó gépjárművekre is! Hibázhatunk mi magunk is, de más gépjármű vezetője is kényszeríthet veszélyhelyzetbe! Tisztelt gépjármű vezető társaim ezt senki ne hagyja figyelmen kívül, amikor közlekedik. A legnagyobb odafigyelés és óvatosság sem elég, hogy ne legyünk egy baleset szenvedő alanyai, részesei, áldozatai, ha olyan forgalmi helyzetbe kerülünk, kényszerülünk váratlanul, amit mások okoznak nekünk. Sok vétlen áldozat ilyen okból szenved végzetes balesetet! Példák sokaságát lehetne felsorolni ennek a megállapításnak az igazolására. A mozgásokra, helyváltoztatásokra egy ugyan azon fizikai törvények vonatkoznak, de figyelemmel kell lenni a körülményekre. (gyorsításra,felületre, időjárásra, nyomtávolságra, kerékátmérőkre, a kölcsönhatásban lévő anyagokra, a műszaki állapotokra, sebességre, fékezésre, a mozgásirány változtatásra stb.) A modern fizikára nagyobb figyelem hárul, de jelzem, a régiek sem mentek ki a divatból! Nem lehet hanyagolni a fizikai ismereteket! A mozgásokat, helyváltoztatásokat látszólag egyszerű feladatoknak gondolják, sokan nem is tekintik tudománynak! Súlyosan tévednek! A fizikai ismeretek elsajátítása alól fellebbezésnek helye nincs!

Az úthibák veszélyességének felismerésében a közút kezelőjének kellene élenjárni, hiszen útügyben ők a (profik) legtapasztaltabbak, ezért bízták a közutakat rájuk. Felmerül a kérdés: az útellenőrök milyen időközönként ellenőrzik az utakat, betartják-e az előírt ellenőrzési időközöket, két ellenőrzési időn túli úthibák javítatlanul hagyását, mivel magyarázzák, mivel és hogyan ellenőrzik, milyen úthibákra figyelnek, milyen veszélyességi sorrend van egyes úthibák között, mit dokumentálnak, van –e hatáskörük elrendelni, azonnali útjavítást? Mikor tartanak ismeretterjesztő előadást az úthibákról, a hatásaikról, veszélyeiről?

A felületi úthibákat egyszerű eszközökkel lehet mérni, ellenőrizni, meggyőződni, a közlekedőkre ható baleset veszélyességről. Bizonyos szabályokat, intézkedéseket baleseti statisztikákkal magyaráznak. Az éves statisztikai adatok nem biztos, hogy igazolják egy döntés bevált vagy nem. Véleményem szerint az éves gépjármű forgalom, bizonyos utakon jelentősen eltérhet.  A gazdasági válság miatt, kevesebben járnak a munkahelyükre, kevesebben közlekednek az utakon. Az adott évben jelentősen befolyásolják a közlekedők számát, az átutazó vendégmunkások, bevásárló turizmus, nagyobb sportrendezvények, kulturális események, vásárok, kiállítások, mezőgazdasági tevékenységek, autópálya építése stb. Több közlekedő gépjármű, nagyobb forgalom, gyakoribb balesetveszély, baleset. Egyes út, útszakasz, útkereszteződés megfigyelése megbízhatóbb statisztikai adattal szolgálhat.

A balesetekben a személyi sérülések, áldozatok száma elsősorban attól függ, milyen gépjárművek ütköztek és hányan utaztak a gépjárművekben. Csökkenő baleset szám mellett lehet több áldozat, de több baleset esetén csökkenhet az áldozatok száma. Értékelésnél ezt figyelembe kell venni.

Magyarország lakossága évente 30.000fő-vel csökken. 2006-os baleseti statisztikából tudjuk, hogy 1.303fő halt meg,8.000fő sérült meg súlyosan.  A halálos és súlyosan sérülteknek több mint a fele vétlen áldozat volt. Az éves csökkenésnek 1/3-a. A számításnál a súlyosan sérültek számát azért vettem figyelembe, mert a sérültek többsége fiatal és vagy nem vállalnak több gyereket, vagy egyáltalán nem is lesz gyerekük. Fel kell figyelni erre a következményre is, amikor a balesetveszélyes utakról beszélünk. A jó állapotú, hibátlan úton mind a vétkes, mind a vétlen gépjármű vezetőjének van esélye manőverezéssel elkerülni a balesetet. A vétkes gépjármű vezetője csak a megérdemelt büntetést nem kerülheti el.

Jogilag is van probléma a nyomvályús, úthibás utakkal. Ezeken az utakon, mint tudjuk, akaratunk ellenére, kerülhetünk olyan pozícióba gépjárművünkkel, hogy eltérő lehet a jobb és baloldali kerekek érintkező felületei az úttal, ezért eltérő lesz a súrlódási erő is. Különösen gyorsításkor és fékezéskor! Márpedig a baleset elkerülésére, ezekre a manőverekre számítunk! Váratlan veszélyhelyzet elkerülése miatt fékezni kényszerül a vétlen gépjármű vezetője, a hibás út miatt megcsúszik, megpördül, keresztbe fordul, sodródni kezd. Nem elég, hogy áldozattá, vagy szenvedő alanyává válik a balesetnek, hanem még felelősségre is vonják! Korábban azt is kifejtettem, hogy a legalacsonyabb 20km/h sebességnél 1sec. alatt megtett távolság 5,6m, a féktávolság 10,2m. Az egyik forgalmi sávból a másik forgalmi sávba kerüléshez az úttengelyhez képest elfordult gépjárműnek nem kell 5,6m-t, 10,2m megtennie ahhoz, hogy a másik, szembejövő sávba kerüljön! A szembejövő gépjármű sebességétől és az ütköző gépjárművek találkozási pontjától függ a baleset súlyossága. Így válhat egy óvatos, szabályokat betartó gépjármű vezetőjéből áldozat, okozója egy balesetnek! Ha nem válik, áldozattá jön a bírósági büntetés, börtön. Képzeljék magukat egy ilyen helyzetbe, igazságos ez így? Higgyék el, az országutakon naponta közlekedő gépjármű áradat között több esetben is kialakulhat hasonló helyzet és baleset. Úthibától mentes úton a gépjármű fékezése /ha a kormányt nem fordítjuk, és a fékerő, guminyomás,  beállítása jó/nem jár haladási irányváltozással, csak fokozatos sebesség csökkenéssel. A fizikai hatások a körülményeknek, az út állapotoknak megfelelően hatnak minden esetben a közlekedő gépjárművekre. Hiradásokban gyakran hangzik el, télen síkos úton félrerántotta a kormányt a jármű vezetője, árokba hajtás stb. a következmény. Síkos úton a súrlódás lényegesen kisebb, ezért félrerántáskor csak a súrlódási viszony mértékéig lehet a jármű haladási irányát megváltoztatni, a jármű a haladási irányát megtarva haladna tovább. Nyomvályús úton haladva, pl. előzéskor, a síkosság miatt a nyomvályúból csak a kormány nagyobb elfordítására lehet kilépni, előzni. Ilyenkor viszont hirtelen a nyomvályúra felkapva, erőteljesebben változik meg a haladási irány.Gyakran árokba, szembejövő sávba kerülhet a jármű! A fizikai ismereteket naponta “fel kell mondani” a közlekedőknek, közlekedés biztonságból. Amíg nem ismerjük, nem értjük valamely fizikai törvényszerűséget, addig mindent elhiszünk amit mondanak, akár jószándékkal teszik, akár megtévesztésből. Fizikai feladat megoldására jogi megoldást keresni, rossz, téves irány, mert nem fog sikerülni soha! A feladat megoldásáig emberi életek forognak veszélybe. A fizikát a fizikai törvényeket nem lehet a magunk által meghatározott irányba terelni, kényünk kedvünk szerint bánni vele.

Ki kell mondani, és el kell fogadni, hogy baleset csökkenést csak sebesség méréssel, sebességhatárt jelölő táblával, szabályok szigorításával elérni, nem lehet. A kölcsönhatás elmélete igazolja azt, hogy további eredményeket csak állandó szakszerű útkarbantartással, javítással érhetünk el. Véleményem szerint a kölcsönhatás jelenségét az út ellenőrzést végzők és a felügyeleti szervek nem veszik figyelembe. Nem a szabálytalankodó, sebességhatárt figyelmen kívül hagyó gépjármű vezetők kedvéért kell az utakat jó állapotban tartani, hanem a veszélybe sodortak érdekében. A menekülés esélyét biztosítva legalább. Ezek után kimerészkedjünk még az ilyen rossz állapotú utakra?  Az a véleményem, hogy a gépjárművezető oktatásban, képzésben ismertetni kellene, milyen veszélyeknek lehetünk kitéve az úthibás utakon. a  A nyilvánosságra kerülő baleseti statisztikákkal gond van, mert eltérő adatokat lehet megismerni!  A fair play a közlekedésbiztonságban, 2006-os adataiban 21.000 balesetben 29.000-en sérültek meg, ugyanez 2007-ben 29.000 ember sérült meg! Az egymást követő évben kicsi a valószínűsége annak, hogy egyezzen a sérült emberek száma. A statisztikát az befolyásolja leginkább, hogy milyen gépjárművek keveredtek balesetbe/motorkerékpár, személygépkocsi, busz stb.,/és hányan utaztak, sérültek meg benne. Megállapításaim nem tér ki, hogy a hibás útszakaszok milyen hatással vannak a járműszerelvényekre, de az biztos sokkal nagyobb a veszély.

Száraz, szélcsendes, jó látási viszonyoknál is nagyon balesetveszélyesek a hibás felületű utak, a nyomvályús (nevezhetjük kényszerpályás útnak is) különösen, mert az úttengellyel párhuzamosan haladva rajta, azt az érzetet kelti, mintha jó úton közlekednénk. Csak fékezéskor észleljük a bajt, ez sokszor már késő! Az időjárási viszonyok /páralecsapódás, eső, ónos eső, deresedés, havazás, jegesedés/ megváltozásával hatványozódik a baleseti kockázat. Az eső, páralecsapódás az egész évben előfordulhat, okozhat balesetveszélyt.

Akit még nem győzött meg az elméletem igazsága / illetékes szakembereket, hatóságot, olvasót/ kérem, mutasson be olyan útépítési dokumentációt, amelyen fel van tüntetve, vagy megengedettek az úthibák. Minőségügyi szakemberkén tudom, hogy mindenkor a minőségi előírások szerint kell az utat megépíteni, használni, javítani, karbantartani. Tessék szigorúan venni, betartani!  Az emberi élet a legfontosabb, legyen az a közlekedésben is. Minden ember érintett a közlekedésben, függetlenül attól van-e gépjárműve, vezet-e gépjárművet, ezért nem is értem miért ilyen rossz az utak állapota? Bárhol is legyen felületi hibás út a földön, ha közlekednek rajta fokozott a balesetveszély.  Az utakon rendeltetésszerű használat esetén keletkezett úthibák nem csak úthibák, hanem útépítési hibák is. A fékerő szabályozók szerepére, működésére is kíváncsi lennék nyomvályús útfelület esetében. A súrlódó felületek /gumi, aszfalt/állandósága mellett, fékezéskor a kormány elfordítására a változó területű súrlódási felületek és a nyomvályú mélységétől függően még egy kis emelkedőt is le kell győzni a kerekeknek. Ilyen esetben milyen gyorsasággal követi a változásokat a szabályzó, és figyelembe kell venni a fékkésedelmi időt is!

Fékezési manővert minden közlekedő gépjármű vezető alkalmazza, alkalmaznia kell! Nem minden manőver okoz tragédiát, de úthibás úton bármelyik azzá válhat.

Fékezéskor a tehetetlenség miatt az első tengelyen lévő kerekeken a dinamikus terhelés növekszik. A nyomvályú keresztezésekor a domborulaton átbillenve (váratlan esemény miatt) fékeznünk kell, a dinamikus tengelyterhelés változás eltérő súrlódási erőhatást hoz létre. A következmény nem várt mozgásirány változás, sodródás, megpördülés! Egy nyomvonalon haladó járművek vezetőinek egyensúly elvesztését okozza! Mindkét esetben súlyos baleset a következmény.

Váratlan veszélyhelyzet kialakulhat, ha mi magunk okozzuk, de veszélyesebb, ha más okozza! (a gépjármű vezető figyelmetlen, szabálytalan, erőszakos, gyakorlatlan, alkohol, gyógyszer befolyásoltság stb. természeti jelenség, szél, köd, hó, jég, homokvihar, útfelületi hibák, szennyeződés az út felületén sár, falevél, olaj, sóder stb.) Sok gépjármű vezető ezzel nem számol, saját maga képességében bízik, ezért fogadják el a tanácsomat: a váratlan veszélyhelyzet a legképzettebb gépjármű vezetőt is katasztrófába sodorhatja! A sérültek, áldozatok hozzátartozóinak az sem nyújt vigaszt, ha nem vétkes a balest okozásban, a sérülést szenvedő családtagjuk, barátjuk, ismerősük.

A KRESZ-ben van egy szabály, mely az út és látási viszonyokra hivatkozik. Több okból is kifogásolható ez a szabály: az út javításával megbízott szervezetnek felmentést ad, az úthiba kijavításának, karbantartásának korlátlan ideig tartó elhalasztására! A balesetveszélyes úthiba kijavításáig emberek sérülhetnek meg, vagy halhatnak meg! A megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetője pl.: rendőr, autóval üldözi a bűnözőt, nyomvályús úthoz érnek: három lehetősége van a rendőrautó vezetőjének 1: az út viszonyok /nyomvályú/miatt alacsonyabb sebességre kapcsol, mert sem a saját, sem mások életét nem akarja veszélyeztetni, a bűnöző viszont nem és elmenekül.  2: az üldözést sebességcsökkentés nélkül folytatja ezen az útszakaszon is, de balesetet szenved, okoz/halálos, súlyos/milyen elbírálás nyer az eset? 3: az üldözést folytatva sikeresen elfogja a bűnözőt. 4: Az üldözött bűnöző szenved, okoz halálos, súlyos közlekedési balesetet. A balesetet okozó gépjármű vezetője, rendőr, vagy civil a hozzátartozóknak és a bíróságon mivel indokolja tettét? A hozzátartozók, hogy fogadják el az úthiba miatt vétlen szerettük elvesztését? Egy balesetet okozónak azt hozzák fel bűnéül, hogy nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett, akkor ezzel kimondják azt is, hogy jó útviszony estén nem következik be a baleset! A közlekedés rendészeti állományának ismerni-e kell az úthibás útfelületek hatásait, de a szolgálati fegyelem erősebb annál, minthogy megszólaljanak ez ügyben! A közlekedők rájuk hagyatkoznak, véleményükre odafigyelnek, és mit kapnak? Nem az útviszonyok szerinti vezetés vétségét! A rendőrségnek sok különleges feladata van, nem is nagyon győzik, a saját állományát sem tudja megvédeni, ha úthibából baleset következik be! Ezen elméletem szerint lenne rá lehetőség, de a már említett szolgálati fegyelem nem ad rá lehetőséget!

Bizonyára mások is találkoztak a sajtóban megjelent statisztikával, hogy a rendőrségnek 3009 megkülönböztető jelzéssel ellátott gépjárműve van, mégis 3414 gépjármű káresemény történt. Budapesten 581, vidéken 2833 eset fordult elő. 41 esetben totálkárosra törték a járművet.  Az hogy történt-e ezekben az esetekben halálos baleset nem tudom, de totálkárosra tört jármű esetén csak szerencsén múlhat, nem tudatosságon, ha nem történik végzetes baleset. A megkülönböztető jelzést használó járművek vezetőitől aligha van jobban felkészített, képzettebb és kiválasztott járművezető, mégis arányaiban sok balesetet okoztak! Speciális képzés tanteremben, tanpályán, közúton, időszakonként továbbképzés, az eredmény, elgondolkodtató, csúfosnak mondható. Ez a statisztika is engem igazol, hogy a fizikai törvények minden gépjárműre vonatkoznak. Nem tesznek különbséget jármű és jármű között, gépjármű vezető és gépjármű vezető között. Nem lehet a fizikai határokat büntetlenűl túllépni! Számon lehetne kérni a sokat emlegetett szabályt, miért nem az út, látási és forgalmi viszonyok szerint vezettek? A tanpályán kiválóan teljesítő vezető, a közúton mozgó járművekkel találkozik, nem mozdulatlan terelőkúpokkal! Az ORFK. OBB- nek mi a véleménye? A baleseti statisztikán itt is legalább felére kellene csökkenteni az esetszámot! A személygépjármű vezetők képzésében is és a rendőrségi járművezetők képzésében is nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a fizika!

A fékezési táblázatban megadott adatok minden közlekedő gépjárműre, a megkülönböztető jelzést használó gépjárművekre is irányadóak. Az úthibás úton különös figyelemmel kell lenni a megkülönböztető jelzést használó gépjárművekkel szemben, adjunk szabad utat, ne kényszerítsük hirtelen fékezésre, irányváltoztatásra.

Az út és látási viszonyokra vonatkozó szabályt meg kellene változtatni úgy, hogy kivéve az úthibákat (repedéseket, töredezéseket, útfelgyűrődéseket, megsüllyedéseket, kátyúkat, nyomvályúkat). Más közlekedési formánál nincs olyan szabály, hogy a vasúti pálya, leszállópálya, hajózási útvonal szerint közlekedjenek az adott közlekedésben a résztvevő járművek. Amennyiben hibás pályaszakasz alakul ki, sebességkorlátozást rendelnek el, majd azonnal vagy rövid időn belül kijavítják a hibát, vagy elhárítják az akadályt.

Nyomvályús úton közlekedő szabálytalan gépjármű vezetője tisztában van- e  azzal, hogy az a manőver, amely hibátlan felületű úton nem követte tragédia, az hibás felületű úton akár katasztrófát okozhat?

A biztosító hálózatok a biztosítási díjszabáskor a magasabb árakat a megnövekedett balesetek számával is indokolják. A balesetek körülményeit, okát mélyrehatóbban miért nem vizsgálják? Arra törekednek, hogy a kifizetett kárösszeg a lehető legalacsonyabb legyen! Elméletem szerint a károkozók közé, a hibás felületű utak által okozott baleseteknél a Közút kezelő kht. is jogi felelőséggel tartozik! (1988.I.törvény, 1996.KHVK rendelet)

A közutakat használók és ezekkel valamilyen kapcsolatban lévő szervezetek, társaságok: Taxi, Volán, kamionos fuvarozók, biztosítók, Közlekedési hatóság, közlekedésrendészet, autóklubok, közútkezelők, útépítők, gépjármű vezetőképző tanintézetek, mentők, tűzoltók, katasztrófa elhárítók, stb. akik közül  senki nem akadt, aki felemelte volna a szavát az utak rossz állapotáért.

Közlekedésbiztonság szempontjából az útfelület és a gépjármű kerekei közötti kapcsolatnál fontosabb nincs! Ezután következhet minden más. Az utak vonalvezetése egyenes, és íves szakaszokból áll, emelkedők, lejtők alkotják. Az ideális nyomvonalon alakul ki a nyomvályú. Kanyarulat esetén az ideális ívről, ha letérünk, vagy mások térítenek, le komoly veszélybe kerülünk. Veszély esetén fékezéssel, gyorsítással, oldalra kormányzással védhetnénk ki a balesetveszélyes helyzetet, de nem segít ez sem. Csak a szerencsében bízhatunk, mert nincs jó választás ebben a helyzetben. Ezért nem bízhatjuk az út és látási viszonyok szabályára, a vétlen emberek életét! Megtévesztő magatartás is ilyen katasztrófához vezethet.

Nyomvályúban haladó kerekeknél, esős időben (vízben), a kerekek között kialakulhat a vízen siklás, (aquaplaning), ami a gépjármű irányíthatatlanságát okozza. A nyomvályúban felhalmozódott vizet a gumi bordázatai nem képesek kiszorítani, elvezetni, felaprózni, ezért veszélyes ilyen úton közlekedni. Nagymennyiségű eső estén, vagy nagy sebességgel való közlekedésnél kisebb csapadék esetében is kialakulhat a vízen siklás! Elsődleges biztonsági szempont a kerekek és az útfelület közötti biztonságos kapcsolat!

A gépjárművezető, az ülésben más testhelyzetben van gyorsításkor, és más testhelyzetben fékezéskor! Gyorsításkor az ülésben a háttámlához szorulva, a gépjármű mozgásával együtt mozdulva, biztonságos pozícióban, míg fékezéskor előredőlve, bizonytalan testhelyzetben kell irányítani a gépjárművet.

A közúti közlekedés a közlekedés lebonyolításában vezető helyen van, de a biztonsági intézkedés nincs arányban vele! Vasúti közlekedésnél pálya meghibásodás esetén nem tesznek ki (vasúti sin hiba) jelzőtáblát, repülőtér leszálló pályára (leszálló pálya hiba) jelzőtáblát, hajózásnál (hajózhatósági útvonal hibajelző Bólyát). A hibát a lehető legrövidebb időn belül kijavítják.

Adattal nem rendelkezem, de javaslom figyelembe venni 1km. vasúti pályaszakasz megépítése, fenntartása, karbantartása, élettartama olcsóbb, gazdaságosabb, mint hasonló hosszú autóút szakaszé, a közlekedés biztonsága az időjárási viszonyok (szél, eső, kismennyiségű hó) esetén a vasúti közlekedés esetén biztonságosabb, kedvezőbb.

A kölcsönhatásból következtetve biztosra veszem, hogy a személyi sérüléses és anyagi kárral járó balesetekben sokszor az útviszonyok is jelentős szerepet játszottak! Az ismertetett esetek ugyan ezt nem igazolják, ezért merül fel az a kérdés, hogy a baleset okait, körülményeit vizsgálva a helyszínelésekkor az okokat, körülményeket tényszerűen állapították –e meg és rögzítették? A bírósági ítéletek minden balesetért felelőst elítélnek –e? A baleset okozója is lehet vétlen.

A megállapításaimat síkvidéki utakon, szóló gépjárművekre vonatkoztatva fejtettem ki. A körülmények megváltozása csak növeli a kockázatot, veszélyességet!

Az elméletem alapján nincs más lehetőség az úthibák tekintetében, a  gépjármű vezetőknek, a gépjárművezető képző iskoláknak, biztosítóknak, közút kezelőknek, közlekedésrendészetnek, helyszínelőknek, szakértőknek, igazságszolgáltatásnak, közlekedési hatóságnak, közlekedési minisztériumnak, hogy figyelembe vegyék: az úthibák(repedések, útfelgyűrődések, útfelület marása, út-megsüllyedések, kátyúk,nyomvályúk) a gépjárművek manőverezésekor, gyorsítása, fékezése, kiindulópontja egy váratlan haladási irányváltoztatásnak! Az utakat késedelem nélkül, rendszeresen karbantartani, szakszerűen javítani kell. A téli időszakban az útfelületek nedvesek, havasak, jegesek, csúszósak, ezért a baleseteknél mindjárt a havas, jeges, csúszós utat és a gépjármű vezetőjét hibáztatják, a baleseteknél nem veszik figyelembe az úthibákat. Ilyen útfelületen a megcsúszás haladási irányváltozással jár, amit az útfelület hibája okoz! Ezt nem vizsgálják.  A „vétkes” gépjármű vezetője, csak ( pld. váratlan esemény,  baleset elkerülése miatt) fékezni kényszerült. Ez a manőver váltja ki a váratlan haladási irány változását, majd bekövetkezik a baleset. Emberi életeket, sorsokat változtatnak meg az úthibák, vétlen emberekét is! A szándékom felhívni a figyelmet az úthibák rendkívüli balesetveszélyére, mert nem mindenki ismeri fel ezt a veszélyt!

Alapvető, a mozgásokra vonatkozó fizikai ismeretek (pl. gyorsulás, súlypont, súrlódás, centrifugális erő, lassulás(fékezés) stb. nélkül, a közlekedés bármelyik formájában, a közúti közlekedésben részt venni, és helyes alkalmazás gyakorlata nélkül,Ön és közveszélyes! Közveszélyes továbbá, olyan út építőkre, útjavítókra, útellenőrökre, baleseti helyszínelőkre, szakértőkre bízni a közlekedés biztonságot, akik nem a fizikai törvények szerint végzik munkájukat, feladatukat! A fizikai törvények megismerése és alkalmazása ellen, fellebbezésnek helye nincs!

Nem vagyok fizikus, nem áll szándékomban elvenni a fizikusok kenyerét, de ez ügyben eddig nem szólalt még meg senki! Ha megállapításaim tévesek lennének, már biztosan kritizálták volna, ki kellett volna javítani! Az életben bonyolult feladatokat, a tudományok segítségével oldhatunk meg. Ezért tanulunk, képezzük magunkat, igyekszünk elsajátítani tudományt. Ilyen esetekben is, mint a közlekedés biztonság a tudomány adhat megoldást a balesetek számának csökkentésére. Az emberiséget érintő problémáról van szó, ezért a TUDOMÁNYOS Akadémia, a Közlekedés TUDOMÁNYI Intézet, a Közlekedés TUDOMÁNYI Egyesület fejtse ki a véleményét, foglaljon állást ez ügyben, tegye azt közzé! Riasztóak a baleseti statisztikák, csak még a tudomány világát nem rémisztették meg! Az ember élete mindennél fontosabb, de ne feledkezzünk meg a tetemes anyagi károkról sem! Egy gazdasági szakember megkísérelhetné összeszámolni milyen anyagi károk keletkeznek a közlekedésben, már a halottakat is pénzbeli értékben kifejezték. Természetesen bele kell számítani mindent.

Az autóversenyeket sokan kedvelik, ezért tanulságos amit most ismertetek, nem csak versenyzőknek! Amerikában a pályaversenyeknek sokaságát rendezik. Az ovál pályák kanyarulatait 31 fokban megdöntötték. Ezt azért tették, hogy nagyobb sebességgel lehessen a kanyart bevenni. Kihasználva a fizikai lehetőséget ezt megtehették. Arra azonban már nem gondoltak, hogy versenyhelyzetben egyszerre több jármű versengve a győzelemért veszélyhelyzeteket idéznek elő. Ilyenkor a fékhasználat miatt, a döntött pályán a súrlódási viszony megváltozik. A jármű megpördül, sodródik, ütközések sorozatát indítja el, súlyos baleseteket okozva. Erre a fizikai hatásra már nem gondoltak! Nem is értem, hogy miért. Tapasztalt szakemberek, gyakorlott versenyzők, hogy hibáztak ekkorát? Azért mondom, hogy hibáztak, mert sok a baleset, és nem hiszem, hogy ez lenne a cél! A nagyobb sebesség miatt és a sok versenyző a pályán, nem lehet balesetmentes a a verseny. (Nascar, Indycar)

Törvény ellenesen cselekedni, élni, vétkezni nem lehet, mert az büntetéssel jár,pláne nem a fizikai törvény ellenesen, mert ez büntet csak igazán. A világ összes védőügyvédje sem tud megvédeni, vagy elérni felmentésedet a bűnöd alól!

Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató