A közlekedésbiztonság az úton hever

Közlekedési ismeretek

A közlekedés biztonság nem magától valósul meg, azért minden közlekedésben érintettnek tenni kell. A közlekedőknek, az útépítőknek, az útjavítóknak, a szabály alkotóknak, a baleseti helyszínelőknek, a szakértőknek, a képzésben résztvevőnek, a kutatóknak, a autós és motoros kluboknak stb. De csak a közlekedőkön kérik számon! Két, meghatározó tényezőt említek csak meg. Az egyik a sebesség túllépés. Minden közlekedő esett már bűnbe ebből az okból, mégis azt sulykolják, hogy lehet sebesség túllépése nélkül közlekedni! Ehhez kapcsolódik az a magyarázat, hogy induljunk el időben! Kifejtettem már, hogy ez nem lehetséges, nincs rá “megoldó képlet”, és nem áll minden, menetidőt akadályozó tényező a rendelkezésünkre. A menetidő többlet így nem tervezhető meg! A szakemberek mindkét esetben már rég előálltak volna a megoldással, ha lenne megoldás! A másik az útviszony szerinti vezetés, úthibás utakon. Itt sem adtak még a szakemberek használható gyakorlati tanácsot, példát arra, hogy hogyan valósítsák meg a közlekedők a gyakorlatban ezt az előírást! Az útviszony szerinti vezetés szabálya és a jobbra tartás szabály alkalmazása azonos helyszínen és időben biztonság figyelembe vételével, hogyan valósítható meg? A rosszabb út baleset veszélyesebb, ám a jobbra tartás kötelező, de az előző kijelentést nem lehet figyelmen kívül hagyni! Az útviszony szerinti vezetést, a vezető választhatja meg, kell megválasztania, az út állapotának figyelembe vételével! A jobbra tartás szabály viszont ezt, nem engedi meg! Magyarázatra lenne szükség a szakemberektől! Valamiért nem teszik. Az útviszony szerinti vezetést választva, csak sebesség csökkentés jöhet szóba, de az időben érkezés hogyan valósulhat így meg? Ha így történik, akkor a jobb állapotú útszakaszon a sebesség túllépés lehet a megoldás! Ki kockáztat ilyenkor? Csak is a közlekedő! Minden gépjárművel közlekedő ezt teszi, a fuvarozók, a közösségi közlekedés járművei is. Szép feladat ennek problémának az igazságosabb megoldása, ha létezik egyáltalán?

A fenti szabályokat nem azért kifogásolom, kritizálom, mert én magam nem akarom betartani, de ez is hozzátartozik az igazsághoz! Jól hangzanak ezek a szabályok, és jó megoldásnak is látszanak, de ezek csak a, “pedig jó ötletnek tűntek” sorozatába tartoznak!

Ez a kép, az első elkészített képeim egyike, az úthibás utakról.

Balesetveszélyes nyomvályú

Balesetveszélyes nyomvályú

Azt a célt szolgálja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy milyen veszélyes úthibás úton közlekedni. A szakemberek sem igazán vették észre a balesetveszélyt, életveszélyt! Az útviszony szerinti vezetés szabálya a megoldás az ilyen helyzetekre, milyen sebességre gondoltak? Gondolkozz!

Tudtam, hogy ez az elmélet téves, ezért tovább vizsgáltam az úthibás utakat. Az úthibás utakra a szakemberek nem adtak segítséget, hogy miként vezessünk, milyen sebességgel, milyen veszélyeket rejtenek (váratlan haladási irányváltozás)? Egyes úthiba fajtákat sem ismertették, csak a kátyú volt ismert a közvélemény előtt.

Kérdezem a tisztelt olvasót mit gondol, a fenti képen a járművet vezető veszélyben van-e?  Csak ekkora mértékű úthibánál áll fenn a veszély?Továbbá veszélyben van-e ennek a járműnek a közelében közlekedő többi jármű vezetője?Szélesebb körben vizsgálódtam, eldöntöttem, hogy a tudományra támaszkodva közelebb kerülhetek az igazsághoz. A mozgásokra vonatkozó fizikai törvények voltak a segítségemre. A tanulmányaim és a tevékenységem során a földön előforduló mozgások szinte mindegyikével megismerkedtem, így tudtam elemezni a járművek mozgását. A közlekedés biztonságban a három fő tényező az ember, jármű és az út, de én ide sorolom a szakemberek hibáit és  tévedéseit is! Az út és a jármű közötti kapcsolatot vizsgáltam, és rájöttem, hogy nem mindig érintkezik a gumi érintkező felülete teljesen az út felülettel, több (azonos átmérőjű, szélességű, azonos nyomású) kerék esetén más és más lehet az érintkező felület! Ennek oka a út felület hibája! Közlekedésben van tapadó, gördülő és csúszó üzemmód. Különösen ez az utóbbi az, ami a mozgásokra vonatkozó fizikai törvények alapján, ha eltérő a súrlódási felület a gépjármű jobb és a bal oldalán, akkor a nyomtávolság miatt váratlanul generál haladási irányváltozást! Súlyos baleseteket okozva. Legalább a forgalmi sávban maradást kellene megoldani, de a reakció idő alatt megtett út hossza (a sebesség függvényében) a szemközti sávba visz, vagy szalagkorlátnak, árokba, oszlopnak, fának hajtás lesz a következménye! Más esetben viszont éppen a haladási irányváltozást nehezíti meg! Látható továbbá, hogy a hó formájában hullott csapadékot nem lehet letakarítani úttisztító géppel, a felgyülemlett vizes csapadék könnyen irányíthatatlan vízen siklást okoz. A manőverezés mindenki számára kiszámíthatatlanságot eredményez. Megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű vezetőknek is! A sok vétlen áldozat ennek az eredménye!

Ha egy mozgó tárgy, vagy jármű sebességén és haladási irányán nem tudunk változtatni, akkor az baleset veszélyesen mozoghat. Ha lehetőség van a változtatásra, akkor is azt kellő pillanatban kell megtenni. A közlekedés során a gépjármű vezetők manővereket hajtanak végre, olyan manővereket, amelyeket az ismereteik szerint biztonságosan végrehajthatónak ítélnek! Itt kellenének azok a mozgásokra vonatkozó alapvető fizikai ismeretek, amiket én hiányolok az oktatási anyagból! Nézzünk meg egy előzést! Az előttünk haladót szeretnénk megelőzni, mi mindenre kell figyelni?

  1. figyelni kell a forgalomra, az előttünk levőre.
  2. ha belekezdünk az előzésbe akkor biztonságosan vissza tudunk-e térni a sávunkba? Amikor tétje van a gyorsaságnak, a bizonytalan becslési képesség legyőzi a biztonságot! Ez nem ad felmentést a szabálytalanságra, de el kell gondolkodni rajta. Szakemberek még soha nem hívták fel erre a közlekedők figyelmét!
  3. van-e elegendő hely és oldaltávolság?
  4. járművünkkel el tudunk-e érni elegendő sebesség különbséget az előzéshez?
  5. a mögöttünk lévő forgalomra, nem kezdtek-e el minket is előzni?
  6. a keresztező forgalomra.
  7. záróvonal van-e?
  8. a mögöttünk és előttünk lévő járművek, milyen távolságra lehetnek, milyen sebességgel mozoghatnak (becsléssel!), és megítélni, hogy az előzést veszélyeztetés, baleset nélkül végre tudjuk-e hajtani?
  9. milyen az útfelület?
  10. vannak-e úthibák? Ha igen, akkor azok befolyásolják a manőverek kiszámíthatóságát!
  11. az útfelület nedves, havas, vagy jeges állapotú? Ezek végképp befolyásolják a manővereket! (fizikai ismeretek)
  12. Van-e erős oldalszél?
  13. Belátható-e az előzési útszakasz?
  14. van-e kanyarulat, íves szakasz benne?
  15. milyen napszak van, milyenek a látási viszonyok?
  16. szóló, vagy jármű szerelvénnyel közlekedünk?
  17. ha váratlan veszélyhelyzet alakulna ki, az útfelületi hiba haladási irányváltozást okozhat!

A 7. pontól a 17-ig a legveszélyesebbek, ha figyelmen kívül hagyunk valamit, vagy hiányos az ismeretünk, veszélybe kerülhetünk, és másokat is veszélyeztethetünk! Balesetet szenvedhetünk, balesetet okozhatunk! Nem biztos, hogy mindent felsoroltam!

Az emberiség mindennapi tevékenységét ellenőrzések kísérik és terelik a helyes útra. Ellenőrzik az ismereteinket, az egészségünket, az élelmiszereket, a termelő vállalatok termékeinek minőségét, a víz minőségét, a levegő szennyezettségét, az adott területre kidolgozott előírások betartását… valamint az útellenőrök az utak állapotát. Sok esetben merülnek fel reklamációk, panaszok, amit kivizsgálás után kijavítanak. Az utak állapotára talán a legtöbb reklamáció, panasz, kifogás, észrevétel érkezik, de nem, vagy alig változtatnak rajta. Gyakran láthatunk útellenőrző járműveket az utakon, az utak hibáit nekik is látniuk kell, de nem változik semmi! A vasúti közlekedésnél síntörés esetén nem várnak heteket, hónapokat, éveket a kijavítással, mert súlyos baleset következhet be, emberéletek forognak veszélyben! A közutakon lévő úthibákat miért nem kezelik a vasúti pályahiba elbírálása szerint? A világon évente 1.2 millió ember veszíti életét az utakon, a balesetekhez köze van az úthibáknak is! Az állításaimhoz igazolásnak, nézzék meg a környezetükben az utak állapotát.

Az útellenőrzés feladatai, az általam megismert előírásai jól meghatározottak, de a gyakorlatban alkalmazott eljárások, lényegesen eltérnek az előírásoktól! Miért?  

Amikor jól megépül egy út, vagy jól felújítanak egy utat, akkor az útfelület nem repedezett, nem hosszanti úthibás, nincs megsüllyedve, nincs felgyűrődve, nem kátyús, nem részlegesen mart, és az útpadka is gondozott. Átadják az utat, majd a forgalomtól, valamint a nagysúlyú járművektől elkezd romlani. A felsorolt úthibákat a nagysúlyú járművek okozzák, és az időjárási körülmények tovább rongálják. Az út ellenőrzésnek célja megakadályozni a meghibásodásokat, túlsúlyos járműveket még engedéllyel sem szabad az útra engedni! A Közút Kezelő hosszanti úthibákra megállapított határértékei, nem a mozgásokra vonatkozó fizikai törvények figyelembe vételével lettek meghatározva, tehát azok hibásak, veszélyesek. Ha kialakul a hosszanti úthiba, akkor gyakorlatilag az utat késedelem nélkül fel kell újítani. A túlsúlyos járműveket ezért nem lehet, még engedéllyel sem az útra engedni! A szállító nem tud annyit fizetni, hogy az okozott kárt megfizesse! Mi közlekedők pedig, nem akarunk nagy kockázattal járó, balesetveszélyes úton közlekedni! Aki tisztában van a közlekedéssel, az megérti. 

A fizikai jelenségeket a rájuk vonatkozó ismert törvényekkel lehetséges magyarázni, bizonyítani, de ha hibás az elmélet azt meg is lehet cáfolni.

Az én tevékenységem összhangban van a KTE felhívásával, ahol azt kérik “Dolgozzunk együtt a magyar közlekedés biztonságért”! Ezért várom, hogy reagáljanak az elméletemre.

Az útfenntartás, útüzemeltetés Szilágyi Tamás összefoglalójában találtam téves, hiányos megállapításokat a burkolatok fenntartása részben! Azt írja, a burkolatok felszínén jelentkező károk nagy része nem befolyásolja a közlekedést! Ami szerinte gondot jelent, az a teherbírást és az utazás kényelmét érinti. Megemlíti még a csúszó súrlódási tényező csökkenését. A közlekedés biztonság veszélyeztetését nem említi! Ez így pontatlan, téves magyarázat! A mart felületű utaknál hosszanti irányban mart felületű sávok alakulnak ki. Ez balesetveszélyes a közlekedőre, ha az egyik oldalon a jármű kerekei a mart felületű részen halad, a másik oldali kerekek, a simára koptatott felületen!(Súrlódási együttható eltérés!) 

Milyen meghatározás a következő? Aszfaltburkolat fenntartása részben “a hosszirányú károsodás az úttengelyre merőlegesen, a keréknyomok vonalában jelentkezik”! Helyesen: az úttengellyel párhuzamosan!

Burkolatkár-romlási lánc leírása: alakváltozás-törés-mozaikos törés-kátyú. A végén a kátyúval a legveszélyesebb állapotra akar utalni? Ezek mind veszélyesek, de a hosszanti úthibák, mind közül a legveszélyesebbek.

A hiba kialakulásának a folyamata: aszfalt burkolatnál: alakváltozás-törés-bomlás. A hiba kialakulását kell elkerülni, mert a bomlásig is, sok balesetet okoznak az úthibák!(váratlan, akaratunktól független, haladási irányváltozást!)

Az úthibák akadályozzák a közlekedés pontosságát, a manőverek kiszámíthatóságát, minden közlekedési módban! Ezért a közlekedők kénytelenek nagyobb kockázatot vállalni, a céljaik eléréséért. A nagyobb kockázat több hibázást, balesetet eredményez. A baleseti statisztikát rontja. A balesetek, súlyos és halálos balesetek számának, a “fehér könyv” által kitűzött csökkentését nagymértékben hátráltatja! Komoly szándék esetén ezen el kell gondolkodni!

A gépjárművek az úton való haladásakor nem a fának, oszlopnak, szembejövő forgalomba, árokba csapódás az iránya! Sok esetben mégis ott kötnek ki. De miért? Vizsgálják már ki végre! A közlekedésbiztonságban a legmagasabb szervezet az Eu. Közlekedésbiztonsági Tanácsa, tegye ezt meg! Én nem tehetem meg!

A 6/1998.(III:11.)KHVM rendelet előírásai sem pontosak, vagy hiányosak, de legfőképp nem a rendeletben meghatározottak szerint valósul meg!

Ezek után, ha valaki hozzám hasonlóan szeretne biztonságosabban közlekedni, milyen szakmai anyagban keresse a kifogástalan, megbízható tájékoztatást, magyarázatokat? A merev álláspontok, a megváltoztathatatlanság, balesetekbe, súlyos balesetekbe kerül!

A közlekedés biztonság legellentmondásosabb témaköre az az, hogyan  közlekedjünk útfelületi hibás úton? Az utakon kialakult különböző útfelületi hibákat, veszélyességük megítélésében, még a szakemberek is eltérően ítélik meg. Az ilyen utakon bekövetkezett baleseteket 97%-ban vezetői hibaként jelölik meg! Erről vitafórumot kellene tartani,a közlekedés biztonságban érdekeltek részvételével.(az utak tervezői, útépítők, Közút Kezelő, útellenőrök, Orfk-Obb, közlekedés rendészet, KTI, KTE, Szent István egyetem, Nemzeti Fejlesztési minisztérium, Autóvezető képző tanintézet, Autós motoros klubok, Fuvarozók egyesülete, Autós nagykoalíció, kerékpárosok, gyalogosok, Biztosítók…) Ezen a fórumon egymást meghallgatva, keresni kellene a legjobb megoldásokat, és nem szembeállítani egymással az egyes érdekcsoportokat. Kialakíthatnánk egy egységes álláspontot, és szemléletet a közlekedés biztonságról, el kell mozdulni a hibás és merev megítéléstől. Ettől a közlekedés biztonság javulása várható lenne. Ismereteim szerint ilyen átfogó, minden érdekeltet meghallgató fórum még nem volt. Itt az ideje, hogy megtegyük!

Annak semmi előjele nincs, amikor útra kelünk, hogy balesetet szenvedünk, de egyszer csak megtörténik.A közlekedésünk során sok olyan balesetveszélyes helyzetet kell(ene) elhárítanunk, ami nem a mi hibánkból következik be! Ezek a balesetveszélyes körülmények megszüntetése, elhárítása, nem a közlekedők feladata, részükről nincs igazán mit tenni, azon kívül, hogy jelzik ezeket a veszélyforrásokat. Példák közülük lavina veszély, földcsuszamlás veszély, kőomlás veszélye, jelzőtábla eltakarása fák lombozatától…útfelületi hibák! Közlekednünk így, vagy úgy mindenképpen kell, abban bízunk, mint az orosz rulettben, hogy elkerüljük a balesetet! Rendkívül kockázatos így közlekedni. A lavina veszélyes, kőomlás veszélyes helyeken megelőzik a veszélyt azzal, hogy mesterségesen elindítják a lavinát, lezárt útszakasz mellett. A kőomlás veszélyt védőhálóval igyekeznek biztonságosabbá tenni. Mi a helyzet a út felületi hibák esetében? Tudjuk mindannyian, hogy az út és látási viszony szabályára bízzák a biztonságunkat! Még senki nem nyilatkozta azt, hogy megvédte a balesettől az út és látási viszony szerinti vezetés szabálya. Annál többen vannak azonban, akik ennek a szabálynak a lettek az áldozatai! Csak hasonlítsuk össze a példákat, majd vonjuk le a következtetéseket.

Azok, akik az útviszony szerinti vezetés szabályában, a sebességhatárok mindenáron való betartatásában, a jobbra tartás betartásában, a követési távolság betartásában (jelenlegi gyakorlat szerint) képzelik el a közlekedés biztonságot, azok nem a valós problémákat veszik figyelembe!

Sok esetben végeztem összehasonlításokat az úthibás utakkal kapcsolatosan, így jutottam arra a következtetésre, hogy növelni kell a közlekedés biztonsági ismereteinket, de a szakemberekkel kell kezdeni!

Az elméletemet 2007-től folyamatosan igyekeztem terjeszteni. Az Autóklub, Dél-alföldi Autósélet Magazinjában jelent meg először, majd a Nemzeti Közlekedési Hatóság, Autó Vezető szaklapjában jelent meg több alkalommal is, majd a Közlekedés Tudományi Intézet honlapján került a közlekedés biztonsági cikkek közé. Megjelentették a Mérnökkapu honlapján is.

2013-ban az olasz Igazságügyi Járműszakértők Csoportja, az én megállapításommal azonos kijelentést tettek! Nálunk ez nem történt még meg, ezért vizsgálni kellene az olasz közlekedés biztonságban résztvevők szervezeti felépítését. Miért tehették meg ezt az olaszok, és miért nem mások is, és a magyarok? A fizika törvényeinek nem szab határt, az országokat elválasztó határ. Senki nem helyezheti magát a fizikai törvények határa fölé!

A mérvadó szervezeteink vélemény nyilvánításaiból hiányzik a három közlekedés biztonsági tényezőjéből, az utak felületi hibáinak a baleset veszélyesség ismertetése! Ha szakemberekről beszélünk pl. a helyszíneléskor fel kellett volna tűnnie, hogy gyakori az útfelületi hiba a balesetek helyszínén! Nem tűnt fel az Igazságügyi Szakértőnek, és a szakjogászoknak sem. Az útfelmérés során sem kerültek a veszélyes kategóriába minden, valóban baleset veszélyes utak, útszakaszok! Az ilyen utakon a balesetek ismétlődnek, a balesetek minden fokozatában, a halálosak is! Ezt nem lehet szó nélkül hagyni! A Közút Kezelő  által megállapított veszélyességi besorolás mellőzi a fizikai tudományt! Ha sértőnek vették a kijelentéseimet, akkor vegyék ezt figyelembe.

Szakemberek közül is van aki balesetet szenved saját hibájából, ami nagyon tanulságos lehet, de még tanulságosabb, ha más hibájából következik be a baleset. Kérdés van-e lehetősége levonni a tanulságokat neki, vagy a szakértő társainak? Vagy feláldozzák a közlekedés oltárán? Nem ismerem a szakemberek véleményét az elméletemről, de jó lenne ha felismernék, hogy minden közlekedő érdekében teszem. A baleseti statisztika szerint a világban 1,2 milliónyian veszítik életüket évente! Háborúban is sokan meghalnak, de egyszer vége lesz, a közlekedésnek évente újabb áldozatai lesznek.

Meg kellene alkotni egy szakember csoportnak, a közlekedés biztonság tudományos elméletét! Sokat segítene az eligazodásban. Csak úgy magától nem várhatunk javulást.

Egy jelentéktelennek tűnő kérdést szeretnék tisztázni. Gyalogolni, járművet vezetni, gépjárművet vezetni úttalan úton, bár veszélyekkel jár, de lehet, ám közlekedni rendkívül veszélyes lenne, ezért építettünk utakat. A gyaloglás, a vezetés nem egyenlő a közlekedéssel! A közlekedés fejlettebb formája a mozgásnak. Itt buknak el sokan!

Hivatkoztam már ismeretterjesztő műsorokra, hogy segítségünkre lehetnek a közlekedés biztonságunk növelésére. Most ezzel kapcsolatban arra szeretném felhíni a figyelmet, hogy milyen hibákat láthatunk ezekben. A “Jéglovagok”, “Jeges Pokol Norvégiában”,és “Országút a Pokolba” műsorok, északi fagyos tájakon át vezető utakon való nehézségeket mutatja be. Rengeteg a baleset a mentőalakulatok szinte megállás nélkül dolgoznak. Az utak fagyosak, havasak, jegesek, és néhol hosszanti úthibásak. Mégis a nagy jármű szerelvényekkel, tehergépjárművekkel, személy gépjárművekkel szemmel láthatóan nem tartják be a megfelelő sebességet! A látvány önmagáért beszél. A szakemberek csak arról beszélnek, hogy sorra csúsznak ki a járművek, nem veszik, vagy nem akarják észrevenni, hogy az úthibák is szerepet játszanak a balesetben.Nem is értem, északi népekről beszélünk, mégis sok a baleset, mintha nem szoktak volna hozzá a a csapadékos utakhoz! Ők az év nagy részében kénytelenek ilyen körülmények között közlekedni, mégsem boldogulnak az úthiba és csapadékkal kombinált útfelületeken balesetmentesen közlekedni. Kiszámíthatatlan manőverek miatt szenvednek baleseteket. Én szólnák, felhívnám erre a figyelmüket, de nincs rá lehetőségem.

A tanulmány minden közlekedő számára olyan ismeretanyagot ad, melynek ismerete a kötelező kategóriába tartozik. Aki nem érti meg, nem tanulja meg az közveszélyesen közlekedik, jármű vezetést, gépjármű vezetést nem gyakorolhatna! Nem felsőfokú ismereteket igényelnek, nem is lehetnek olyan bonyolultak, mert akkor aki nem sajátítja el, önmagát tiltaná ki a közlekedésből. Az alapfokú fizikai ismeretet viszont, teljes mértékben el kell sajátítani! Közlekedni pedig mindenkinek kell! A hiányos tudású emberekkel könnyebb a téves magyarázatokat elhitetni.

Azt nem állítom, nem is állítanám, hogy a szakemberek közlekedés biztonsággal kapcsolatos elképzelése az téves lenne, csak azt, hogy nem minden esetben tarthatóak be. A legegyszerűbb észrevétel is hasznos lehet, ezért meg kell fontolni ezeket is. Ha egy közlekedés biztonságra veszélyes helyzetre hívják fel a szakemberek figyelmét, és minél több idő telik el a megismerés és felismerés között, annál nagyobb lesz a szakemberek tekintélyvesztése!

A szakemberek kedvelt szabálya az útviszony szerinti vezetés szabálya, de még soha nem adtak erre vonatkozóan tanácsokat, még esettanulmány formájában sem arra, hogyan közlekedjünk, mire figyeljünk, milyen az ajánlott sebesség. Nem is úgy gondolom, hogy ezeket minden esetben figyelembe lehet venni, mert sok minden változhat a konkrét eset kapcsán. Változhat a forgalmi viszony, az út vonalvezetése, jármű  típusa, időjárási körülmények, útfelület stb. Azonban segítene az eligazodásban. Egy, a leggyakrabban előforduló változatot kiválasztva kellene ezt megtenni, és levezetni a tennivalókat.

Az emberi tényező legfontosabb követelményének kellene lenni, az alapvető fizikai ismeretek elsajátítása, a mozgásokra vonatkozó törvények ismerete. Ezen ismeretek nélkül közlekedni Ön és közveszélyes! Összehasonlítva a fizikai ismereteket a közlekedési rendszabályokkal azt láthatjuk, hogy pl. a záróvonal átlépése tilos, megállni tilos, egyirányú utca, elsőbbség adás kötelező stb. nem szorul különösebb magyarázatra, míg a fizikai ismeretekhez kell egy kis segítség. Ezt a kis segítséget sok oktató nem képes megadni, hisz Ők maguk sem ismerik ezeket! A gépjármű oktatási tananyaga ezért szerintem csak 50-65%-os ismeretet ad. Vezetéstechnikai képzésben is a hosszanti úthibák veszélyeit nem ismertetik meg. A szabályok gyakorlati betarthatóságára sem tettek soha észrevételt! (útviszony szerinti vezetés, jobbra tartás szabálya, követési távolság, féktávolság betarthatósága (becslés), gyorshajtás, időben elindulás problémája, kátyú okozta anyagi kár, és személyi sérülés közötti különbség magyarázata. Felvetettem ezeket a kérdéseket, de szakemberektől nem érkezik magyarázat.

Részt vettem közlekedés biztonsági rendezvényeken, ingyeneseken, és fizetősön is, és azt tapasztaltam, hogy a résztvevők száma nagyon alacsony! Láttam a KTE 2018. évi rendezvény tervezetét, és a részvételi összegek 50.000.-ft. körüliek! A csekély érdeklődő miatt, hogy érné el a célját, hogy javítson a közlekedés biztonságon? Kértem részemre, mivel egyedüliként ki is veszem a részem a közlekedés biztonságból, hogy részesüljek “szabad kártya” kedvezményben, de nem válaszoltak rá! Magán emberek, mint én is, nem tudjuk megengedni azt, hogy ilyen összegeket fordítsunk az egyébként igen hasznos előadásokra.

Az összes közlekedőnek a legnagyobb kihívást az útviszony szerinti vezetés okozza. Az elméleti és gyakorlati ismeretekre itt van a legjobban szükség, itt a legfontosabbak. Önállóan kell dönteni, a felelősséget nem lehet másra hárítani. Jól dönteni, csak az ismereteink, gyakorlataink alapján vagyunk képesek, ez mindenkire vonatkozik, aki közlekedik. Egy egy helyzet megoldása emberenként változó lehet, a jó döntés elengedhetetlen. A gépjármű vezetés oktatásában erre vonatkozó ismeretet nem kapnak a gépjármű vezetők. Esetleg ezt meg lehet cáfolni. A sportban a versenyzők a győzelem érdekében jól felkészülnek, de a főversenyre csak a selejtező szint elérésével lehet bejutni. Itt nincs “selejtező”, mindenki azonnal a “főversenybe” kerül, és veszélyes (életveszélyes) helyzeteket kell megoldani. Ha rossz döntést hozunk az kihatással van mások biztonságára, testi épségére, életére, vagyon tárgyaira.

A legképzettebb szakemberek a kutató intézetekben vannak, ezért a legtöbb segítséget Ők adhatják a közlekedőknek. Ezt az összetett feladatot igénylő, több tudományt is magában foglaló felügyeletet nem lehet a rendőrségre bízni. Ha egy új információ alapján a rendőrség közlekedés rendésze saját belátása szerint döntene jól, azt a szolgálati fegyelem nem engedi meg! Ezért nem találhatunk úthibából bekövetkezett balesetet! Ez egy komoly biztonsági kérdés! A rendőrség, egyéb kérdésekben teszi rendesen a dolgát, ez a hiba nem az Ő rovásukra írható, ez a rendőrségnél alkalmazott merev rendszer miatt alakult ki. Sok képzett szakemberre lenne szükség ez ügyben, de ezt a létszámot lehet e biztosítani? Csak igazolásul a kijelentésemre, a baleseti statisztikában miért is nincs úthibából bekövetkezett baleset? Sokszor állapítanak meg baleseteknél, hogy a jármű vezetője nem az útviszonyok szerint vezetett. Mivel nem vagyunk egyformán képzettek, ki-ki a tudása szerint kellene, hogy vezessen. De meg lehet-e ezt tenni sűrű forgalom esetén? Bele kerülünk egy, a közlekedők által megválasztott haladási sebességbe, ezt tartanunk kell, mert hatással vannak ránk, és a lassúbb haladás is veszélyes ilyenkor.

Sokféle módon következhetnek be balesetek, szabálytalanság, figyelmetlenség, műszaki hiba, rossz látási körülmény, sebesség nem megfelelő megválasztása stb.  De bármilyen módon is következik be a baleset, ha úthibás úton történt a baleset, lehet gyanakodni az úthibára! Sokan szenvedtek már balesetet, sokan elvesztették hozzátartozóikat, legjobb barátjukat, sporttársukat, mégsem fordult a figyelmük az útfelületi hibákra! Ezt azzal lehet magyarázni, hogy az ismeretük ezen a téren hiányos. Fel kellett volna már tűnni, hogy az évente bekövetkezett 20-30.000 személyi sérüléses balesetben, a baleseti statisztikában, úthibától bekövetkezett balesetet nem állapítottak meg! 

A tudásszint emelésére, ki lehetne elemezni az  általam már javasolt ismeretterjesztő műsorokat pl. jéglovagok, országút a pokolba, i stb szakemberek közreműködésével. Lehetne televíziós vetélkedőket rendezni közlekedésbiztonsági feladatokból, közlekedés rendészek, megkülönböztető jelzésű járművek vezetőivel, taxisok, tehergépjármű vezetők, kamionosok, különleges gépjárműveket vezető jármű vezetőivel, és személygépjármű vezetőkkel. Ez segítene a balesetszám csökkenésében is, amit elvár az EU. a tagállamoktól. Ezekben, az ismeretterjesztő műsorokban is előfordulnak hibák! Meg kellene keresni ezeket.

Elsősorban a síkvidéki utakkal kapcsolatban készítettem ezt a tanulmányt, azért most a következő kivétel lesz. Dombos hegyvidéki utakon, ahol meredek lejtőn le és emelkedőre kell felkapaszkodnunk, jobban kell figyelni. Csapadékos (nedves, havas, jeges) úton könnyebb a megcsúszás,  a váratlan haladási irányváltoztatás. Előfordulhat, hogy meg kell állni a lejtőn, de könnyen ez még csúszó súrlódással sem lehetséges! Ettől nagyobb fékezőhatást nem lehet elérni, ezért lecsúszhatunk, visszacsúszhatunk tehetetlenül! Nagyon balesetveszélyes!

Határozottan állítom, hogy emelni kell a közlekedők tudásszintjén, de először a szakembereknek kell ezt megtenniük. A szakemberek alkották, alkotják a szabályokat, Ők  teremtik meg a közlekedési feltételeket is, a döntés az Ő kezükben van. A szakemberek alatt értek mindenkit, aki valamilyen formában részt vesz ebben. (az útépítők és javítóktól az EU. Közlekedésbiztonsági Tanácsáig bezárólag) Az EU. Közlekedésbiztonsági Tanácsának a közlekedők köszönettel tartoznak azért, amiért célul tűzték ki a halálos és súlyos közlekedési balesetek számának csökkentését. A baj az, hogy csak, az emberi tényezők szigorítása fő irányvonal.(ittas, kábítószer befolyása alatti közlekedők kiszűrése, a közlekedési szabályok megszegőinek magasabb bírság kiszabása, gyorshajtók kiemelése) A közlekedés feltételeinél, az utak állapota minősíti is egyben a szakembereket! Az útviszony szerinti vezetés, a jobbra tartás szabálya, a sebesség túllépés nélküli közlekedés, a súlykorlátozás, az ellenőrzés módszere, hatékonysága, (ez utóbbi kifogásolásom meghallgatásra talált, VÉDA kapuk) maradt még azonban az útvonal engedéllyel közlekedő túl méretes és túlsúlyos járművek problémája! Engedéllyel lehet nyomvályút kialakítani? Az is ugyan olyan veszélyes a közlekedőkre! Az útvonal engedély ára nem fedezi, nem fedezheti az útvonal javítási költségeit! A hazánkon átmenő árú fuvarozás jelentősen közrejátszik az utak rongálásába. Nem ismerem, hogy ezért milyen összeget fizetnek, de biztosan nem fedezi a költségeket, különben javítana az útminőségen? Az átmenő teherszállító járművek mellett, a saját teherszállító járműveink is rontják az utainkat, de azt magunknak okozzuk. Az is igazolja a szakemberek hiányosságát, hogy Ők is ezeken az utakon közlekednek, a már említett “orosz rulett” szabálya szerint, mégsem változtatnak ezen. Bíznak az útviszony szerinti vezetés szabályában, és abban hogy elkerülhetik a balesetet. Mivel az Ő kezükben van a döntés, változtatás lehetősége, ezért a többi közlekedőt is, az akaratuktól függetlenül ugyan ebbe a helyzetbe hozza! A gépjármű vezető képző iskolákban naponta leadják az oktatási anyagot a szakemberek, de még senki nem figyelt fel a hibákra, hiányosságokra! Mi a véleményük erről?

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I.tv. a közúti közlekedési, baleset-megelőzési és propaganda-tevékenységet, állami feladatként határozza meg! A törvény a feladatok végrehajtását – a közlekedési felügyeletek közreműködésével – a 2002/1992. (HT.2) Kormányhatározattal a rendőrség közlekedési szolgálatának hatáskörébe utalta. 

A balesetmegelőzés Magyarországon állami feladat, mely végzésében az 1992.évi megalakulása óta kiemelt szerepet tölt be az ORFK- Országos Baleset-megelőzési Bizottság!

Tehát az általam felvetett közlekedés-biztonsági csatorna beindítása, az államon múlik. Van egy kb. 15-perces, heti rendszerességgel jelentkező “Útravaló” című műsor. A műsorban felvetnek hasznos tudnivalókat, de nem a fajsúlyosakat. Melyek a fajsúlyosak? Megtudhatjuk a baleseti statisztikából. (előzési szabályok megszegése, záróvonal átlépése, elsőbbség adás elmulasztása, a sebesség helytelen megválasztása, figyelmetlen vezetés, ittas vezetés, bódult állapotban vezetés, kanyarodási szabályok megszegése, követési távolság be nem tartása) és így tovább. Nem lehet ezekre elégszer felhívni a figyelmet! Az “Életúton program” is hasznos a gyerekeknek, de most mi vagyunk soron, mi követjük el a szabálytalanságokat, mi okozzuk az anyagi károkkal, személyi sérülésekkel, és halálos balesetekkel járó baleseteket! Itt kell a preventív segítség!

Az intelligens járművek elterjedésétől a közlekedés biztonság jelentős javulását várják a szakemberek. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy akár manuálisan, akár az intelligens rendszer vezeti a járművet, a váratlan veszélyhelyzeteket nem tudjuk kizárni, kiküszöbölni! Ez azt jelenti, hogy fékező manővert is kell alkalmazni. Tudjuk a fékezés folyamatából, hogy része a fékezésnek a fékkésedelmi idő is, ami elegendő arra, hogy a jármű haladási iránya váratlanul megváltozzon! A súrlódási viszonyok veszik át a szerepet, és a jármű ennek hatása szerinti irányba fog haladni! Ezt megoldhatatlan feladatnak tartom az intelligens jármű vezetésnél is.

Veszélyhelyzet, váratlan veszélyhelyzet következhet be, követési távolságon kívül, követési távolságon belül, féktávolságon kívül, féktávolságon belül, fékúton belül. A veszélyhelyzet elhárítása egyre nehezebb, ahogy rövidül a távolság, az utóbbi kettő esetében már lehetetlen. A frontális ütközések ezért következnek be mert nem lehet elhárítani. Manuálisan, vagy intelligens rendszer vezeti a járművet ez a helyzet. Ez ellen nincs mit tenni, az útfelületi hibák által okozott váratlan haladási irányváltozás, megoldhatatlan feladat. Beszélnünk kell az úti célunkhoz időben érkezésről is. Menetidő vesztéskor nincs más lehetőség, csak a sebesség növelése. Fel van adva a lecke!

A közlekedés biztonsággal 2006-tól folyamatosan foglalkozom, próbálom felhívni a szakemberek figyelmét a hiányosságokra. Először az írott sajtóban, és közlekedési rendezvényeken hozzászólással, majd saját honlapomon keresztül, de még mindig nem léptek a szakemberek. Jól tudják, hogy emberek sorsa, élete múlik a biztonságon, mégsem ismerik el ezt a hibájukat! A közlekedés biztonságnak csak fele része van tudományos alapokon meghatározva. Jól meghatározták a járművek állapotának a hibáit, melyek veszélyesek a közlekedés biztonságra. A fékbeállítást, a gumik kopásának mértékét, azonos mintázatát, a abroncsban a levegő nyomást, a lengéscsillapítók hibáját, a kormányszerkezetek hibáját. Ha ezek a szerkezetek hibásak, veszélyesek a közlekedésre, mert kiszámíthatatlanok a manőverek, a gumiknál az eltérő súrlódási felületek miatt. A kölcsönhatás elméletéből eredően ugyan ilyen okból veszélyesek az úthibák is! Az úthibák minden járműre veszélyesek, függetlenül a jó, vagy rossz műszaki állapottól, a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművekre is. A mozgásokra vonatkozó tudomány igazolja ezt. A hosszanti úthibák esetében megállapított enyhe, közepes és súlyos besorolás nem felel meg a tudomány követelményeinek! Az intelligens járműveknek megoldhatatlan feladatot jelentenek ezek a problémák. A szakemberek nem is gondolnak rá, de rá fognak jönni. Ez a magatartás a szakemberektől világszerte, de ez nem igazolja, hogy helyes is! Lehet vitatkozni azon, hogy lehet-e olyan utat építeni. ami megfelel a fizikai törvényeknek, az utakon közlekedő sokféle járműnek és a megengedett sebességhatároknak. A tudomány adott lehetőséget arra, hogy a mozgásunk sebességét megsokszorozzuk, de csak az ésszerűség határán belül. Áldozatok, vétlen áldozatok  száma igazolja, hogy nincs rendben valami. Az Európai Unió célként is tűzte ki a súlyos és halálos balesetek számának csökkentését, de az úthibák veszélyeire Ők sem figyelmeztettek! Akik ezen magyarázatom alapján sem ismerik el az úthibák veszélyeit, akkor nem csak az úthibák veszélyesek a közlekedőkre, hanem azok is akik ezt nem ismerik el!

Érthetetlen számomra, hogy a gépjárművezető képzésben az oktatók, Közút kezelő, az út ellenőrök, az utak tervezői, az útépítők, a közlekedés rendészek, az közlekedési klubok, az ORFK OBB, kutató intézetek, egyesületek, biztosítók, a már említett Európai Únió illetékes szakbizottsága, és sokan mások, miért nem tekintik ezt a közlekedés biztonság kiemelten fontos kérdésének? Kísérletekkel is igazolhatók az állításaim. Mire várnak még, a fizikai törvények nem fognak változni! A felsoroltak hivatásszerűen foglalkoznak a közlekedés biztonsággal, ezért várom, várjuk el tőlük hogy megoldódjon ez a lényeges kérdés.

Létezik az Edward program, ahol azt kérik a közlekedőktől, hogy induljanak el időben! Ez az amit nem lehet mindig betartani, még akkor sem, ha erre törekszünk! Napi teendőinket intézve, helyszín változásokat is végre kell hajtanunk, időre! Az egyik helyszínről a másikra, adott időpontra kell megérkezni. Az utunk során, több menetidőt akadályozó tényezővel kell megküzdeni: pl.:       

  •  az úti céltávolsággal km/ h!
  • forgalmi viszonyokkal (torlódásokkal, csúcsforgalommal, baleset következtében út lezárással, lassú jármű megelőzésével
  • útjavításokkal
  • elterelésekkel
  • időjárás változásokkal
  • útviszonyokkal (nedves, havas, jeges) útviszony szerinti vezetés. Sebesség csökkentés! ?
  • úthibás utakkal (útviszony szerinti vezetés) sebesség csökkentés! ? km/h!
  • vasúti átkelőkkel (sorompó)
  • lakott területen áthaladás (zöldhullám, út hossza, sebesség határ értékek)
  • határátkelésnél, az átkelés ideje

Nem teljes a felsorolás, de ha jól is határozzuk is meg az akadályozó tényezőket, milyen időtartamokkal számoljunk? Erre lenne szükség, az időben elinduláshoz! Nincs rá megoldóképlet, tehát a megoldás nem garantált! Sebesség-út-idő összefüggésből, csak a sebesség változtatás lehetséges. Ez bizony sebesség túllépést jelent!

Van még egy másik nagyon veszélyes közlekedés, az indokolatlanul nagy sebességgel történő száguldozás. (nagy sebességgel történő száguldozásra nincs indok, kivéve a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járműveket) 

Ebben az esetben a száguldozó nem veszi figyelembe:

  • az egy másodperc alatt megtett út hosszát, 
  • a reakció időt, ami a reakció idő alatt megtett út hosszát jelenti
  • a váratlan veszélyhelyzet kialakulásának a lehetőségét,
  • a fékezési táblázatban megadott, követési távolság, féktávolság, fékút előírt hosszait! 

A  száguldozó, indokolatlanul, a versenyszellemtől hajtva cselekszik. Figyelmen kívül hagyva a KRESZ szabályokat, de ami még súlyosabb, a fizikai Törvényeket!  Ezért a büntetésnek tartalmaznia kellene, a fizikai törvények ismeretéből  való vizsgatételt. Kirívó esetben a jogosítvány hosszú idejű elvétele, és ha ismét vezetői engedélyt kap, akkor csak alacsony végsebességre képes járművet vezethetne! A jelenlegi büntetési szokások nem visszatartó erejűek, ezért próbálkozni kellene más lehetőséggel is! Ez utóbbi, a száguldozás jelenti a legnagyobb veszélyt. 

Felmerül az is, hogy mi indokolja az autógyárak nagy végsebességre képes járműveknek a gyártására? Ők nem hivatkozhatnak a fizikai ismeretek hiányára! Emberi életekről van szó! A balesetek, a halálos és súlyos belesetek számának jelentős csökkentéséről! Közben jóval nagyobb, mint 300-km/h végsebességre képes járműveket dobnak a piacra. Nincs olyan emberi lény, aki ilyen sebességű járművet, teljes biztonsággal tudjon vezetni a közúton!

Sebesség elemzésével kijelenthetjük, hogy a nagyobb sebesség, nagyobb baleseti kockázatot jelent. Van azonban valami, amit nem mondunk ki! Tegyük fel, minden közlekedő, minden körülmények között betartja a sebességhatárokat, soha semmilyen körülmények között nem lépi túl azokat. Gondolják meg milyen helyzet alakulna ki? Hogy élnénk az életünket? Kiszámíthatatlan lenne minden! Az igazságossághoz ez is hozzá tartozik. A mozgás velejárója a változó sebesség, amit a közlekedés körülményei váltanak ki! Ez minden embert érint, és ki is jelentem, hogy mindenki esett már a sebesség túllépés bűnébe! Ennek ellenére nem kell felbátorodni és erre hivatkozva bűntudat nélkül lépjük túl a sebességhatárokat.

A következőkre szeretném felhívni a figyelmet!

A közlekedés során becsléssel határozzuk meg a követési távolságot és a féktávolságot, az elsőbbség megadást (az érkező távolságát és sebességét), a mozgásunk irányába eső emberekhez, tárgyakhoz, járművekhez viszonyítva.                  A becsléssel megállapított értékek pontatlanok, a közlekedésben erre támaszkodni veszélyes, mert óriási tévedések fordulhatnak elő! Mégis ezt kell tennünk, mert nincs más lehetőség! A haladási irány váratlan megváltozásakor új helyzet áll elő, de ilyenkor nemhogy követési távolságot, de sok esetben, még féktávolságot sem tudunk betartani! Olyan helyzet alakul ki egy pillanat alatt, amire lehetetlen reagálni! A sebességünk lehet a megengedett sebesség, vagy jóval ez alatti is, mégis bekövetkezik a baleset! (árokba, fának, oszlopnak, hajtás, frontális ütközés, út szélén gyalogló, vagy várakozó emberek közé hajtás) Ebből a szempontból, a megengedett sebességhatárok is messze magasabbak annál, hogy ilyen esetekben elkerülhessük a baleseteket! A megváltozott haladási irányban, az út állapota is változhat, útfelületi hiba, összegyülemlett víz, amit eddig nem vettünk figyelembe, mert nem esett a haladási irányunkba. Ezek az ismeretek rendkívül fontosak lennének, de semmilyen tananyagban nem találhatók meg, de szakemberek sem beszéltek soha erről! Az ilyen balesetek, szinte mindig súlyos kimenetelűek!

Változásokat terveznek a KRESZ-ben, az általam javasoltakat megfontolásra ajánlom azoknak, akik ezen dolgoznak!

Szakemberek segítsetek! Ha tudtok!

Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük