Kérdezz-Felelnek-e?

Kérdések a közlekedés összes felelőseihez! 

Olyan kérdéseket szeretnék tisztázni, amelyek nélkülözhetetlenek a közlekedésbiztonságban. Tegyétek fel az alábbi kérdéseket az elméleti és gyakorlati oktatóknak, kerékpáros, motoros, autós kluboknak, közlekedés rendészeknek, helyi és országos baleset megelőzési bizottságnak, Közlekedési Egyesületnek, Közlekedés Tudományi Intézetnek, és szeretném, ha az Európai Közlekedésbiztonsági Tanácsának is feltenné valaki az én nevemben.

Igaz-e, hogy

  • a közlekedés mozgással helyváltoztatással jár?
  • a közlekedés váltakozó sebességgel és változó iránnyal zajlik?
  • a mozgást, helyváltoztatást, gépjármű esetében a meghajtó erő, az erőátviteli szerkezeteken keresztül jut el az út felületével kölcsönhatásban lévő kerekekig?
  • a súrlódási erő valósítja meg a mozgást?
  • három súrlódási állapotot, tapadó, gördülő, és csúszó erőt ismerünk?
  • a mozgás megvalósulásához szabad mozgástérre szükség van?
  • mozgástér terjedelme hosszirányban és szélességben értendő?
  • a szabad mozgástér terjedelmét a járművek méretei, sebességük , lehetséges irányuk szabja meg?
  • a mozgástérnek, oldalirányban az út síkjával megegyezőnek kell lenni?
  • veszélyesek az útfelületi hibák?
  • az útfelületi hibák haladási irányváltozást, egyensúly vesztést okoznak?
  • a rosszul beállított fékek haladási irányváltozást okoznak?
  • az egy tengelyen lévő kerekeknél, a gumiabroncsban az eltérő nyomáskülönbség is haladási irányváltozást okoz?
  • veszélyhelyzetben a féket használni kell?
  • a fékhasználat tiltott manőver?
  • a súrlódásnak van-e szerepe a fékezésnél?
  • a fizikai törvények a meghatározóak a közlekedésben?
  • a mozgások folyamatára, történéseire a fizikai törvények adnak magyarázatot?
  • a fékezési táblázat segíti a közlekedőket?
  • az emberek átlagos reakció ideje egy másodperc?
  • a fékkésedelmi idő a manuális és intelligens járművezetés során is fennáll?
  • a követési távolsághoz, féktávolsághoz, kanyarodásnál és előzési feltételeknél csak a becslési képességünkre támaszkodhatunk?
  • a közlekedés során sok, a menetidőt akadályozó tényező?
  • az akadályozó tényezők növelik a menetidőt?
  • az induló és a célállomás közötti távolság nem csökkenthető?
  • az időpontra érkezés időpontja ritkán változtatható?
  • v=sebesség, s=út, t=idő alapján az időpontra érkezéshez csak a sebesség növelésével érhetünk oda?
  • el lehet-e indulni időben, a tanács megfogadásával?
  • olyan sok a menetidőt akadályozó tényező, hogy képtelenség megismerni mindet előre, hogy számításba vegyük?
  • ha sikerülne minden tényezőt előre megismerni, akkor milyen időtöbblettel számoljunk tényezőkként külön-külön?
  • az időben elindulásnak van megoldó képlete?
  • ebből adódóan vannak sebesség túllépések?
  • aki közlekedik, mindenki csak ezt teheti, ha fontos az időben érkezés?
  • közlekedési rendőrrel az anyós ülésen is, ezt tudjuk tenni?
  • ha képzeletben mindenki betartaná a sebességhatárokat, akkor gondoljunk csak bele,  lenne-e zűrzavar az életünkben?
  • az intelligens járművek ráfognak világítani erre a problémára?
  • sok a kötelezettsége a gépjármű vezetőnek?
  • csak egy joga van a gépjármű vezetőnek? (közlekedni az úton)

A közlekedésbiztonság legfontosabb szabálya a követési távolság, féktávolság betartása. Azt azonban még senki nem vizsgálta, hogy minden körülmények között betarthatóak-e? Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a szabályt!

Az utak forgalmi viszonyai (forgalom sűrűsége) állandóan változnak. Gyér forgalom esetén könnyen betartható a szabály, közepes forgalomnál már okoz nehézséget és nem biztos, hogy betartható. Sűrű forgalom esetén szinte betarthatatlan! Ez sok balesetveszélyes helyzetet, balesetet okoz. Vizsgálni kellene mit lehetne tenni? Lakott területen a kereszteződések között annyi jármű is feltorlódhat, hogy ilyenkor sem lehet a szabályt betartani! Számoljuk meg a feltorlódott járműveket és egyenként 4.m hosszúsággal számolva szorozzuk meg, majd a járművek közötti kb. 1.m távolsággal számolva, beláthatjuk itt sem lehet betartani a szabályt!

Veszélyes úthibák

Veszélyes úthibák

Segítségül itt van a fékezési táblázat, mindenki kedve szerint számolhat, hogy igaz-e az állításom.

Követési távolságot, féktávolságot, a velünk azonos irányban, azonos sávban, az előttünk haladóhoz viszonyítva lehet és kell betartani, becslés alapján. Haladási irányváltozás esetén, már más közlekedési helyzetben és veszélyhelyzetben a követési távolság eltűnhet, értelmét veszti. Marad a féktávolság! A sebesség, ez esetben nem felel meg a követelménynek, baleset lesz! (oszlop, fa, kerítés, árok, parkoló járművek, közösségi közlekedés járműveinek a megállói, a várakozó utasok, valamint a szembejövő járművek) Ilyen esetekben csak a féktávolság, fékút jöhet számításba! Szakemberek erről, még soha nem beszéltek!

Sebességtúllépésről valljuk meg, nem csak akkor lépjük túl a sebességet, amikor lefülelnek bennünket, hanem minden esetben, ha késébe kerülünk! Nem csak mi lépjük túl a sebességet, hanem mindenki aki késébe kerül!

Győrben a Széchenyi István Egyetem KÖZLE-klubjának rendezvényén én is részt vettem és meghallgattam Pintér József ftrzls. előadását. Amit elmondott és bemutatott hiteles volt, de nem minden igazságot tartalmazott. A baleseti statisztika ismertetésekor kiemelte a járművezetők nagy arányú felelősségét. Ekkor megkérdeztem, úthibából bekövetkezett baleset miért nincs a statisztikában? Nem kaptam rá választ! Ha valaki, valakik felismerhetik ezt a baleseti okot, akkor azok a baleseti helyszínelők! Vegyék figyelembe a mozgások, a súrlódás törvényeit, a kölcsönhatás elméletét és rá fognak jönni, hogy így nincs valami rendben!  Ezt én a szolgálati fegyelemnek a rovására könyvelem el! Emberi életek múlnak rajta! Ha rám nem figyelnek, akkor figyelni kellene az Olasz Igazságügyi Szakértők Kijelentésére, hogy az olasz utakon, a balesetek 30%-ban, a rossz állapotú utak az okai! Tisztelt Szakemberek! Minden éves baleseti statisztikából vonják le ezt a 30%-ot. Ezt az Európai Unió Szakemberi is elismernék. A balesetben elhunytak és a súlyosan sérült emberek esetében, használható tudást is veszítünk! Ezt sem felejtsük el!

Vannak amatőr csillagászok, régészek, geológusok, népzene kutatók, én amatőr közlekedésbiztonságot kutatónak nevezem magam.

A szakembereknek szeretnék segíteni a következő elméletemmel.

Mást sem hallunk a szakemberektől mint azt, hogy a gyorshajtás vétsége sok balesetet okoz. Nem lehet és nem is akarok vitatkozni ezzel a kijelentéssel! A rendőrségi szóvivő el is mondja, hogy nem a megengedett sebességhatár túllépése okozza az adott útszakaszon a balesetet, hanem a relatív gyorshajtás! Nem az útviszonyok szerint választjuk meg a sebességet. Kérdésem a következő:

  • ki tanítja, ki mutatja be azt, hogy hogyan közlekedjünk az ilyen utakon?
  • lehet-e biztonságosan vezetni az úthibás utakon? Kiszámíthatóak a manőverek?
  • van akár ajánlás szintjén elérhető anyag?
  • váratlan veszélyhelyzetet ki lehet zárni, ki lehet küszöbölni?
  • váratlan veszélyhelyzetre manőverekkel reagálunk, ha tudunk! (fékezés, oldalra kormányzással, esetleg gyorsítással) Ezek kiszámíthatatlanok lehetnek az úthibáktól, ami balesetet okoz!
  • a Közút Kezelő által meghatározott hosszanti úthibákra enyhe, közepes, és súlyos fokozatok milyen sebességet tesznek lehetővé, miként győződjünk meg menet közben a fokozatokról? A mozgásokra vonatkozó fizikai törvényeknek megfelel ez?
  • akár milyen alacsony sebességgel haladunk, ha gördülő üzemmódból csúszó üzemmódba kerülünk és a súrlódási viszony eltérő a jobb és a bal oldalon, akkor a sebességnek megfelelő haladási irányváltozás következik be! Kérdés csak az, hogy az a haladási irányváltozás ami bekövetkezik, veszélyzónába vezet-e? Ha igen, akkor alacsony sebesség ellenére is, nem az útviszony szerint vezettünk! Kifejtettem már többször is, hogy nem lehet az útviszony szerinti szabály szerint vezetni!
  • Hetente van adásban az “Útravaló” műsor. Még nem láttam benne, hogy a baleseti statisztika kimutatása alapján, a legveszélyesebb és legtöbb balesetet okozó témákkal foglalkoztak volna! Miért nem?

Viszont egyre gyakoribbak a sebesség ellenőrzések, nem is vizsgálnak meg más lehetőségeket. Sokan adtak hangot, hogy a sebesség ellenőrzések, csak a pénzbehajtást szolgálják. Nem foglaltam állást eddig ebben az ügyben, de most elmondom véleményemet. A jelenleg meghatározott sebességhatárok lakott területen 50.km/h, lakott területen kívül 90.km/h és autópályán 130.km/h engedélyezett. Ezek a sebességhatárok is jóval, az ember biztonságos sebességtartományán túl van már, amiben közlekedik! Miből gondolom ezt?

Először is vegyék figyelembe a baleseti statisztikát (a vétlen áldozatokat is), és minden döntésnél, változtatásnál vegyék figyelembe.

  • az ember reakció idejét, reflexét,
  • az érzékszervek, látás, a hallás, az egyensúly érzékét, becslési képességet,
  • az utak, forgalmi sávok szélességét, a vonalvezetést, az emelkedőket, lejtőket,
  • az utak állapotát, útviszonyokat,
  • az útfelületeket, föld, kő, beton, aszfalt borítás
  • a változó forgalmi viszonyokat,
  • a járművek méreteit, súlyát, manőverezhető képességeit,
  • a jármű szerelvényeket, manőverezhetőségüket,
  • a nyomtávolságokat,
  • hány nyomvonalon haladnak,
  • a gyorsulásukat, végsebességüket,
  • a járművek közlekedésénél a változó sebességet,
  • a fizikai törvényeket, különös tekintettel a mozgásokat, a mozgás fajtákat, a hatásokat, a kölcsönhatás elméletét,
  • az emberek által elkövetett szabálytalanságokat (ittas, bódult állapotban vezetést, a menet közbeni telefonhasználatot, száguldozást) ezek bármelyikében bekövetkezett tragédia a vétleneknek és hozzátartozóinak még nagyobb tragédia
  • a váratlan veszélyhelyzetek kiküszöbölhetetlenek!
  • a fékezési táblázatot, a fékezés folyamatát,
  • a követési távolságot, féktávolságot, fékutat,
  • az 1 sec. idő alatt megtett út hosszát (az adott sebességnél)!
  • ne csak hangoztassák azt, hogy bárki, aki részt kíván venni a közlekedés, a közlekedésbiztonság javításában részt vehet benne! Velem még szakember nem vitatta meg ezeket a problémákat! Ember életekről van szó ebben az esetekben is, nem is kevésről!
  • vegyék figyelembe az általam közölt Olasz Igazságügyi Szervezet Csoportjának a megállapítását, a baleseteknél szerepet játszó úthibákat. Tekintélyes szervezet tette a kijelentést!
  • Az Európai Unió “Fehér könyvének” ajánlásától ha el lehet térni, vagy azon túlmenően tegyék meg ezeket a lépéseket!
  • Nem hagyható figyelmen kívül az, a közlekedésre jellemző körülmény, hogy a közlekedők egymásközt, jelzésekkel kommunikálnak, aminél zavarok léphetnek fel!
  • Ezeket a jelzéseket, csak olvasni tudják, ami miatt sok a hibázás, tévedés, baleset.
  • A jelzések sokféle módon történhetnek
  • forgalomirányító jelzés, karjelzés,
  • jelzőlámpák jelzése,
  • fék, helyzet, irányjelzés,
  • jelzőtáblák jelzései
  • A jelzéseknek pontosaknak kell lenni,
  • időben kell megtörténni,
  • meg kell győződni arról, hogy mások észlelték-e a jelzésünket,a jelzésnek megfelelően cselekednek-e,

A sebességhatároknál ezeket komolyan figyelembe kell venni, mert minden hibázás balesethez, könnyű, súlyos, halálos balesethez vezethet!

Akár egysávos úton, akár többsávos úton, lehet autópálya is, váratlan veszélyhelyzetben, bekövetkezik a váratlan haladási irányváltozás! Ekkor a reakció idő alatt, az 1 sec. idő alatt, annyi utat tesz meg a jármű, ami kivédhetetlen balesethez vezet!

Ezek alapján azt mondom, hogy pénzbehajtás a sebességellenőrzés! Más módon is elérhetnénk, hogy ne hajtsanak gyorsan a gépjármű vezetők, ha a járművek gyorsulását, végsebességét a fenti szempontok alapján határoznák meg! Amíg a járművek ilyen teljesítményekre képesek, marad a gyorshajtásból eredő súlyos balesetek! Ez az élettempó az emberiség kárára megy. Úgy foglaljanak állást ez ügyben, mintha mi magunk, vagy családtagunk lenne vétlen áldozat. Az autógyárak ne legyenek büszkék, hogy az ő autójuk milyen jó gyorsul, és milyen végsebességre képes! Ismereteim szerint elektromos autó 2,1 sec alatt gyorsul 100 km/h sebességre, és 400 km/h végsebességre képes! (1 sec idő alatt 112 m tesz meg!) A jelenlegi körülmények között lehet biztonságosan közlekedni vele a közúton? Az emberekben él az élménykeresés, minden emberben! Könnyű kísértébe esni!

Közel jár a halál amikor közlekedünk, és váratlanul be is következik! Mindent meg kellene tenni azért, hogy ez ne következzen be, vagy csak nagyon ritkán forduljon elő. Mindhárom közlekedésbiztonsági tényezőt azonos szigorral kell vizsgálni! Ezért teszem most szóvá azt, hogy a közlekedés rendészetnél, ha például az én elméletemet figyelembe akarná venni egy baleseti helyszínelő, akkor a szolgálati utasítás és a szolgálati fegyelem ezt nem teszi lehetővé! A balesetek okai a baleseti helyszínelők vizsgálatainál dőlnek el! Ha egy helyszínelő a tudományra és a lelkiismeretére hagyatkozva az én elméletemet figyelembe kívánná venni, azt nem teheti meg! Bizonyítékom is van erre! Ez pedig a baleseti statisztika! Úthibából bekövetkezett baleset NINCS! Emberi élet van veszélyben akkor is ha ittasan, szabálytalanul közlekednek, és akkor is ha kiszámíthatatlan a manőver az úthibás utakon! Az utak rendbetétele még hosszú folyamat, ezért javasoltam már, hogy az oktatásba vezessék be az úthibák hatásait a mozgásokra. Ez még nem elégséges, de aki megérti, már nem vállalkozna balesetveszélyes manőverekre. Nem hiszem, hogy van olyan gépjármű vezető, aki úgy indul el az úti célja felé, hogy frontálisan fog ütközni más járművel pl. kamionnal! De mégis van ilyen baleset is! Mi vezet az ilyen balesetekhez? Emberi hiba, de ez miért van? Tudás hiány. Olyan manővert választ, ami kockázatos és balesethez vezet. De ezt előre nem ismerte fel!

Az Olasz Igazságügyi Szakértők Csoportja szerint az olasz utakon 30%- ban a rossz utak a felelősek a balesetekért! Nézzék meg a mi baleseti statisztikánkat, és vonják le ezt a 30%-ot a halálos és súlyos balesetekből! 

A közlekedésbiztonságban nem lehet tudni, hogy kié, mely intézmény vagy egyesületé a vezető szerep! Nem találtam erre semmilyen utalást. Ez sem jó így. Véleményem szerint erre a Közlekedéstudományi Intézet lenne a legalkalmasabb, és mögé szorosan az egyesületek, rendőrség, oktatási intézmények, gépjárművezetők oktatási szervezetei.

Az emberi hiba!

Az emberi hibák közé sorolják a becsléseken (távolság és sebesség) alapuló manővereket. Sok baleset következik a téves becsléseken múló manővereknél. Ilyenek az előzési, követési távolságoknál, a kanyarodásnál, az útviszony szerinti vezetésnél. A becslésekre ilyen életbevágóan fontos manővereket nem szabadna bízni! Nem tudom vizsgálták-e valaha is, hogy mennyire térnek el a becslési értékek az előírt értékektől? Gondolják meg, hogy egy út alkalmával is, hány esetben támaszkodunk a becslési képességeinkre? Kutatói feladat lenne ennek a vizsgálata, amit közzé kellene tenni. Sokan úgy gondolják, hogy Ők jól becsülik meg ezeket az értékeket. Amikor előzési távolságot rosszul méri fel valaki és baleset lesz, akkor rájuk zúdul a nép haragja, ami érthető, de lehet hogy a vétkes becslési képessége okozta a balesetet. Közlekedni mindenkinek joga van akkor is ha általában jól dönt, de aki rosszul dönt, viszont, mivel nem ismeri a becslési képességét, nincs is tudatában a rossz ítélő képességével!

Az én elemzésem több annál, mint aki csak véleményt mond.

Kucsera Zoltán amatőr kutató

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük