Nyílt levél a közlekedési szakemberekhez, döntéshozókhoz!

               

                Nyílt levél a közlekedési szakemberekhez, döntéshozókhoz!

 

Mivel egyéni próbálkozásaim nem jártak sikerrel, ezért párbeszédet szeretnék kezdeményezni a mindenható közlekedési szakemberekkel a közlekedésbiztonságról, és arról amit az Európai Unió célul tűzött ki, a halálos és súlyos balesetek számának csökkentéséről.

2006-óta rendszeresen figyelemmel kísérem a közlekedésbiztonság alakulását, tűz közelből, a baleseti statisztikákból, közlekedésbiztonság javítását szolgáló intézkedésekből, a hatásaikból, előadásokból, és rendezvényeken keresztül. A tudománynál ésszerűbb, meggyőzőbb, hitelesebb magyarázat nincsen! Ha közlekedésbiztonságról beszélünk, akkor nem járművekről (kerékpár, motorkerékpár, személyautó, tehergépjármű, busz, kamion) kell beszélni, hanem mozgásról, sebességről, haladási irányról, mozgástérről!

A szakemberekre van bízva a közlekedésbiztonság. Ezzel keresik a kenyerüket. Tanulmányommal a kenyérkeresetük egy részét elvettem talán, de emberéleteket mentettem a közlekedők között.

A közlekedés legveszélyesebb pillanatai, amikor reakció útra kerülünk. Erre felkészülni nem lehet, tudjuk, hogy van, mégis legtöbbször váratlanul ér bennünket.

A baleseti statisztikák mindegyike a sebességet jelöli meg első helyen a balesetek okaiként. Én ezt nem vitatom, sőt alátámasztom az elméleti anyagommal, igaz más megközelítésből! Hogy miként látom én ezt, a honlapomon megtalálják, ezért itt nem részletezem.

Tehát a sebesség az, ami a legnagyobb szerepet játssza  a balesetekben. Már jelezték is, hogy az Európai Unió a lakott területeken 30.km/h sebességet akar bevezetni. Én már sokkal korábban javasoltam ezt a szakembereknek. A felvetés jó, de nincs semmi indoklás azon kívül, hogy balesetek számának csökkenését várják. Nekem magyarázatom is van, hogy milyen szempontok, tényezők, körülmények miatt indokolt a sebességhatárok csökkentése. A közvélemény is jobban megérti és elfogadja ha indoklás is van erre.

Először is, aki gépjárművel közlekedik, olyan mintha fegyvere lenne, nem is kis kaliberű. Egy pillanat alatt emberi életet, életeket olthat ki, köztük a sajátját is!

Vegyük számba milyen veszélyes tényezők játszanak közre a baleseteknél? Csak címszavakban.

Emberi tulajdonságok, képességek: látás, hallás, egyensúly érzék, sebesség és távolságbecslés, tévesztés, felejtés, életkori sajátosság (látás, hallás, reflex romlása, bizonytalan egyensúly érzék) öntörvényűség! (fedélzeti és térfigyelő kamerák bizonyítják), a többi az orvostudomány meghatározása alapján, reakció idő, haladási irányváltozás, reakció út, csúszó súrlódás, gravitáció, súlypont, kölcsönhatás, versenyszellem, sebességimádat, élménykeresés, figyelemelvonó pótcselekvések, vezetői képességet befolyásoló szerek, szeszes italok, fáradtság…. +a sebesség választás. Ezek mindegyike külön-külön baleseti kockázati tényezők! A baleseti kockázati tényezőket nem néhány ember követi el, hanem mindannyian. Van belőlük jó néhány, jut belőle mindenkinek! Felvenni a harcot szinte lehetetlen.

Az utak és környezete által biztosított biztonság akkor van meg, ha a (megengedett legnagyobb sebességhatárhoz viszonyítva) megvan az elegendő mozgástér! Haladási irányváltoztatás, különösen a kikényszerített haladási irányváltoztatásnál, ütközés és síkbeli eltérések nélküli mozgástér, forgalom sűrűsége, útfelületi hibák. Hiába tartottuk be az eredeti haladási irányban a haladási sebességhez előírt biztonságos követési, fék, és oldaltávolságot, ez a biztonság, a haladási irányváltozással elveszik! Ezért nem lehet olyan megengedett sebességhatárokat megállapítani és a járművek végsebességét, a megengedett sebesség többszörösére képes járműveket közúti forgalomba engedni, hogy súlyos halálos balesetek következzenek be!

Az utaknál azt kell vizsgálni, hogy a megengedett sebességhatároknál az út és környezete, milyen hosszúságú ütközés és akadálymentes mozgásteret tud biztosítani az út síkjával azonos szintben, figyelembe véve az esetleges haladási irányváltozást is! Figyelembe kell még venni, hogy az útfelület és a mozgástér súrlódási együtthatója is azonosak legyenek. Ebből kell kiindulni, a sebesség meghatározásoknál!

Szakembereknek azt a kérdést tettem föl, hogy milyen tényezők, körülmények, tulajdonságok alapján határozták meg a megengedett sebességhatárokat? Nem kaptam választ! Ezért most másképpen kérdezem meg tőlük ezt fontos közlekedésbiztonsági problémát.

A közúti közlekedés során sebességválasztáskor figyelembe kell-e venni az emberi tényezőket, az adott jármű gyorsulását, végsebességét, műszaki állapotát, az utak és környezetének mozgás sebességéhez nyújtott mozgásterét?

A közlekedők is és a szakemberek is, hogy “jól” válasszanak sebességet ismerniük kell ezt, (sebesség-reakció idő)-reakció út, haladási irány(változás!), szabad mozgástér, baleseti kockázati tényezőt! Ezt  a legfontosabb tényezőt azonban még sem hazai, sem más országbeli szakember, kutató, járműgyártó, egyetemi szakemberképző, közutas nem ismerte fel! Mivel nem kaptam választ a szakemberektől, öngólt rúgtak! Hogy ne kövessék el a relatív gyorshajtás vétségét, milyen körülmények alapján választanak sebességet? Veszélyhelyzetben a vezető csak magára van utalva, nem lehet, nincs idő fellapozni a szakkönyveket, esetleg felkeresni a honlapomat, azonnal tudni kell dönteni! A szakemberek viszont, egymás közt megbeszélve, körültekintően, minden segítséget igénybe vehetnek akkor, amikor meghatározzák a megengedett sebességhatárokat! A közlekedők egymást a rossz döntésekről nem tudják lebeszélni, a szándékukat megváltoztatni! Csak a megengedett sebesség ésszerű, és a mozgások fizikai törvénye által meghatározott értékhatáron belül lehetséges jól meghozni. Ezt figyelembe kell venni az autógyártóknak is, gyorsulás és végsebesség vonatkozásában is!

A közlekedésbiztonság problémáinak megoldásába be kell vonni az autógyártókat is! A gépjárművek gyorsulását, és a végsebességét, közutakon a megengedett sebességhatárokat, ne a fantázia szabja meg! Valós tények, körülmények, lehetőségek, a tudomány figyelembe vételével döntsenek. Jogilag próbálják megoldani, felelősségre vonni, a közlekedési balesetek felelőseit, de ez a maximum! Súlyos és halálos balesetek felelőseit, pénzbüntetésre, börtönre és eltiltással büntetik, de az áldozatok az életük hátralevő éveit mozgásukban korlátozottként kell leélniük! Halálos baleseteknél súlyosan sérül a család. Félárván, árván, a szülők támasz nélkül maradnak! Ezek a veszteségek, semmivel nem pótolhatók! A közúti baleseteket, a Közút kezelő munkatársainak baleseteit, ne járulékos baleseteknek vegyék!

Jöjjön meg a szakemberek józan esze és a tudományt választva oldják meg a közlekedésbiztonságot!

Közlekedésbiztonsági szempontból az útfelületi hibákkal alig foglalkoznak! Ezért sokan nem is tudják, hogy vészhelyzeteben gördülő üzemmódból csúszó üzemmódra váltáskor, váratlanul a haladási irány is megváltozhat! Ha volt megfelelő követési távolság, akkor az a haladási irányváltással elveszik ez a biztonság! (szalagkorlát, árok, fa, oszlop, kerítés, épület, szemközti frontális ütközés) veszélye áll fenn! Ezt relatív gyorshajtások közé sorolják. Ez magyarázat arra, hogy miért fontos a sebességhez a megfelelő mozgástér. 

Ha közlekedésről beszélünk, vizsgálni és elemezni szeretnénk, akkor a mozgások törvényei alapján kell megtenni, mert mint a mozgások egyik formája a közlekedés! Mozgások elemzésénél ismerni kell a sebességet és a mozgás irányát is. Mozgás akkor jöhet létre, ha van a mozgás irányában szabad mozgástér! A közlekedésben gyakran kell a mozgás irányán változtatni. Csak az előttünk haladóhoz képest tudjuk betartani a követési és féktávolságot. A mozgásirány változáskor nem tudjuk figyelembe venni az út melletti akadályokat (szalagkorlát, fa, oszlop, árok, kerítés, épület), azok az adott helyen és távolságra vannak. A reakció utat sem tudjuk lerövidíteni, az út melletti területen sem lehet biztonságosan manővereket végrehajtani! Csapda helyzetbe kerülünk, bekövetkezik a baleset. Ha a vezető vét el valamit még rá lehet fogni(!), hogy hibázott, de mi van a, ki kényszerített mozgásirány változás, és a csúszó súrlódás által kiváltott mozgásirány változás estében? (leszorítás, büntető fékezés, záróvonal átlépés, a forgalommal szembe hajtás, autópályán gyalogosan, kerékpárral és más közlekedési eszközzel közlekedés stb.) Ezeket tiltják, ellenőrzik, büntetik, mégis összességében nagy számban fordulnak elő! A felsorolásból majdnem kifelejtettem az öntörvényűséget, íme itt van! Halálos fenyegetéseket, halálos baleseteket okozva. A szakemberek külön kezelik a közlekedést, nem az egyedüli, a mozgásokra vonatkozó törvények alapján veszik figyelembe. Relatív gyorshajtás, törvény van rá, elmélet nincs, vagyis idáig nem volt! Az öntörvényűség miatt, nem elég jogszabállyal tiltani valamilyen manővert, mert mire a jogszabály utoléri az elkövetőt, már megtörtént a baj! Az öntörvényűség benne van mindannyiunkban, van aki gyakrabban, van aki ritkábban követi el, de nem csak a közlekedésben, hanem az élet más területein is. A közlekedésben csak egy módja van ennek mérséklésére, ami fájó, az a sebesség (gyorsulás, végsebesség) lecsökkentése, a mozgástér biztosította lehetőség szintjéig! Sok emberi tényező van, amivel veszélyeztetik a közlekedésbiztonságot. Közülük többet külön-külön is elemeztem. Arra a megállapításra jutottam, hogy gyűjtőfogalomként, öntörvényűséggel is jellemezhetjük azokat. Minden területen jelen van az életünkben, de a közlekedésben megelőzéseket nem tehetünk! (ittas vezetés, záróvonal átlépés, piros jelzésen áthajtás, forgalommal szemben hajtás, büntető fékezés stb.), ezért nem elég tiltani! A sebesség (abszolút, relatív) első számú baleseti tényező, mely párosul más öntörvényű cselekedettel! A baleseti statisztika is rámutat ezekre. A baleseti statisztikát nem csak a közlekedők elrettentésére kell használni, hanem a közlekedési szakembereknek is megmutatja mi a teendőjük, hol kell beavatkozniuk. A sebesség ellenőrzés nem elég! Az elkövetés eszközén kell a sebességen változtatni! Azt gondoltam, hogy a szakemberekkel könnyebb szót érteni ezekben a kérdésekben! Az öntörvényűséghez nem kell engedély! Az öntörvényű ember maga dönti el a cselekedetét. (nem ad elsőbbséget, túllépi a megengedett sebességet, ittasan vezet, jogosítvány nélkül vezet, mobilozik vezetés közben, büntető fékez stb.) Senki nem akadályozhatja meg ebben, nem tudnak hatni rá! A többi közlekedő csak szembesül a súlyos szabálytalanságokkal, és belekeveredik a balesetbe! Jogszabályokkal próbáljuk befolyásolni, de meggátolni nem tudják tettüket. Az öntörvényűséggel kapcsolatosan nem mutogatok senkire, mert magamra is mutogathatnék, azt azért kérni szeretném, hogy mindenki gondolkodjon el ezen!

A száguldozást meggátolni, csak az autógyárak tudják, és féken tartani! Azt, hogy hol leselkedik ránk ilyen veszély sokszor nem is tudjuk váratlanul ér bennünket.

Tisztelt szakemberek!

Hazai és nemzetközi szakemberek: kérdezem, kimerítették már az összes közlekedésbiztonságot javító lehetőségeket? A bécsi és genfi egyezmények után mit teszünk, várjuk a csodát? Segítségül, minden lehetséges tényezőt, emberi, jármű, út és környezete, és a szakemberek tévedéseit vizsgálni kell!

Most azokhoz szeretnék szólni, akik a sebesség megszállottjai! Eltudjátok Ti fogadni azt, hogy balesetet  szenvedtek egy olyan közlekedő hibájából, aki nem az út, útviszony (útfelületi) szerint vezetett? Általa súlyos balesetet szenvedtél, mozgásodban korlátozott lettél életed végéig, de tudjuk ettől súlyosabb kimenetele is lehet egy balesetnek! A vétkes járművezető megkapja büntetését, (eltiltás, pénz, vagy börtönbüntetést)! Te zokszó nélkül, életed végéig viseled a baleset következményeit? Belenyugszol, hogy bár a megengedett sebességhatárt nem lépte túl a vétkes jármű vezető, de az útfelületi hibától manőverezési hibát követ el? Nem számol a vonalvezetéssel, haladási irányváltozással, sebesség-reakció idő=reakció út, haladási szabad mozgástér, biztosítja-e az általa választott sebességhez a biztonságot? Most szeretném hallani a véleményeteket a sebességről! Ez csak egy elképzelt baleseti esemény elemzése, de bármelyik pillanatban, bárhol bekövetkezhet!

A jogi szakértők figyelmébe ajánlom!

A gyorshajtókat, a relatív gyorshajtókat ha lefülelik, azért kapják a büntetést, mert a megengedett sebességhatárt túllépték, vagy a körülményekhez nem megfelelő sebességet választottak! Én azt állítom, hogy azért kellene a büntetést kiszabni, mert a fizikai törvényeket szegték meg! A választott sebességhez tartozó reakció út távolságának hossza és a haladási irányban, ezen távolságon belül akadály volt, ezért a baleset elkerülhetetlenné vált. Így tanulságos, mert felhívja a figyelmet a sebesség választás veszélyeire. A bírósági végzésben, az indoklásban is fel  kell tüntetni, hogy a választott sebességhez tartozó reakció út hossza, és a haladási irány(változás) vezetett balesethez. Segít a fékezési táblázat! (előzés, követési távolság, féktávolság, elsőbbségadás, kanyarodás, büntető fékezés!) mindegyiknek köze van a sebességhez, reakció úthoz!

A földön, rajtam kívül a közlekedésben, közlekedésbiztonságban mindenki szakember, mégsem akadt olyan, aki felismerte volna ezt fontos tényezőt a közlekedésbiztonságban!

Ez az elmélet az én kutatásaim, kísérleteim, elemzéseim alapján állt össze. Eddig a köztudatban nem jelent meg. A fékezés folyamata, a fékezési táblázat kezdeti időpontját nem ismerem, de de a közlekedés kezdetére teszem. Az összefüggések ismertetésével, magyarázatával kellett volna bevezetni a közlekedőket a közlekedés rejtelmeibe. 125.-év elteltével jutottunk el a fő közlekedésbiztonsági tényezőhöz!

Súlyos következményekkel jár ez. Minden helyzetben, minden körülmények között, a jármű vezetője uralhatja-e a jármű irányítását?  Az úton való zavartalan haladást, mozgást a célállomásig senki nem biztosítja, nem garantálja! Erről a szakemberek lemaradtak. A sebességgel nem lehet ilyen gyorsan reagálni a haladási irányváltozásra! Tehát jön a baleset. A haladási irányváltozás kifejezés használata a szakszerű, mert a járművek, gépjárművek esetében a jármű, gépjármű vezetője választja meg a legbiztonságosabb haladási irányt. Baleseteknél a legtöbb esetben nem a vezető akarata szerinti a haladási irány! A köztudatban, megdobta a járművet kifejezés az elterjedt.(útfelületi hibák, kátyú, nyomvályú stb.) A gépjárművek haladási irányváltozása a főiránytól mérve, néhány fok eltérés is balesethez vezethet! (sebesség- reakció út-oldalirányú mozgástér) Gondolják át egy kicsit a két kifejezés közötti különbséget!

Sok veszélyes tényezőt ezek közül büntetnek, ha a vezető hibázik, az a vezető aki vétlenként elszenvedi a balesetet, nem kárpótolja SEMMI! A közlekedés, a közlekedésbiztonság veszélyhelyzeteit együtt éljük meg, a politikusokkal, hazai és az európai közlekedési szakemberekkel, bírákkal, tudósokkal, kutatókkal, rendőrségi szakértőkkel, mégsem a bajok kiindulási pontján, a sebességen keresztül próbáljuk megoldani a problémákat. A tudomány is ezt követelné meg! Lehet, hogy nem is a közlekedők az első számú felelősök? Fegyverviselésre sem mindenki kap engedélyt, nem osztogatják a fegyvereket. A közlekedés teljesen más, mindenki közlekedik, mert jogunk van rá. Az EUR-LEX kimutatása szerint Európában, a közúti balesetekkel járó társadalmi költségek évi 130 milliárd euróra tehetők. Ez csak egy száraz adat, ennél jelentősebb, a súlyos lelki nyomorúság okozása a családoknak!

Járművet vezetni, gépjárművet vezetni, beszállni, anélkül, hogy a vezető nem ismeri a mozgástér szerepét, nem lehetne! A reakció út minden veszély helyzetben főszerepet játszik. A balesetveszélyes helyzet nem várja meg a vezető észlelését, az az a reakcióidő kezdetét. Így kiesik a (követési, fék, oldaltávolság), amit betartottunk.

1.sec. figyelemkieséssel balesetveszélyes helyzeteket okozhatunk magunknak és más közlekedőknek! (magunknak pl. akkor, ha lehajtunk az útpadkára) a gyalogos, ha leszegett fejjel kel át a zebrán. Ez után a baleset elhárítására beindul a reakció idő, reakció út folyamata. A közlekedésben mindenki megkapja a maga reakció útját, talán nem is csak egyszer. Kérdés az, hogyan jön ki belőle, vagy ki jön-e egyáltalán? A reakció út egy létező jelenség a balesetveszélyes helyzeteknél!

A Duna csatornán bemutatták a szuper autókat a szuper gazdagoknak. Az ember lélegzete is el áll olyan szépek ezek az autók. Minőségi alapanyagokból, minden igényt kielégítő kivitelben. Szó volt az árakról, melyek a szuper gazdagok pénztárcájához illőek voltak. A technikai adatokra hívnám fel a figyelmet! Nulláról 100.km/h sebességre 2,4.sec. idő alatt gyorsulnak, a 200.km/h sebességet 6,2 sec. idő alatt érik el! A végsebesség pedig 490.km/h. Leszabályozva 380.km/h kerülnek forgalomba. A szuper autók az összes többi járművel együtt ugyan azokat az utakat használják, a sebességkülönbségek nagyok. Ez is balesetveszélyes helyzeteket idéz elő. Az útfelületi hibák is jelen vannak, melyek kiválthatják a haladási irányváltozást. Az emberi reakció idő is megegyezik a szuper gazdagok reakció idejével, az emberi tulajdonságok, képességek is egyeznek. (reakció idő, reflex, látás, hallás, egyensúlyérzék, becslési képesség, a nagyobb sebesség hosszabb reakció utat eredményez!) Ez mellett nem lehet elmenni! Nincs a világon olyan út, amelyik biztosítani tudná a biztonságos, szabad mozgásteret a közlekedéshez! 380.km/h sebességnél, 1.sec. idő alatt 120.m tesz meg az autó. Hol van olyan út, amelyik ilyen reakcióút hosszon, ütközésmentes útszakaszt tud biztosítani a balesetveszélyes helyzetnél? (Gondoljanak haladási irányváltáskor, vagy kikényszerített haladási irányváltásra, amikor az útról is letér a jármű, áttér a szembe sávba, szalagkorlátnak ütközik, az út síkjától eltérő környezettel találja szembe magát)! Természetesen nem kötelező ilyen nagy sebességgel közlekedni, általában tiltják is, akkor meg hol használja ki az autó gyorsaságát? Németországban van olyan autópálya, ahol nincs felső határ, de az az út sem rendelkezik ekkora sebességhez szükséges szabad mozgástérrel! Gondolkodjatok, megéri kockáztatni?

2022. 06. 03-án megjelent hír, hogy kitiltották a Mercedes-AMG ONE tip. 1049 LE járművét az utakról! A jármű 15,6 sec. idő alatt gyorsul fel 300.km/h sebességre, a végsebessége 352.km/h! Kezdenek észhez térni a szakemberek. A mozgás tudománya adja meg a választ erre is! 

Tisztelt Szakemberek!

Azoktól a szakemberektől kérdezem akik meglátogatták a honlapomat, ismerik az elméletemet, állásfoglalásomat a sebességgel kapcsolatban: mi a legfőbb generálója a sebességhatár túllépésének? A napi tevékenységeinket időpontra kell teljesíteni! A szabályok és sebességhatárok betartása nem lehetséges minden utunk alkalmával. Ezért azok a szakemberek, akik mást állítanak, saját közlekedéseiket vizsgálják meg, és ha a jelenlegi körülmények között  sebességtúllépés nélkül tudják teljesíteni a napi feladataikat megkövetem Őket! Lábaik elé borulva kérek tőlük bocsánatot, és a legszigorúbb büntetést szabjanak ki rám! Akkor nincs megoldás? De van! A tanulmányomban ezt ki is fejtettem.

Az önvezető járműveknek is számolniuk kell ezekkel a tényezőkkel.

A szakembereket, a legilletékesebbeket keresem ezekkel az észrevételeimmel, mert a változtatás joga Őket illeti!

Egy átfogó közlekedésbiztonsági tanácskozás még nem volt! Arra gondolok, hogy közlekedési szakemberek, kutatók, egyesületek, természettudományokat oktató szakiskoláktól az egyetemekig, az autógyárak, járműgyártók képviselői (szakemberek Ők is), fizikusok, orvosok, útépítési szakemberek, rendőrség, katasztrófaelhárítók, tűzoltóság, és nagyon fontos, a közlekedők megbízottjának részvételével. Emellett baleseti statisztikák, fékezési táblázat segédletként! Ne feledjék emberi életekről van szó, az enyémről is, meg másokéról is, de minél több életet szeretnénk megmenteni, próbáljuk meg az ajánlásom szerint!

A megengedett sebességhatár nem kötelező sebesség, Országok, Nemzetek, fuvarozók, szállítók, közösségi közlekedés is a lehető legnagyobb megengedett sebességgel számolnak, terveznek, ezt a jármű vezetőknek végre kell hajtani! Kérdeztem szakembereket mondják meg, milyen tényezők, körülmények alapján határozták meg a megengedett sebességhatárokat? Nem válaszoltak semmit erre!  

Alkalmas-e bármelyik út arra, hogy a megengedett sebességhatáron belül közlekedve, veszélyhelyzetben, a jármű reakció útja, haladási irány megváltozásakor a jármű ne ütközzön szemközti sáv járművével, szalagkorlát, fa, oszlop, kerítés, épület, ároknak? Biztonságosak ebből a szempontból az utak?

Az útfelületi hibák mindenkinek egyéni problémákat okoznak, de összességében közösségi problémává válnak!

Zavartalan közlekedés nincs a közúti közlekedésben, mert egymást zavarjuk, mi közlekedők, hiszen egyszerre egy mozgástérben mozgunk.  

Baleseteknél a vezetők viselkedését, cselekedetét vizsgálni kellene, hogy tudatosan vétkezett, pl. előzéskor záróvonal átlépés, ittas vezetés, piroson áthajtás, körforgalomba rossz irányba hajt be ….Ezekben az esetekben a vezetők biztosan részletes oktatásban részesültek. Vannak olyan esetek, amikor váratlanul haladási irányváltozás következik be. Ilyenkor, ha az adott sebesség reakció útja nagyobb, mint a szabad mozgástér által biztosított útszakasz, baleset következik be. Nem mindegyik baleseti kockázati tényezőt oktatják a tanintézetekben, az ismeret hiánya nem a vezető hibája, de neki kell felelnie érte. Sok baleseti kockázati tényezőre a gépjármű vezetők még gondolni sem tudnak, mert nem ismerik. Reakció út, kikényszerített haladási irány, útfelület hibájából bekövetkezett haladási irányváltozás, súrlódás által kiváltott haladási irányváltozás…..

Csak most találtam rá, a 24/2005. (IV. 21.) rendeletre, azon belül a Képzés tartalma és feltételei részre, a 4§(1). Ebben az áll:”a képzésre jelentkező (tanuló) számára biztosítani kell mindazon ismereteket, jártasságot és készségek elsajátítását, viselkedésformák kialakítását, amelyek a járművezetés során lehetővé teszik (a,b,c,d,e,) pontokban felsoroltakat”.! Amiket én hiányoltam, kifogásoltam, az tulajdonképpen ebben a rendeletben elő van írva! A valóság nem ezt mutatja.

A képzést a KTI. felügyelete alatt végzik. Ebben az esetben az általam felvetett problémákat kivel, milyen formában lehet megbeszélni? Panaszról én nem beszélek, mert inkább együttműködés az, ami hatásosabb lenne. A gépjármű vezető képzés is oktatás, sőt még bizonyos esetekben szakma is! A többi oktatáshoz kellene tartoznia, figyelembe véve, hogy speciális esettel állunk szemben. Az oktatás, bármely szakterületével állunk is  szembe, a tudomány van első helyen! Talán éppen ezért van elkülönítve? Mitől lesznek a közlekedési szakemberek szakemberek? Ők az alap ismereteiket nem az általános, közép, vagy a felsőoktatási intézményekben szerezték? Mi közlekedők, itt jutottunk ismeretekhez! Ezeket az ismereteket kell tovább fejleszteni!

Szakemberektől kérdezem:

  • Bármilyen rangú út esetében a gépjármű vezetőknek, a haladási sebesség megválasztásánál, figyelembe kell-e venni azt, ha haladási irányváltozás következik be, a reakció út irányába milyen balesetveszélyek lehetnek?
  • szalagkorlát (nem szünteti meg azokat a tényezőket, amik haladási irányváltozást, kiváltják és okozzák! A szalagkorlátnak csapódás is borzalmas balesetekkel jár.)
  • fák, oszlopok
  • szembe jövő forgalom

az út síkjától eltérő terep, árok, kerítés, ház fala, domb, szakadék, (ezek helyhez kötött, rögzített) balesetveszélyes tényezőket? Lehetséges figyelembe venni előre?

Mit jelenet ez haladási sebességben?

Megszólítottam fiatalabb és idősebb gépjármű vezetőket, beszéltem oktatókkal, és ez alapján tudom, hogy ezeket a közlekedésbiztonsági tényezőket Ők sem ismerik, nem is oktatják.

A közlekedési balesetek az utakon következnek be, szerepük van tehát az utaknak és a környezetüknek is. Ezért nem csak az oktatók és gépjárművezetők képzését kell bővíteni, hanem a Közút Kezelő munkatársainak az ismereteit is! Ha nem hisznek nekem, tegyék próbára a felsorolt embereket.

A mozgás során veszélyhelyzetbe került járművek, gépjárművek, élőlények(emberek mozgási sebessége-életkor és egészségi állapot szerint változik!) mozgásfolyamatát még senki nem jegyezte le, nem ismertette. Nem foglalkoztak ezzel a témával az EU. szakemberei, a tagállamok szakeberei, és más földrészek szakemberei sem! A jogszabályokban figyelembe sem veszik. Tettem olyan kijelentést, hogy a fizikai meghatározások után kell a jogszabályt meghozni. Ezért tettem.

Bonyolultabb kockázati tényezőkre tekintettel, a tananyagban ezeknek meg kell jelennie.

A követési távolságot, féktávolságot, oldaltávolságot azért határozták meg, hogy balesetveszélyes helyzetben a közlekedőknek legyen minimális esélye a baleset elkerülésére, a baleset súlyosságának a mérséklésére. De, rögtön itt van egy bizonytalansági tényező, a becslés! Ezeket a távolságokat csak becslés alapján tudjuk, a sebesség függvényében betartani. Sajnos itt sorozatos hibákat követünk el, nem szándékosan, hanem véletlenül, mert a becslések pontossága, a mozgások szigorú szabályaihoz nem felel meg! A szakemberek a vezetőket hibáztatják, nem vizsgálják mi van a szabálytalan előzés mögött. A vezető csak a becslési képességére tud támaszkodni, jelenlegi helyzetben nincs más lehetőség. A szabálytalan előzés meghatározással meg is nyugtatják a közlekedőket, és önmagukat a szakemberek, pedig a becslésnek döntő szerepe van. Változó helyeken, változó körülmények között kell alkalmazni! A becslés életbe vágóan fontos a közlekedésben, de nem is gondolják, hogy a mozgásokhoz pontatlan!

A sebességcsökkentést, ez is indokolja.

A mozgástér

Minden közlekedési formát mozgásként kell figyelembe venni, kezelni! A mozgástér elengedhetetlen része a mozgásnak! Mozgástér nélkül nincs mozgás sem! A közlekedés az úton valósul meg, ott kell, hogy legyen mozgástér. Mozgástér nem áll korlátlanul rendelkezésre, határt szabnak a domborzati és terepviszonyok, a vonalvezetés, a sebesség, forgalom nagysága, a járművek manőverező képessége, járművek nagysága, jármű szerelvények, és még az emberi képességek is. Eleinte nem jelentett problémát a közlekedésnek, a jelenlegi út kialakítás, de a sokszorosára gyorsult járműveknek ez jelenti a legnagyobb gondot! Ha közlekedésbiztonságról beszélünk ezt kell az első helyre tennünk. A mozgásteret egy időben többen is használják, váltakozva, követve másokat. A közlekedők egymás közt osztoznak a rendelkezésre álló mozgástéren! Változó sebességek, haladási irányok. Itt is nagy a balesetveszély! E helyett, még beszélni sem beszélünk róla, tananyagban nem szerepel, szakemberek súlyos hibája ez! Az én felvetésemre sem reagáltak. Nálam a tekintélyüket vesztették. Talán másoknál is. A haladási irányunkban az előttünk haladóval szemben kötelező a követési távolság megtartása. Az előttünk haladók maguk is mozognak, ezért zavarhatjuk egymás mozgását! Van azonban az utak mellett nem mozgó, állandó helyhez kötött veszélyes akadályok. Ezek úgy kerülnek a mozgásterünkbe, hogy megváltozik a haladási irány, de ilyenkor a sebességünkhöz viszonyítva a reakció út, a jármű és az akadály (szalagkorlát, fa, oszlop, szintbeli eltérés, kerítés, épület) közötti távolság, hogy még fékútnál is rövidebb! Ez áthidalhatatlan probléma a sebesség miatt! Ez az ismeretanyag, alapkövetelménynek kell lenni az oktatásban!

A szakemberek is emberek, tévedhetnek, hibázhatnak, bűnt követhetnek el, de eddig senki nem szembesítette Őket ezekkel! A közlekedés feltételei, körülményei is befolyással vannak a közlekedésbiztonságra! A közlekedésbiztonság a közlekedőkön múlik, és a szakembereken. Ha problémák merülnek fel, veszélyessé válik a közlekedés, akkor jogszabályokkal akarják megoldani! Tanul-e a vétkes közlekedő a hibáiból? Csak annyit, hogy ha tetten érik, akkor jól megbüntetik! De addig és azután mi lesz? A vétkesek először a fizikai törvényeket sértik meg, ami balesethez vezethet, csak azután a közlekedési rendszabályokat! A közlekedőket először a sebesség érdekli, és csak utána a biztonság!

A jelenlegi közlekedési feltételek, ismeretek, módok, szabályok, útállapotok, a szakemberek álláspontjai miatt, balesetek, könnyű, súlyos, halálosak benne vannak a közlekedésben! Be kell látni a világban, hogy ezen változtatni kell!

A közúti közlekedés naponta, hetente, hónapokon, éveken át szedi az áldozatokat (baleseti statisztika), a vétlen áldozatokat, és a szakemberek (hazai és külföldi) nem találják a megoldást a balesetek számának, a halálos balesetek csökkentésének a kulcsát! Sok ellentmondás van a tudomány és a gyakorlat között, ezt kell feloldani! Korábban már többről is beszéltem, most csak néhányat említek: gördülő és csúszó súrlódás közötti lényeges különbség, az útfelületi hibák hatásai a mozgásokra, haladási irányváltozások veszélyei, a mozgástér, a megengedett sebességhatárokhoz biztosítja-e a biztonságos mozgásteret, a gépjármű vezető képzésben kapnak-e erre vonatkozóan ismereteket, a szakemberek felmérték-e valaha, hogy az utak, milyen sebességhez biztosítanak elengedhetetlen mértékű biztonságos mozgásteret, az autógyártók szembesülnek-e ezekkel a problémákkal, soha nem állnak ki, nem fejtik ki a véleményüket. A közlekedők a leginkább érintettek, mi mindannyian, és mivel nem történik nagy változás, hová fordulhatunk az ilyen jellegű panaszainkkal? Biztosítani kellene jogot arra, hogy ezt megtehessük! A saját tapasztalatomból tudom, hogy illetékes helyekről még szóba sem állnak ilyen felvetések hallatán! Az Európai Unió sem tudja célkitűzéseit elérni ezen okok miatt! A megváltást, az intelligens járművektől várják, de ugyan ezen problémák miatt, ami a manuális vezetést sújtja, megoldhatatlan a feladat.

Az emberiséget sok veszély fenyegeti, ezeket el szeretnénk kerülni, ki szeretnénk védeni, ezért keressük a megoldásokat. (környezet, klíma, járványok, árvíz, belvíz, földrengés, szökőár, vulkánkitörés, közlekedési balesetek stb.) A szakemberek fő feladata ez, de vannak gondolkodó emberek, akik véleményükkel, elméleteikkel segítenék a problémák megoldását. Sajnos a kívülről jövő megoldásokat nem hallgatják meg, elutasítják, ezáltal húzódik a veszély elhárítása. Példák sokaságát lehet felsorolni, milyen küzdelem árán lehetett eredményt elérni.(Béres József, Rubik Ernő, Semmelweis, Sasvári Sándor, Petőfi kutatók kálváriája, vagy az üvegbeton feltalálója, a Seuzó kincsek megtalálója esetei stb.)

Független, pártatlan, felelős tudós csoport felállítása szükséges lenne az elbírálásokhoz!

Én, a közlekedésbiztonságról szóló elméletemet a tudományra alapozva dolgoztam ki. De milyen szakemberek azok, akik nem cáfolják meg, de el sem fogadják? Nem számít a baleseti statisztika, közlekedés biztonság, és a célkitűzés sem?

Kucsera Zoltán amatőr kutató

Kiegészítő magyarázat!

A szakemberek szerint a közlekedésbiztonság három alaptényezőn nyugszik, 1.emberi, 2.jármű, 3.út és környezete. Én kiegészítettem még, a szakemberek hibáival, tévedéseivel, bűneivel.

Nézzük át az emberi tényezőket. Sok van belőle, ezért felsorolok néhányat: ittas vezetés, drog hatása alatti vezetés, vezetői engedély nélküli vezetés, mobil használata vezetés közben, sebességimádat, szabálytalan közlekedés (záróvonal átlépés, autó pályán megfordulás, a forgalommal szemben közlekedés, gyalogos, elektromos rollerrel, kerékpárral közlekedés,) szabálytalan előzés…. ezek mindegyike halálos balesettel fenyeget! Zavartalan közlekedést nem lehet biztosítani a közlekedőknek, ebből balesetveszélyes állapot alakul ki, melynek végkimenetele, súlyossága bármilyen fokozatú lehet.

A szabálytalan előzést nem elég elintézni ennyivel! Gyakori az előzés a közlekedésben, de senki nem gondol arra, hogy az előzéshez nagyon fontos a távolság és sebesség helyes megítélése! Pontosabban a becslés. Nem rendelkeznek az emberek olyan pontosságú becslési képességekkel, ami a mozgások törvényeinek megfelelnek! Azt mondják az előzés nem kötelező, de csak akkor ha nem érezzük biztonságosnak, akkor kell lemondani az előzésről. Mindig a becslési képességünk alapján döntünk! Más esetekben, más körülmények között, a becslés megtévesztheti a vezetőt, de nincs más lehetőség. Lehet, hogy a balesettel végződött előzés előtt, több alkalommal is lemondott az előzésről, most a becslésének köszönhetően balesetet okozott. Bárki kerülhet ilyen helyzetbe. A közlekedők közül ki foglalkozott ezzel? Az emberi tényezők többségét tiltják, ellenőrzik, büntetik, mégis gyakoriak a szabálytalanságok. Előfordul, hogy a bevont jogosítvány sem tartja távol a vezetéstől a megbüntetett vezetőt! A jogszabályok élnek használják is, de nem adnak végleges megoldást! A szabálytalan közlekedőket a többi közlekedő nem tudja befolyásolni! Ilyen körülmények között igyekszünk elkerülni a balesetet. Ez nem magyar jelenség, az összes ország küzd ezzel, mégsem keresik a megoldást! Csak jogi megoldás van, de nem segít a közlekedőkön. A baleseti statisztikákat utólag állítják ki, és a megállapítson kívül nem történik változás!

Szóba hoztam többször is, hogy tanulságos a Rohamjárőrök, Jeges pokol Norvégiában, Jéglovagok, stb. műsorok. Azért ajánlom a figyelmetekbe, mert ha közlekedésbiztonsági szempontok alapján nézitek meg ezeket, sokat tanulhattok belőle. Figyeljétek meg a sebességet, az utat, az út vonalvezetését, a környezetet, a lehetséges mozgásteret, a forgalom nagyságát, a szabálytalanságokat, miként reagálnak a büntetésre, milyen létszámú a rendőrség, ehhez milyen a felszereltségük, de Nem győzik! A balesetek hasonló módon következnek be, fának, oszlopnak, kerítésnek, épületnek, árokba hajtanak, más járművekkel ütköznek.

Az én javaslatom, hogy ismerve a baleseti statisztikai adatokat, az előzményeknél kell azokat figyelembe venni. A járművek végsebességénél, a megengedett sebességhatárok megállapításánál, a mozgástér figyelembe vételével! Még soha, sehol nem tettek ilyet. Igaz, ez jelentős sebességcsökkentést kíván, de nincs más megoldás! Az elméletem nem azon egyszerű tényen alapul, hogy kisebb sebesség kisebb bajt okoz. (sebesség, reakció idő, reakció út, haladási irány (változás) szabad mozgástér.

Nem is értem azt, hogy több szakembertől is kérdeztem, hogy milyen tényezők, képességek és körülmények alapján határozták meg a megengedett sebességhatárokat, de valamiért nem válaszoltak!

Sok tisztázatlan kérdés van!

A közlekedésbiztonság három alaptényezőn nyugszik: emberi tényező, jármű, út és környezete. A közlekedés és közlekedésbiztonság felett a közlekedésrendészet gyakorol felügyeletet, ellenőrzést. Az ellenőrzés kiterjed az emberi tényezőkre, a járművek műszaki állapotára, ami rendben is van. De az út és környezetére nem! A járművek és az út Kölcsönhatásban(!) van! Lehet-e úgy vizsgálni, állást foglalni, bírálni, dönteni, ítéletet mondani az utakon történt balesetekről úgy, hogy a kölcsönhatásban lévők közül csak az egyiket vizsgáljuk? Kérdezem a kölcsönhatást elismerik egyáltalán? A közlekedés rendészek gyakran kijelentik, hogy a gépjármű vezetője nem az útviszonyok szerint vezetett! Miért kell a gépjármű vezetőjének az útviszonyt (útfelületi hibákat) figyelembe venni? A gépjármű vezetőkön számon kérik, a szakemberek hallgatnak róla! Hiba, tévedés, vagy bűn ez? Én az utóbbit jelölöm meg, mert emberéletek múlnak ezen! A baleseteknél viszont kijelentéseket tesznek, nem az útviszonyok szerint vezetett a gépjármű vezető! A megállapítás utólagos, nem tudja figyelembe venni a vezető. Gondolkodjanak el ezen. Mi történne, ha a közlekedésrendészek ellenőriznék az emberi tényezőket, az utakat, de a járműveket nem! Ugyan így, ellenőriznék a járműveket, az utakat de az emberi tényezőket nem! Az út sok esetben szerepet játszik a balesetben, mégsem tartják fontosnak, hogy ezt is a rendőrség ellenőrizze. Most akkor nem három hanem két alaptényezőt vesznek számításba? Borzalmas hiba ez! A közlekedőknek nincs beleszólási joguk a út állapotok kifogásolására, javítására, saját hatáskörben javítást kezdeményezni. Egyenlő mérce kell a három alaptényezőre, sőt a szakemberek hibái, tévedései és bűneinek vizsgálatára is. Tanulságos rendőr balesetnek a helyszínén jártam egy újságíróval. Egy kiváló rendőrmotoros szenvedett halálos balesetet az 5-ös úton. Az út nyomvályús volt és kanyar is volt. A nyomvályú egyensúlyvesztést, haladási irányváltozást okozhat. Feltételes módban, mivel a részleteket nem ismertem, az mondtam, hogy úthiba is okozhatta a balesetet. A közút kezelője elismerte, hogy nyomvályús az út, de nem olyan mértékű, hogy az veszélyeztetné a közlekedést! Ekkor a tudomány segítségével kidolgoztam, hogy akkor tehetnek ilyen kijelentést, ha az út felülete sík, egyenlő érdességű, úthibától mentes! A súrlódás törvénye ad erre magyarázatot. Hogy végződött végül is a baleset elbírálása nem tudom, nem informálódtam róla.

Balesetveszélyes nyomvályú

Balesetveszélyes nyomvályú

Nem csak az ilyen mértékű úthiba veszélyes a közlekedőkre! A súrlódás elmélete szerint a súrlódó felületek nem lehetnek eltérőek a jobb és bal oldalak esetében! Tudom szigorú ez a meghatározás, de ne rajtam kérjék számon!

 

 

 

 

 

 

Tisztelt Szakemberek!

A baleseti statisztikából megismert baleseti okokkal mit tesztek? A sebesség vezeti a baleseti okokat. Kihez, kikhez, mihez fordultok segítségért, a megoldásért? Ötleteltek, vagy a tudomány segítségét veszitek igénybe? A sebesség az első, amit elemezni kell, de a kölcsönhatás elmélete az utat és a környezetét is vizsgálni kell. A mozgási sebességhez szabad mozgástérre van szükség, a megengedett sebességhatárokon belül. A balesetek abszolút gyorshajtásból (a sebességhatár be nem tartásából), és (sebességhatáron belüli) relatív gyorshajtásból is bekövetkezhetnek! Mindenképp a vezetőt hibáztatják! Pedig szakemberek kijelentették, hogy a közlekedésbiztonság ember, jármű, út és környezete felel a biztonságért! Hol van figyelembe véve a közlekedésbiztonság? A relatív gyorshajtás a megengedett sebességhatáron belüli sebességgel közlekedés, ami a közlekedési viszonyoknak nem felel meg! Akkor a megengedett sebességhatár csak tájékoztatás jellegű? A vezetőknek kell megbirkózni a feladattal, de felkészítették Őket erre? Minden sebességhez változik, a szükséges mozgástér hossza a haladási irány vonalában. Ezért a kölcsönhatás elmélete alapján ezt is vizsgálni, tudatosítani kell az embereknek. A haladási irány, nincs változtatás nélkül, de amikor változtatunk, vagy kényszerítenek erre, van-e időnk a megváltozott irányba figyelembe venni a mozgásteret? Ezt az összetett feladatot bízzátok felkészítetlenül, a közlekedőkre! Még szakembereknek is segítség kell. Hiába fordultam szakemberekhez ez ügyben segítségért, nem válaszoltak! A biztonsághoz vizsgálni kell a megengedett sebességhatárokat és a lehetséges mozgásteret! Ez dönti el, hogy mi legyen a megengedett sebességhatár mindenütt a világban. Nem minden balesetveszélyes helyzet alakul ki a látómezőben, és féktávolságon kívül!

A világ útjain sok a “banánhéj”, ezek a közlekedésben, közlekedésbiztonságban erős befolyásoló tényezők, folyamatosan foglalkozni kellene velük! Mi lenne, ha vizsgálnánk a közlekedés bizonytalanságot is?

Ideje lenne egy kerekasztal beszélgetésnek, a szakemberek, a közlekedők között! Az észrevételeket, javaslatokat,módosításokat megbeszélni, döntést a szakemberek hoznák meg, mint eddig. Társszervezetek részt vesznek egyeztetésen (Autóklub, Autós Nagykoalíció, Motoros, Kerékpáros klubok, de vagy nem tudnak, vagy nem akarnak más lehetőségekről beszélni. Úgy tesznek, mintha nem volna más lehetőség!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük