Az úthibákkal kapcsolatban

Úthibás összefüggések:

Az útépítéssel, javítással, karbantartással megbízott vállalkozásoktól sokkal nagyobb szakmai felkészültséget kell megkövetelni, szigorú minőségi előírásokat, a mozgásokra vonatkozó törvények figyelembe vételével megszabni, a betartását folyamatosan ellenőrizni! Az építést elnyerő építőipari nagyvállalat ne adhassa tovább referenciával, kellő szaktudással, gépi felszereltséggel nem rendelkező alvállalkozónak a munkát. Főleg a felelősséget ne hárítsa át! Az utak átadásánál biztosítani kellene érintettség alapján, az autós társadalom és biztosítók által delegált személyek jelenlétét a bizottságban. Az autós társadalmat csak ellenőrzik és büntetik, ellenőrzik és büntetik, míg az utak állapotát csak ellenőrzik, de nem büntetik a felelősöket! Természetesen mindkét esetben csak akkor büntessenek, ha rászolgáltak erre. Az utak építésének a minőségével, javításával, karbantartásával sok-sok kifogás merül fel, ezért érzem jogosnak ezt a felvetést.

Baleseti statisztika- úthibából bekövetkezett baleset nincs!

Az útépítés és javítás költséges és drága ezen a színvonalon is, milyen költséges és drága lenne hibátlan minőségben? De az emberi élet sem olcsó! A mindennapi tevékenységünket is valamilyen minőségi követelmény, előírás, utasítás szerint kell végeznünk, a fontosságnak megfelelően. Az utak állapota nagyon fontos, emberi életek múlnak rajta, azt is mondhatjuk, életbevágóan fontos! A gépjármű vezetők képzése is szükséges lenne, de az útépítőktől is meg kell követelni az elengedhetetlenül lényeges szakmai, fizikai ismereteket. Súrlódás, kölcsönhatás, síkfelület és az egyenetlen, hullámos, felgyűrődött, megsüllyedt felületek ismeretének, közlekedésre veszélyes hatását. Tudják, miért kell az utat jól megépíteni, és a hibákat szakszerűen javítani.

Lehet-e biztonságosan manőverezni úthibás úton? A válasz nem!Lehet-e minden közlekedőtől, minden helyzetben azt feltételezni, elvárni, hogy minden helyzetben hiba nélkül manőverezzen? A válasz nem!

Egy szabályokat betartó gépjárművezető úthibás úton közlekedve, egy hibázó gépjármű vezetővel találkozik, és azért, hogy a veszélyhelyzetet elkerülje manőverezésbe kezd (kezdenie kell!), de a manőver nem sikeres és egy másik közlekedővel ütközve balesetet okoz, vagy szenved, jön a felelősségre vonás. Ez lehet jogtalan is! A felelősségre vonást kiszabó bíróság, hatóság, embere is kerülhet ilyen helyzetbe!

Úthibás úton közlekedve, akár a mi manőverünk nem sikerül, és okozunk valamilyen fokú balesetet, akár más közlekedő közül valakinek nem sikerül a manővere, az úthibának van szerepe benne! Úthibás úton közlekedők egyike sem tudja mi vár rá az útja során! Ha azt hiszi bárki, hogy eleget tud tenni az útviszony szerinti vezetés követelményeinek, az nagyot téved! Ez a tévedés sok esetben balesettel végződik.

Az út és látási viszony szerinti vezetés szabálya nélkülözi a tudományt és a szakmaiságot!

Útviszonyok szerinti vezetésnél másként kell közlekedni vizes úton, csúszás, vízen siklás veszélye, másként havas, jeges úton, csökken a súrlódási együttható, takarásba kerülnek az úthibák, burkolati jelek, jelzőtáblák. Az úthibás úton állandó veszélyben közlekedhetünk, csak nem tudjuk, mikor kerülünk veszélybe! Balesetveszélyes helyzetnél a a baleset következményeinek minden fokozatával számolni kell, a halálossal is!

A látási viszony szerinti vezetés egyértelmű, lehet köd, füst, homokvihar, sűrű eső, sűrű hóeséstől, a látási távolság csökkenése okozza a veszélyt.

A forgalmi viszony pl. sok résztvevő miatt nagyobb figyelem kell. A közlekedés kényszerhelyzet, nem szűnik meg soha!

Csak egy út képes az összes közlekedésben résztvevőnek biztosítani az alapvető közlekedés biztonságot, a hibátlan felületű út! A közlekedésbiztonságról olyan szinten kell beszélni, hogy az összes közlekedő megértse és hasznosíthassa. Az úthibák nem láthatatlanok, de a gépjárművezetők úgy látják-e, ahogy látni kellene? Látni a veszélyt benne. Az oktatási program óvodás kortól indul, de nagymértékben a jelenlegi vezetőkön múlik a közlekedésbiztonság, mert jelenleg mi veszélyeztetjük a közlekedőket és egymást. Itt van szükség legjobban a felvilágosításra.

A közlekedés semmivel össze nem hasonlítható, semmivel nem helyettesíthető emberi tevékenység. Mindenki részt vesz benne, valamilyen formájában. Sok a befolyásoló tényező, fel sem lehet sorolni.( fényhatások, időjárás, orvosmeterológia hatásai, fáradtság, fizikai hatások, útállapotok, forgalom sűrűség, és lehet még folytatni) A  közlekedést, a körülményektől függetlenül is vállalni kell. pl. rossz látási viszonyok, havas, csúszós út mellett, az úthibás úton való közlekedést is! Aki hivatásszerűen vezet járművet, nem tagadhatja meg a járművezetést. Légi balesetek következnek be rossz időjárási viszonyok miatt. Az utasok is, ha utazni akarnak vállalniuk kell a kockázatot! Lemondhatunk egy közlekedési módról és választhatunk egy kevésbé kockázatosnak ítélt más közlekedési módot is, de a veszélyhelyzet azért marad!

Utak építésével, burkolásával, a járművek fejlesztésével jóval gyorsabb, dinamikusabb haladás lehetséges. A forgalom is nőtt, a reakció idő nem, vagy alig változtatható, a rendelkezésre álló tér nem nőtt, viszont ennek következményeként a közlekedés biztonság csökkent!

Az útfelületi hibák ezért még nagyobb veszélyt jelentenek. A járművek sokfélék lettek 1-2-3 nyomvonalon haladók, eltérő méretű nyomtávolságokkal, jelentős méretbeli eltérésekkel, és mind ugyan azon az úton közlekednek! A közlekedési ismeretek se fejlődtek, az útépítőinek, karbantartóinak felkészültsége se éri el az elvárható szintet!

Az úton közlekedve a felezővonal, a záróvonal és az útszegély ad támpontot a manőverekhez, hibázás esetén az útpadka lehet a segítségünkre. Ezért a forgalmi sáv szélességében nem lehet balesetveszélyes úthiba!

Útfelületek síkbeli eltéréseinek vannak szemmel jól látható, észrevehető hibái, és szemmel nem látható és észrevehetetlen eltérései. De mind a kettő egyformán veszélyes! Ilyen utakon haladva a jármű kerekeivel éppen milyen helyzetben van (súrlódása milyen) senki nem  tudja. Ez egyébbként állandóan változó.

A baleseti statisztika a száraz tényeket mutatja. Balesetveszélyes helyzet van jó útfelületű úton is, és van rossz útfelületű úton is. Vizsgálni, kutatni kellene hány baleset következik be  jó útfelületű úton, és hány baleset következik be úthibás úton. Kívácsi lennék az arányokra.

A közlekedési rendszabályokat elsősorban a gépjárművek érdekében alkották meg. A gépjárművezetőknek ismerniük kell. A közlekedés többi szereplőjének is fontos lenne ismerni ezeket a szabályokat, mert aki nem ismeri azokat, a forgalomban zavart, veszélyhelyzeteket, baleseteket idéznek elő. A forgalomban résztvevőknek ismerniük kell az egymásra vonatkozó szabályait.

A közlekedésben résztvevő kerékpárosok szaktudásán, gondosságán, akaratán, szándékán múlik a kerékpárok műszaki állapota, gumi, világítás, fényvisszaverő prizma, beállítások, lánc feszesség, a lánc kerekek egysíkúsága, láncvédő megléte, és a fékek jó hatásfoka. Gyakori hiba a hajtásnál, hogy a hajtókar szalajt. Ez is balesetveszélyes! Van erre mód ellenőrizni, kiszűrni a forgalomból a balesetveszélyes kerékpárokat?

Háborúban, természeti katasztrófákban egyszerre sok ember sérül meg, lesz áldozat, de a veszély idővel elmúlik, megszűnik. A közlekedésben az előzőekhez viszonyítva egyszerre kevesebben sérülnek meg lesznek áldozatok, ám a veszély soha nem múlik el, folyamatosan ismétlődik, és minden embert érint. A háborúk és természeti katasztrófák csak adott területen, földrészen, településen pusztítanak, szerencsés esetben el lehet menekülni előlük.

Jó lenne, ha nem csak a költészet napján lenne sok érdeklődő, hanem a természettudományok ismeretterjesztő előadásain is. A természettudományok nagy hatással vannak a mindennapi életünkre, hiányos ismeretük az életünkbe is kerülhet. Közlekedési balesetek, elektromos áramütések, gázmérgezés, élelmiszermérgezés, hány áldozatot követel?

Fel szeretném hívni a közlekedési szabályok alkotóinak, és a büntetési tételek meghatározóinak figyelmét arra, hogy csak szigorításokkal, büntetésekkel a közlekedésbiztonság javulását, megváltozását, várni, hiú ábránd! Saját megfigyeléseim alapján állítom ezt. A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetői jól képzettek, tapasztaltak, mégis előfordul, hogy hibáznak, vétenek. A rendőröket kiemelkedően jó vezetők közé sorolják, mégis előfordult már, hogy a jól képzett rendőrök egymással karamboloztak, vagy megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű, megkülönböztető jelzést használó járművel ütközött. A közlekedésrendészek példaképek a közlekedésben, ezért nem értem miért nincs véleményük az úthibás utakkal kapcsolatban? Vagy van, csak nem adják közre! Én kérdeztem már, az volt a válasz, hogy nem feladatuk! Szinte kapásból vágják rá a gumiszabályt!  A vétlen balesetet szenvedetteknél és a halálos baleseteknél ez egyáltalán nem állja meg a helyét! A példaképekre odafigyelnek, véleményük ezért is fontos lenne! Ugyan csak jól képzettek a taxisok, buszvezetők, kamionvezetők, a baleseti statisztikákban ők is szerepelnek. Van egy ilyen mondás, népi bölcsesség, hogy tévedni emberi dolog. Ez sajnos igaz a közlekedésre is! Szigorításokat vezethetnek be, emelhetik a büntetési tételeket a csillagos égig, az emberi tévedéseket kizárni nem lehet. Rögtön hozzá is teszem, vannak szándékos szabálytalankodók is, az ő kiszűrésük és megbüntetésük a legfontosabb. Az utazási időt mindenki le akarja rövidíteni, függetlenül az út távjától és személytől. Ha létezne fénysebességgel közlekedő jármű, lennének, akik még azt a sebességet is szeretnék túllépni!

Lelkiismereti próba is lehet, ha a szabályalkotók és a büntetési tételek meghatározói önvizsgálat alapján a saját közlekedésüket vizsgálják meg, követtek-e el szabálytalanságot, fordult-e elő vétség az közlekedésük kapcsán? Soha semmilyen körülmények között nem lépték túl a megengedett sebességet, mindig betartották, és be tudták tartani a követési távolságot, mindig, úthibás úton is az útviszonyok szerint vezették járműveiket? Vizsgálják meg a gyakorlatban, hogy minden körülmények között be lehet-e tartani a közlekedési szabályokat? A népi bölcsesség itt is igazolódhat. Ez támasztja alá azt a kijelentésemet, hogy nem minden közlekedési szabálytalanság szándékos.

Arra is fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a közlekedésbiztonság elemzésekor ne csak az emberi tényezőket és a gépjárművek műszaki állapotát elemezzék, vizsgálják, hanem a harmadik tényezőt az utak állapotát is. Ez lehet a megoldás kulcsa. Az emberi tévedés kizárása fontos cél a közlekedésben, mert a tévedés emberek életébe kerülhet!

A közlekedésben elkövetett szabálytalanságot, vétséget csak szándékosnak minősíteni és ezt mérlegelés nélkül büntetni nem igazságos! Tudom, a mérlegelés kibúvót adhat a szabálytalanságra. Ezt a kettősséget kellene megoldani az igazságosság érdekében.  A gépjármű vezetőknek  a követési távolság betartása kötelező. Lámpás kereszteződésben, vagy rendőri forgalomirányítás mellett szabad jelzésre a feltorlódott járműoszlopnak egyszerre kell megindulnia, hogy ne alakuljon ki dugó. Ezt el is várják a gépjármű vezetőktől. Ha bekövetkezik egy baleset, viszont számon kérik a követési távolság be nem tartását! 20 km./h sebességhez, 11 m követési távolságot írnak elő 50km/h sebességnél pedig 28 m-t. Kísérletet javaslok a valóságban, tartsuk be ezeket a követési távolságokat, vonjuk le a következtetéseket és döntsük el, mi lenne a helyes. A követési távolság csak ajánlott, mégis perdöntővé válik a baleseteknél! A jogalkotónak kell megoldani ezt a közlekedési szakemberek bevonásával, és a tudomány segítségével, az igazságosság érdekében.

Úthibás utakon előforduló váratlan haladási irányváltozások vannak és lesznek mindaddig, amíg az úthibákat meg nem szüntetik. Az út és látási viszonyok szabálya, népszerűbb nevén „gumiszabály” akkor lenne elfogadható és igazságos, érné el nevelő célzatú hatását, ha az, aki ezt nem tartja be, a balesetet csak Ő, egyedül szenvedné el.

A járművek főbb méretei típusonként változó. Változó a gépjárművek szélességi mérete is. Ez azért lényeges, mert egy forgalmi sávon belül meghatározó az elhelyezkedés. A forgalmi sáv jobb szélétől a forgalmi sáv bal (felező vonal közelében) széléig lehetséges. Váratlan veszélyhelyzetnél a haladási irányváltozás milyen pozícióból következik be. A baleset kimenetelét is meghatározhatja. Saját testi épségét mindenki belátása szerint veszélyeztetheti, de mások testi épségét, életét tilos. Mindent el kell követni azért, hogy erre ne kerüljön sor. Ezért kell az utak állapotát biztonságos állapotban tartani!

Az egy nyomvonalon haladó (kerékpár, motorkerékpár) járművekre az úthibák azért veszélyesek, mert ha az első kerék elakad (felgyűrődésben, megsüllyedésben) a gördülő súrlódása nagyobb lesz, mint a hátsó keréknek, a tehetetlenség miatt megcsuklik a jármű. Ez egyensúlyvesztéssel, bukással jár.

A közúti közlekedés baleseti okok között, az ORFK Közlekedésrendészeti Osztály jelentésében az úthiba nem is szerepel! Van egyéb ok, ez mit takar? A balesetek okozói között a kerékpár 178, gyalogos 54 fő szerepel 2012 első negyedévében. Ez alátámasztja azt az állításomat, hogy minden közúti közlekedésben résztvevőnek kivétel nélkül ismernie kell a közúti közlekedési rendszabályokat! A közúti közlekedés fekete bárányai a gyalogostól a személygépjármű vezetőkig terjed elsősorban. A forgalomban a legnagyobb létszámmal vesznek részt, ezért arányaiban is több balesetet okoznak. Ez nem jelenti azt, hogy nincs mit tenni velük kapcsolatban, de ez nem csak rajtuk múlik. Az általam javasolt alapvető fizikai ismeretekre gondolok elsősorban.

Hibátlan felületű úton balesetveszélyes helyzetbe került jármű alá egy úthibát „tolnánk”, a balesetveszély nőne, vagy csökkenne? Úthibás úton, mi garantálja, garantálhatja-e valami, hogy ne alakuljon ki balesetveszély?

Szinte mindenki képes gépjárművet vezetni, csak nem azonos biztonsággal! A közutakon vannak forgalmi és közlekedési helyzetek, egyszerűbbek és bonyolultabbak. A megoldást a gépjárművezetőjének bizonyos idő intervallum alatt kell megoldani. A gépjárművezetők nem rendelkeznek egyforma képességekkel. A képesség egyrészt születési adottságból, másrészt képzésből tevődik össze. A reakció idő észlelési, döntési, cselekvési időből tevődik össze. Csak ezt az egy példát kiragadva láthatjuk, hogy a gépjárművezetők képességei ebben az esetekben sem azonosak. Veszélyhelyzetet az idéz elő, ha egy jobbképességű vezető kikényszeríti a gyengébb képességű vezetőtől a veszélyes manővert! Példák sokaságát lehetne sorolni, ezért javasolom ennek a területnek a kutatását.

Nem ismerem a kutatási feladatok meghatározását, azt, hogy a kutató, kutatók önmaguk jelölnek ki kutatási területet, amire felfigyeltek, vagy a kormányzat jelöli ki azt? Javaslataim közül is lehetne választani!

Azért vásárolunk gépjárművet, áldozunk, költünk rá, azért közlekedünk gépjárművel, hogy úti célunkat a lehető legrövidebb időn belül a sebességhatárok betartása mellett biztonságosan elérjük. Ebben gátolnak meg minket az úthibák. Amikor úti célunk útvonalán az utak állapota, közlekedésbiztonsági szempontból ismeretlen, az út távolság megtételéhez szükséges idő tervezése lehetetlen, hogy ideális legyen. Ilyenkor biztos  követnek el sebesség túllépést, vagy az úthibás úton hadnak sebesség csökkentése nélkül, vagy a jó útszakaszon próbálják meg behozni a lemaradást. Ez balesetveszélyes is! Csapda helyzet, a megoldás az úthibák megszüntetése. Az utak jó állapotban tartása terén a gépjármű vezetők tehetetlenek!

Ad-e valami garanciát, biztonságot a gumiszabály? A közlekedők közül akár csak egy is vét a szabály ellen, már is balesetveszély áll elő! Az úthibás úton mi az a hiba mértékhatár ami veszélyes? A hiba mértékhatára nincs megadva, akkor a közlekedő, hogy döntse el, milyen sebességgel közlekedjen? Nincs mértékhatár, de van büntetés! A Közút kezelője egy balesetre reagálva elismerte és kijelentette, hogy nyomvályús az útszakasz, de nem olyan mértékű, hogy beavatkozást igényelne! De milyen mértékről beszél? Ezt szeretnénk tudni mi is közlekedők!

Én tudom a mértéket, ez kiderül a galériában a képekhez írt magyarázatokból. Ajánlom szives figyelmükbe!

Egyenjogúságot követelnek a kerékpárosok. Nem csak a kerékpárosoknak jár az egyenjogúság, hanem minden közlekedőnek. Lehet-e egyenjogúan kezelni azokat a közlekedőket, akik hiányos közlekedési ismeretekkel rendelkeznek, nincs azonosítójuk, az előírt sebesség tartományokhoz, többségüknek nincs sebességmérőjük? Sorozatos szabálytalanság esetén sem lehet eltiltani a szabálytalankodót a kerékpározástól! A közlekedési ismereteket legtöbben szájhagyomány útján szerezték, vizsgáról igazolásuk nincs. A szabályokat miként lehet számon kérni ezektől a kerékpárosoktól. Alsó korhatár még van, de felső korhatár kerékpározáshoz nincs. A főbb útvonalakról, a forgalmasabb útszakaszokról ki lehetne, ki kellene tiltani, a közlekedésre valamilyen okból veszélyes kerékpárost. A kerékpárosok sokszor szenvedő alanyai a baleseteknek, de szerepelnek az okozók között is! Biztosítással nem rendelkeznek. A kerékpárosok, ha más biztosítással nem rendelkeznek, a lakásbiztosításokba be lehetne építeni a biztosításukat. Balesetet nem csak nagy sebességgel haladva lehet okozni!

Tönkre lehet-e tenni az utakat ennyire a következő közlekedési módokkal? Gyalogos, kerékpáros, motorkerékpáros, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, oldalkocsis motorkerékpárral, személygépkocsival, járműszerelvénnyel (utánfutós), kisteherautóval stb. A válasz nem. Az úthibás utakon a felsorolt közlekedési módokban közlekedni viszont nehézséget, balesetveszélyt okoznak. Az úthibák láthatóak, de váratlanul a sűrű forgalomban sokszor csak féktávolságon belül észlelhetjük. A folyamatos úthibák (nyomvályú, mart útfelület) a közlekedők a sebességüket nem, vagy alig csökkentik, és ebben az esetben hivatkozok a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművekre. Ezek a járművek kilométereken át nem közlekedhetnek lassan! Az úthibák minden arra közlekedő járműre egyformán veszélyesek.

A következő magyarázat előtt zárjuk ki a zavaró tényezőket: futómű, kormányszerkezet, lengéscsillapító, fékbeállítás (ezek kifogástalanok, fontosak is). Sebesség is megfelelő!

Jó útfelületen, jó állapotú gumi biztosítja a biztonságos közlekedést.

Jó útfelületen, hibás állapotú gumi nem alkalmas biztonságos közlekedésre.

Hibás útfelületen, jó állapotú gumi nem alkalmas a biztonságos közlekedésre.

Hibás útfelületen, hibás állapotú gumi nem alkalmas a biztonságos közlekedésre.

Hibás állapotú út esetében, az útviszonyok szerinti vezetéssel a gépjármű vezetőkre bízzák a vezetés, a közlekedés biztonságát, hibás állapotú gumi esetében nincs, nem is lehet engedmény. De mi a különbség közlekedésbiztonság szempontjából az úthiba és a hibás gumi között?!

Úthibás úton, gyér forgalomnál, vagy ha csak egyedül közlekedsz rajta, megválaszthatod a forgalmi sávodban azt, ahol a pontszerű úthibákat ki lehet kerülni., (kátyú, megsüllyedt, felgyűrődött útfelület)

Jó úton, hibátlan felületű úton gyalogolni, kerékpározni, motorkerékpározni, gépjárművet vezetni biztonságosabb, mint úthibás úton! A tanpályák nem úthibásak. Aki úthibás úton vezetve tapasztalatot szerez, az hibátlan úton már elboldogul! Oktatásnál biztonságos körülmények között ezt is meg kellene ismertetni.

Az utak minőségi javulását csak felülről jövő szándék, akarat, cselekedet eredményezheti. Felülről eddig csak büntetések, fenyegetések, tiltások, szabályozások, korlátozások érkeztek. Részben szükség van ezekre, de minden közlekedő érintettsége jogán fel szeretném hívni a figyelmet az 1988-as I.törvényre, azok betartására, közlekedőknek és kormányoknak is. A közlekedőkkel be is tartatják, de a kormányokkal ki tartatja be ezeket a törvényeket? Aki kedveli az extrém sportot és vállalja a benne lévő kockázatot az az Ő döntése, de ha minden embernek az életében legalább egyszer vállalni kellene ezt a kockázatot,akkor sokan elleneznék ezt. A közutak kockázatát (úthibák) nem kell ráerőlteni a közlekedőkre! Akár úthibás az út, akár nem,nekünk közlekedőknek közlekednünk kell. Egyszer minden KÖZÚT kezelővel kipróbáltatnák egy extrém sportot, akár akarnák akár nem, hogy érezzék, mit élnek át a közlekedők az utakon!

A közlekedésbiztonsági kérdésekbe a közlekedők nem hogy nem szólhatnak bele, hanem kötelezőnek kellene lenni! Vannak különböző szervezetek, klubok, bizottságok, hatóság, közlekedésrendészet, de közvetlenül lehet -e észrevételt, javaslatot, megoldást tenni? Tett-e valaha ilyet valaki, milyen témában, milyen javaslatát fogadták el?  A közúti közlekedésben minden, ami jó, és minden, ami rossz (anyagi veszteség, könnyű, súlyos, halálos balesetek) a közlekedőkkel történik meg! Ezért kell bele szólást adni minden közlekedőnek!

Az utakon előforduló úthibák balesetveszélyt jelentenek a szabályosan közlekedőkre, a szabálytalanul közlekedőkre, az ittas, bódítószer hatása alatt közlekedőkre, a józanul, tisztán közlekedőkre, a műszaki hibás járművel közlekedőkre, és a műszakilag kifogástalan járművel közlekedőkre! Az összes járműfajtára.

Balesetveszély okozásához már elég a ráutaló magatartás is pl. elsőbbség meg nem adása. A vétlen gépjármú vezetőjének erre is reagálnia kell a féktávolság veszélyes csökkenése miatt pl. fékezéssel. Úthibás úton a váratlan haladási irányváltozás miatt akár frontális ütközés is bekövetkezhet!

A balesetek egyszeri, próbaelőadások nélküli egyfelvonásos történetek, és nincs lehetőség újrajátszásra sem! Sok esetben tragédia a vége!

Néha a szakemberek is nyilatkoznak valamiről, ami a gyakorlatban kivitelezhetetlen. Lakott területen kívül a járművek oszlopba felsorakozva haladnak, lehet-e észlelni időben az úthibát? (pl. kátyút) Nyomvályú, és mart útfelület esetében pedig diktál a többség, menni kell!

Tanulmányomban az úthibák veszélyességét sok szempontból elemeztem, világítottam rá ezekre. Összehasonlítással eldönthető mennyire más ez, mint az eddig tanultak, vessék össze a gépjármű vezetés vizsgakérdéseivel. A szakemberek kitartanak az eddig alkalmazott tananyag mellett, az én megítélésem az, hogy a teljes közlekedésbiztonsághoz nem elegendő! Az elméletem előbb, vagy utóbb helyet fog követelni a tananyagban.

Mielőtt a közúti közlekedésben résztvevőknek elengedhetelenül szükséges elméleti és gyakorlati továbbképzést rendelnének el, előtte a gépjárművezetés képzésében résztvevőknek, a közlekedésrendészetnek, helyszínelőknek, szakértőknek, a kerékpáros, motoros autós klubok közlekedésbiztonsággal megbízottjainak, az út tervezőknek, építőknek, javítóknak, közlekedési vállalatok vezetőinek, kötelező biztosítással foglalkozó biztosítóknak, az OBB tagjainak kell átfogó elméleti és gyakorlati képzésen átesniük! (de nem hasra) A közlekedés rendjét és biztonságát meghatározó személyek magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek-e? Ezt is vizsgálni kell! A balesetek bekövetkezéséhez közvetett módon hozzájárulhat ez is.

A közlekedési rendszabályokat, a közlekedési ismeretek tananyagát, nem a valós közlekedési viszonyokhoz igazodva alkották meg. Közlekedési tanpályán, vezetéstechnikai képzésen minden rendben van, de a forgalomban már nem. A tanpályán sikeres manőverek a terelőbólyák között érvényesek csak. A terelőbólyák nem változtatják helyzetüket, (slalom), de a valós közlekedési helyzetben előzéskor a járművek, igen!

Vizsgáljuk meg az igen fontos követési távolság betartását. Minden mozdulatunkban, minden mozgásunkban jelen van, akkor is, ha nem számolunk vele, az út, a sebesség és az idő! A mindennapi életünktől elválaszthatatlan. Minden tevékenységünk-e körül forog. Pontos időre kell beérni a munkahelyre, családi eseményre, sportrendezvényre, vasút, hajó és buszállomásra, reptérre, tanintézetbe, színházba stb. Különböző távolságról (útról) adott sebességgel közlekedve érkezhetünk meg időre. Versenyhelyzetben élünk! Ki az, aki hónapokat várva az orvosi vizsgálatra, az előjegyzésre megadott időpontról le akar késni? Időpontra kell menni fodrászhoz, szabóhoz, műszaki vizsgára, szerelőhöz, előadásra, önkormányzathoz, bíróságra  egy napon belül több helyre is stb. A  gyakorlati életet is elemezni kell, mert ezek is hozzájárulnak a közlekedési szabályok megsértéséhez, a balesetekhez. pl. a megadott sebességhatárok túllépéséhez.

A tömegközlekedésnél van szigorúan betartandó menetidő, a távolság megtételéhez szükséges időt, hogy állapítják meg? Figyelembe veszik-e az útszakaszon előforduló úthibákat? A balesetveszély mellett, óvják-e a járművek műszaki állapotát? Az úthibás utakon a sebességcsökkentés az a lehetőség, amivel csökkenteni lehet a balesetveszéyt.

A különböző sebességi határokhoz megállapított követési távolságok, féktávolság, fékút, tudományos alapokon nyugvó, mérésekkel meghatározott értékek. Azonban vannak olyan forgalmi helyzetek, amikor egyes útszakaszokon a járművek darabszáma eléri a kritikus mennyiséget. Torlódások, dugók alakulnak ki (útszűkület, kereszteződések, rendezvényekről hazaindulók, balesetnél, határátkelőknél, stb. amikor a követési távolság betartása lehetetlen! Ezekre az estekre is valamilyen megoldást kell találni. Modellezhetjük is az ilyen helyzeteket. Adott sebességhatárhoz, sorban megfelelő követési távolsági értékű zsinórra jármű maketteket rögzítünk, majd a zsinórt a megválasztott sebességnek megfelelően mozgatva a járművek a valódi értékeknek megfelelően mozdulnak meg sorjában. Ez alapján képet kaphatunk mi is történik valójában, mi lehet a helyes ilyen esetekben.

A követési távolságok betartása becsléseken alapul, ráadásul mozgó és állandóan változó mozgású járművek esetében kell betartani! Lehetséges ez? Számon kérni lehet, a betartása ilyen esetekben lehetetlen. Az utak forgalomátbocsátási lehetősége már kezdi elérni, ha már el nem érte a kritikus mennyiséget. Törhetjük a fejünket a megoldáson.

Az úthibás utak veszélyeiről a szakemberek nem nyilatkoznak. Hibátlan, jó útfelületen is veszélyessé válik a közlekedés, ha pára, deresedés, eső, hó, jég alakul ki felületén. Az úthibás utak ezekben az esetekben katasztrofálisak! Nem csak az úthibát kell nézni, hanem azt, hogy miért alakult ki az úthiba? Jól építették-e meg, a forgalomhoz, a rajta közlekedő járművek súlyához méretezték-e meg? Ha mégis kialakult úthiba szakszerűen javították.e ki?

Saját magunkat csaptuk be, mi közlekedők akkor, amikor az un. „ gumiszabályt”,  az út és látási viszony szabályt elfogadtuk úgy, hogy az úthibákat is besorolták ide! Ezen az úton közlekedik mindenki, senki nincs nagyobb biztonságban az úthibás úton. Mindenféle rangú, beosztású, szakmájú, foglalkozású ember szenvedett már balesetet a szabály kifogásolt hibája miatt. Végzetes balesetet is! Nem is értem miért védik ezt a szabályt szerte a világban?

Váratlan haladási irányváltozást okoz:

Fékbeállítási hiba, fékhiba (beragadt), lengéscsillapító hiba

Eltérő kopottságú, nyomású, mintázatú, összetételű (téli-nyári) gumi

Kormányholtjáték túl nagy ( hogy mi számít túl nagynak kutatni kell)

Egy nyomtávon haladó jármű vezetője úthibától egyensúlyát veszti, Jármű elé hajtás, árokba, oszlopnak, fának hajtás a következménye!

Szakemberek csoportjának kell kivizsgálni az úthibás utak baleseteit, a halálosakat minden esetben!

Eltérő anyagú, érdességű, szilárdságú, állapotú (nedves- száraz), vizes útfelület, az összes úthiba (repedezett, megsüllyedt, felgyűrődött, kátyús, nyomvályús, mart útfelületek, elhanyagolt útpadka, gömbsüvegsor, az útfelületre került szennyezőanyag sár, homok, sóder, falevél, csapadék, olaj stb. balesetveszélyes.

Másik járművel ütközés pillanatnyi oldalirányú ráhatása, vízszintestől jelenősen eltérő útfelület, döntött útkanyarulat, oldalirányú szél, súlypont magasabbra helyeződése (áruszállítás), eltérő kerékátmérő, jármű és járműszerelvény hossztengelye fékezéskor szöget zár be, túl nagy teher a vontatmányon, gyorsítás után rossz alacsonyabb fokozatba kapcsolás.

Közlekedésbiztonság érdekében minden jármű, gépjármű vezetőnek ezeket ismerni kell!

A közlekedési szakemberek és a közlekedési rendszabályokban megkövetelik, hogy az utakon előforduló úthibákat minden körülmények között észrevegyék a közlekedők és a lehetséges balesetveszélyt hárítsák el! Az út és látási valamint forgalmi viszonyok szerint vezessenek. Kérdezem lehetséges ez? Értem én, hogy az a cél, hogy ébrentartsák a figyelmet, óvatosságot, felelősséget, de ha csak egyszer nem sikerül észrevenni az úthibát, abból anyagi kár, könnyű, súlyos, halálos baleset következhet be. Esős, havas időjárási körülmények között a legismertebb úthibát a kátyút minden esetben észrevehető? A többi úthibát sem lehet észlelni sok esetben és ezek bonyoluttabbak.Egy népi bölcsesség kívánkozik ide: “a lónak négy lába van, mégis megbotlik”! Az előzés, kanyarodás, követési távolság, féktávolság betartásához minden közlekedő csak a becslési képességére támaszkodhat. A becslés nem pontos, ráadásul mindenkinél más. Lehet-e becsléssel a mozgás törvényei által megkövetelt távolságot, sebességet biztonságosan meghatározni? A becslést lehet alá, vagy fölé, nagyon ritkán pontosan megtenni. Aki manőverbe kezd, csak a balesetnél derül ki, hogy rosszul becsülte fel a távolságot, vagy a sebességet. Aki becslésre vállalkozik az abban bízik, más lehetőég nem lévén kezd a manőverbe. Erre mondják legyünk óvatosabbak, tartsunk nagyobb távolságot, válasszunk megfelelő sebességet (ez a többi közlekedőn is múlik!) Ha kényszerítenek a manőverre, nincs is óvatosságra lehetőség!

Az úthibák balesetveszélyességének megszüntetésére van idő, körültekintően kijavítani a hibát. A közlekedők ezáltal az úthiba okozta balesetveszélytől mentesülnek. Vegyék az úthibáknál is figyelembe a balesti statisztikai célkitűzést, a balesetek számának csökkentését! Én, önkéntes alapon, amatőr kutatója vagyok a közlekedés biztonsági kérdéseknek.

Ha most kellene vizsgáznom  KRESZ-ből, műszakiból és vezetésből igencsak feladnám a leckét az oktatóknak, mert kérdéseket tennék fel ezekből a közlekedés biztonsági kérdésekből.

Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató