Az utak és környezetének szerepe a közlekedésbiztonságban
A szakemberek kijelentése alapján a közlekedésbiztonság három alaptényezőn nyugszik, emberi, jármű, valamint út és környezete. A környezeti tényező szerepe nem világos a közlekedők számára, de talán a szakembereknek sem, mivel nem találkoztam még sehol, erre vonatkozó tanácsaikkal, figyelmeztetéseikkel.
Fontos közlekedésbiztonsági kérdés ez is! Ha a baleseteket vizsgáljuk azt látjuk, hogy a balesetek döntő többsége, az út melletti környezetben végződik! Tehát nem mindegy, hogy az út melletti környezet megfelel-e a közúti járművek mozgásához?
Kérdésem a szakemberekhez: csak az út melletti környezetet figyelembe véve, közúti járművekkel biztonságosan, milyen sebességgel mozoghatunk? Jelöljék meg a legnagyobb sebességet!
Ismerjük a közutakon a megengedett sebességhatárokat. Az út melletti környezet és az út között, amin közlekedünk, akkora az eltérés a járművek mozgását figyelembe véve, hogy a legtöbb, legsúlyosabb baleseteket is itt szenvedjük el. A tudománynak van erre magyarázata. Csak a sebességhez tartozó reakció utat, és a haladási irányváltozást vizsgáljuk, minden érthetővé válik! Ha az út melletti környezetre kerülünk sem a karosszéria, sem a lengéscsillapító, sem a gumiabroncsok nem felelnek meg az egyenetlen terepviszonyoknak, sem a manőverezésnek! Az utakon a sebesség és a haladási irány állandóan kisebb, nagyobb mértékben változik.(kikerülés-előzés-kanyarodás-megfordulás) Van még kikényszerített haladási irányváltozás is! Még a legjobb, legkedvezőbb domborzati és terepviszonyok sem biztonságosak, a megengedett sebességhatárokon belüli sebességeknél.
Az utazás, közlekedés gazdag és szép élményeket ad addig a pillanatig, amíg veszélyhelyzetbe nem kerülünk! Attól a pillanattól kezdve sokan már semmilyen élményekről, sem jó, sem rossz élményekről nem tudnak beszámolni, mert magukkal viszik a sírba!
Az utakhoz a környezet szorosan kacsolódik, még akkor is ha fizikailag szalagkorláttal zárjuk el!
Most csak az utak közvetlen környezetét vizsgáljuk meg! A közlekedés az utakon zajlik, de sajnos veszélyhelyzetek is kialakulnak, ezért védekező manővert alkalmazunk. A veszélyhelyzetet okozhatjuk mi magunk is, de más közlekedők is! A megengedett sebességhatáron belül közlekedést elemezzük ki.
Az út alkalmas 50.km/h, 90.km/h, 130.km/h sebességgel közlekedésre. A forgalom is megfelelő. Egy ilyen helyzetben váratlan veszélyhelyzet alakul ki, ezért manőverezésre kényszerülünk. A veszélyhelyzet miatt az útról letérve, már az út melletti környezet határozza meg a mozgásunkat. Az úton felvett sebesség megfelelő volt, de a környezet nem alkalmas ilyen sebességgel a biztonságos mozgáshoz!
Tisztelt szakemberek! Milyen sebességgel való mozgás lehetséges biztonságosan az utak közvetlen környezetében?
Kezdjük az 50.km/h sebességgel való közlekedéssel, mert a többi sebesség már adja is magát!
50.km/h sebességnél az 1.sec. idő alatt 14.m halad a jármű. Az emberi reakció idő 1.sec. így a reakció út 14.m. Megváltozott haladási irány esetén a jármű elhagyja a forgalmi sávját, ütközhet a szembejövő forgalommal, szalagkorlátnak ütközik, vagy letér az útról és árokba hajthat, oszlopnak, fának, kerítésnek épületnek ütközhet a reakció út megtétele alatt! Ki veszi ezt figyelembe? Figyelembe lehet ezt venni? Milyen sebességet válasszunk hogy a környezetnek, a mozgási lehetőségének is megfeleljünk?
A közlekedésben a sebességválasztással két szabálysértést is elkövethetünk, az egyik az abszolút gyorshajtás, a másik a relatív gyorshajtás!
Csak a relatív gyorshajtást elemezzük ki, ismerkedjünk meg az okokkal. Sok oka lehet annak, hogy a megengedett sebességhatárt nem lépjük túl, mégis balesetet okozhatunk, szenvedhetünk! A szakemberek felhívják néhány veszélyre a figyelmet, de mire figyelmeztetnek akkor amikor az út, forgalom, és látási viszonyokra gondolnak. Az útviszonyok esetében az időjárás változáskor megváltozott útviszonyokra figyelmeztetnek, az útfelületi hibákat is említik, de a sebességválasztásra ajánlásokat sem tesznek!
Sok magyarázat van a relatív gyorshajtás elkövetésének ismertetésére. A Smartnews Magazin magyarázata: “alapvetően a relatív gyorshajtás azt jelenti, amikor a gépjárművezető nem az aktuális közlekedési viszonyoknak megfelelően választja meg a gépjármű haladási sebességét.”
“Figyelemmel kell lenni az út vonalvezetésére, az útburkolat minőségére és állapotára, a jármű sajátosságaira, az utasokra, a rakományokra is.”
“A jármű vezetőnek-tekintettel-minden említett tényezőre-járművét az általa belátható távolságon belül és minden olyan akadály előtt, meg kell tudni állítania, amelyre az adott körülmények között számítania kell!
Ezen felül is van még sok tényező amire figyelni kellene, de felsorolni sem lehet mindegyiket. A közlekedés gyakori haladási irányváltoztatással valósul meg. Nem csak mi változtatjuk meg a haladási irányunkat, hanem az aktuális úton közlekedő más járművezetők is! Hibázhatunk mi magunk is, de mit tegyünk ha más hibázik, és kikényszeríti, hogy megváltoztassuk a haladási irányunkat? Az így kikényszerített haladási irányváltoztatással balesetet okozunk, szenvedünk. A haladási irányváltozás bármelyik irányba bekövetkezhet, de előre nem is tudjuk, és ha a szembe forgalom irányába, vagy árokba, szalagkorlátnak ütközés a következménye, nem tehetünk semmit! Meg tudja-e akadályozni, gátolni bárki aki közlekedik, hogy a haladási irány veszélyes irányba ne változzon meg?(Szalagkorlát, árok, szemközti forgalmi sáv….)
Mindennapos figyelmeztetést kapnak a közlekedők, hogy óvatosan, figyelmesen vezessenek! Ez addig így is van, amig egy pillanatnyi időre ez megszakad és bekövetkezik a baleset. Vizsgálni kell, hogy az óvatos vezetést, a figyelmet, folyamatosan, megszakítás nélkül, hosszabb időn át fenn lehet-e tartani? Ha a kutatások igazolnák, hogy csak piilanatokra is, de megszakad és előfordul, akkor a baleseteknek ez az egyik fő veszélyforrása! A válasz erre a sebesség csökkentés!
A jogszabályra hivatkozhatunk, de ha életben maradunk, akkor is életünk végéig mozgáskorlátozottként élhetjük le az életünket! A baleset okozóját évekre börtönbe küldhetik, de egy mozgáskorlátozott inkább választaná a börtönéveket, mint a másokra szoruló mozgáskorlátozottak életét.
Ezért kérdeztem a szakembereket arról, hogy milyen tényezők alapján határozták meg a megengedett sebességhatárokat. A mozgásokhoz mozgástérre van szükség, mégpedig a sebességek függvényében, éppen a haladási irányváltoztatások miatt. A mozgásteret az út és a környezete biztosítja. Az előző részekben erről már részletesen elmagyaráztam, hogy mi a tudományos magyarázat.
Az úttest, mint fűtő test!
A nyári 40 fokos melegben felhívják a gépjármű vezetők figyelmét, hogy a tűző napon ne hagyjanak kisgyereket, vagy állatokat a gépjárművekben,mert tragédia is hamar bekövetkezhet!
Az én figyelmemet az keltette fel, hogy figyelmeztették az embereket arra, hogy az aszfalt a napsugárzástól 70 fokra is felmelegedhet! A földön az útfelületek folyamatosan nőnek, ezek az állandó napsugárzástól felmelegednek, felveszik és le is adják a hőt a környezetüknek! Én magam nem mértem soha meg az aszfaltút hőmérsékletét, de kísérletet kellene tenni az, eltérő borítású útfelületek közötti felmelegedési hőmérsékletek különbségei kimutatásával. A napkollektorok nagy mennyiségű hőt képesek termelni, ennek alapján jutottam arra a megállapításra, hogy az útfelületek is képesek a nagy hő felvételére és leadására is a környezetüknek. A klíma változáshoz is lehet köze ennek a jelenségnek. Kijelenteni csak akkor lehet, ha kísérletekkel igazoljuk is. Kutatóknak, szakembereknek itt a lehetőség, hogy erősítsék meg, vagy utasítsák el ezt a felvetést!
A másik észrevételem a gumik kopásából keletkezett veszélyes agyag mennyisége, és az, hogy ez hová kerül az utakról? Meg kell mérni egy új gumiabroncsot, és meg kell mérni a használat után lecseréléskor. A súlykülönbözet az a veszélyes anyag, ami a környezetbe került ellenőrizetlenül! Ezt sem tudja még senki pontosan, ezért kell foglalkozni vele, hogy tisztába legyünk van-e károsító hatása a környezetünkre az emberek egészségi állapotára, és ha van akkor mi az?