LEHETŐSÉG!
A közlekedésbiztonság javítására, növelésére számtalan lehetőség kínálkozik, nem csak a gépjármű vezetőkön számon kérni, büntetni!
Veszélyes úthibák
1. Az útépítők, és javítók által elvégzett, kivitelezett munka, minősége, színvonala maximális szakértelemmel, gondossággal, a terveknek megfelelően lettek-e elvégezve? Lehetne-e ezen a minőségen emelni? Volt-e valaha átfogó vizsgálat ezen a területen? Az ilyen minőségben elvégzett javítási munka, semmilyen rangú, besorolású, forgalmú útnak, nem felel meg! Életveszélyes! Azok akik útépítésben részt vesznek Közút Kezelő, Útépítő vállatok, kisebb, nagyobb vállalkozások, a tervezőktől a kivitelezők személyzetéig, az aszfaltszőnyeg terítőikig, vagyis, mindenki sajátítsa el az ide vonatkozó fizikai ismereteket, a közlekedésbiztonság meghatározó tényezőit, és dokumentumokkal igazolják is azt! Megfelelő munkavégzés nem is várható el máskülönben. A közlekedők táborába Ők is beletartoznak!
Az útépítés, javítás magasabb minőségi színvonalon történő végzése, sokkal szigorúbb ellenőrzése. A képen látható útjavítás semmilyen rangú úton nem engedélyezett! Egy ilyen úton a lakott területen belüli, vagy kívüli területen, az engedélyezett sebesség itt is érvényes. Még az engedélyezett sebességhatár alatti sebesség is balesetveszélyes, életveszélyes! Az utak rendszeres karbantartása, az utak jó állapotának kiemelt védelme szükséges. Sokan úgy gondolják, hogy ezen a területen nem szükséges a pontos, fegyelmezett, precíz munka, ezért is alkalmaznak szakképzetlen, alacsony iskolai végzettségű embereket. Úgy végzik javítást, hogy ők maguk nem ismerik az ide vonatkozó fizikai törvényeket. Az építőiparnak az egyik legprecízebb munkát igénylő feladata az útépítés és javítás! A mozgásokra vonatkozó fizikai törvények szabják meg ezt a szigorú követelményeket. Az út hossztengelyével párhuzamosan futó úthibák (nyomvályú, javított útfelület) esetében csak a teljesen sík felület az elfogadható! Úgy kell elvégezni a javítást, hogy a régi és az új útfelületnél ne legyen semmi síkbeli eltérés. Mit mutat valóság? Ezeknek az embereknek ajánlom nézzék meg az ide vonatkozó fizikai Törvényeket!(súrlódás, síkfelület, érdesség, súlypont stb.) Értelmetlen módon, balesetveszélyes gömbsüveg sorokat nem kellene az utakra elhelyezni! Ezek védelmi funkciója mellett, balesetveszélyeket is jelentenek minden közlekedőre, a megkülönböztető jelzéssel közlekedő gépjárművekre is! Ne feledjük, az úthibák, út-vesztőhelyek is lehetnek! A tervezők sem veszik ezt figyelembe! A második pont teljes anyagát oktatni és vizsgát tenni! Soha nem kérték még számon az útépítőkön a minőséget! Kisebb kifogások előfordulnak, de a nyomvályúk maradnak.
Az utakra vonatkozóan, a tervezéstől a kivitelezésig, a használaton át a javításig, minden hibát, rongálódást, a lehetséges és várható mozgás alapján kell megítélni! Okoznak-e váratlan veszélyhelyzeteket? Más bejegyzésemben már hivatkoztam sportokra, teniszre, labdarúgásra, biliárdra, speedwayre, hogy hogy a játéktér, pálya hibája milyen váratlan, kivédhetetlen helyzeteket teremtenek, de itt nem kerül emberi életekbe, kivéve a technikai sportokat. Ez alapján lehetetlen tévedni a megítélésben. Soha, az általam kifogásolt és hiányolt szempontok alapján, még említés szintjén sem beszéltek ezekről a problémákról!
2. Az oktatás megreformálása, a közlekedésnél nélkülözhetetlen, szükséges, alapvető fizikai ismeretek oktatása. Résztvenni a közlekedésben ezek ismerete nélkül, Ön és közveszélyes! A súrlódás, kölcsönhatás, gyorsulás, reakció idő döntő fontossága, egyes sebesség tartományokban az 1sec. alatt megtett út hossza ( 5km/h sebességnél 1sec. idő alatt a megtett út hossza 1,4m), 5km-es sebesség növekedésnél újabb 1,4m-rel nő a megtett út hossza. További ismeretek súlypont, légellenállás, centrifugális erő stb. is szükségesek.A közlekedés biztonsághoz nélkülözhetetlenek a fizikai ismeretek.
3. A gyorshajtók vágyainak kielégítésére, legális gyorsulási versenyeket rendezni, ellenőrzött, biztonságos körülmények között. Feltétel az előbbi fizikai ismeretek elsajátítása, hogy aki erre vállalkozik, tisztába legyen, hogy végzetes baleset is bekövetkezhet, ha a fizikai határokat túllépik. Nagy sebességnél, veszély esetén a vezető reakció ideje lehetne akár a fele is az átlagos 1.sec. időnek, ez alatt a idő alatt megtett út még mindig olyan hosszú lehet, ami a végzetbe vezet!
4. Napi ügyintézéseink, teendőink időpontra történnek, ezek generálják a gyorshajtást. Fizikai törvény adja meg erre a választ. v= s/t v= sebesség, s= út, t= idő
Adott helyről a másik helyszínig az út hossza adott. A megtételéhez szükséges idő, a megengedett sebességhatárok betartásával, minden akadályozó tényezővel csak csökkenhet. A másik helyszínre, adott időpontra történő megérkezéshez a fenti képletből látszik, csak a sebesség növelésével teljesíthető! Ha késésbe kerülünk, mit tegyünk, forduljunk vissza? Amíg lehetőség kínálkozik a cél elérésére, addig nem adjuk fel. Sok estben nem is tehetjük. Nincs más lehetőség! Ezt alkalmazza, gyalogos, kerékpáros, gépjármű vezető is, vagyis mindenki. Különböző közlekedési módokban is lehet nem megengedett sebességgel közlekedni, és ezzel veszélyhelyzetet okozni! (Gyalogos-futás). Ez a közlekedés legnehezebb feladata. Kell-e mindenhova időpontot megszabni? A szakemberek és a közvélemény bevonásával megoldásokat kellene keresni!
5. Gépjárművek féklámpáinak folyamatos fényről villogóra változtatása. Észlelés fontossága miatt. A közúti gépjárművek gyorsulásának határt szabni. 5-6 sec alatti gyorsulás 100km/h-ra, a reakció idő, az 1sec alatt megtett út hossza jelentősen megnöveli a balesetveszélyt! A gyorsulás végén, veszély esetén,, a gázpedálról a fékpedálra lépés, a fékezés megkezdéséig megtett út hossza és a fékút a megállásig, nem marad idő a baleset elkerülésére! Az erőfitogtató, balesetet okozó gépjármű vezetőknek, a büntetés mellett, csak alacsonyabb kategóriájú gépjármű vezetést engedélyezzenek.
6. A KRESZ szabályainak ésszerű módosítása, a fizikai törvények figyelembe vételével, valós közlekedési körülmények között próbára bocsátani! Kerékpárosoknak 5 sebességfokozatot kellene betartani! Hány kerékpár rendelkezik sebesség mérővel? Nem rendelkeznek azonosítóval, biztosítással, KRESZ ismeretet igazoló okmánnyal! Azon a közúton közlekednek, ahol a KRESZ ismeretekkel rendelkező gépjármű vezetők. Ezért zavart okoznak a többi közlekedőnek.A sebességek még ezekben a tartományokban is döntőek, túllépése balesetveszélyes, tehát életveszélyes is egyben! Sok gyalogos és kerékpáros szenvedett már közúton balesetet, de okoztak is!
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Nem kivétel a kerékpáros út sem! Baleset történt. figyelmeztető táblával megoldották!?
7. Vegyék figyelembe a közutakon közlekedő összes járművet, a járművek sajátosságait, egy, kettő, három nyomvonalon haladókat, eltérő nyomtávolságokat és kerékátmérőket! Manőverezni ezekkel a járművekkel is kell, szükséges.A járművek funkcióikat, motorkerékpár, oldalkocsis motorkerékpár személygépjármű, tehergépjármű,különleges gépjárművek, veszélyes anyagot szállító járművek, tömegközlekedési járművek, megkülönböztető jelzéssel közlekedő gépjárművek. Az utóbbiaknál különösen a menetidőre!
8. Minden nap a közmédiákon keresztül közlekedés biztonságról szóbeli, írott, és képes anyag formájában a közlekedőknek felvilágosító anyagot adni. Nem lehet elégszer felhívni a figyelmet.
9. A közlekedési szakemberek szemlélet váltása szükséges. Az OBB tevékenysége, mivel erre figyelünk, követjük, de más formában, még hasznosabb is lehetne! Úthibákról még nem formáltak véleményt, csak annyit, vezessünk az útviszonyok szerint! De hogyan? Ami a gyakorlatban betartható. A szakmai véleményként elfogadott javaslataik után, tartoznak-e felelősséggel, hatástanulmány készül-e a gyakorlati bevezetésről? Szükséges lenne, egy más összetételű szakemberekből álló, baleset utáni vizsgáló bizottság felállítása is! A súlyos és halálos balesetek után, alapos kivizsgálás lenne szükséges, mert ez szolgálna igazi tanulságokkal! A sebességhatár túllépéséből bekövetkezett baleset okainak vizsgálata ezzel le is zárul. Ha egy jármű a 90 km/h sebességhatárt túllépi pl.:100-110 km/h értékig, ezt nevezik meg a baleset okának? akkor is ha van vétlen áldozat! Ha ez úthibás úton következett be, és az úthiba is közrejátszott benne nem vizsgálják! Hasonló körülmények és forgalmi viszonyok között előfordulhat, akár 70 km/h vagy ennél alacsonyabb sebességnél is baleset. Ezért kell az út állapotokat is megvizsgálni, nem megvárni amíg bekövetkezik egy ilyen baleset is.
10. Baleseti helyszínelők képzése, a baleseti események közlekedés biztonsági szempontból mindenre, (ember, jármű, út) kiterjedő kielemzése, Az eredmény ismertetése a közlekedőkkel. Ez lenne igazán a visszatartó erő az összes közlekedőnek, de leginkább a szabálytalan közlekedőknek. A balesetek valódi okát sokan soha nem ismerik meg! Ez nagy probléma! Felhívom a figyelmet, hogy a harmadik tényező az út! Próbálkoznak úgy eladni a harmadik tényezőt, hogy környezet. A jármű az úttal van kölcsönhatásban nem a környezettel! Természetesen a környezet is szerepet játszik a közlekedés biztonságban (kőomlás, fakidőlés, vízátfolyás, jelzőtáblát eltakaró lomb stb.), de az ÚT a legfontosabb, azt kell kiemelten vizsgálni!
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
11. A felismerhetetlenségig összetört járművet, elrettentés céljából mutogatni nem elég, sokkal inkább azt az okot kell feltárni és ismertetni, ami a súlyos balesethez vezetett. Ez szolgálna tanulságul.
12. Az útellenőrzési feladatokat ellátó szervezetet, függetleníteni kell a Közút Kezelő befolyásolásától, hatáskörétől! Útellenőrzés mellett nem lehetnének ilyen állapotban az utak!
13. Baleset megelőzésből, közlekedés biztonságból mindenki vegye ki a részét! Mikor lesz FAIR gépjármű felelősség biztosítást kínáló biztosító? Kevesebb baleset nem csak az emberi tényező és a jármű ellenőrzésével érhető el! A harmadik tényező az utak állapota talán a legfontosabb! Ehhez kapcsolódóan ez irányú képzéssel is lehetne próbálkozni.
14. Az utak forgalom és teherbíró képességének a felülvizsgálata. A súlykorlátozási határok megfelelnek-e az előírásoknak, betartják-e, az ellenőrzések elég hatékonyak-e? Ezek okozzák a balesetveszélyes úthibákat.
15. A vétlen áldozatok szemszögéből vizsgálják a baleseteket. Ha a vétlen áldozat minden szabályt, előírást betartva közlekedett, és úthibás úton vétlenként balesetet szenved, ésszerű magyarázatokkal indokolják meg, mit kellett volna még tennie?
16. Az utakat ellenőrizték biztonsági szempontok alapján. Egy biztos, hogy nem úgy ahogy a fizikai törvények megkövetelnék! Az utakat biztonság szempontjából úgy kell vizsgálni, hogy CSÚSZÓ SÚRLÓDÁS esetén mi történne, ha ilyen állapotba kényszerülne a jármű!!!!!!! Mert nem ritkán ez történik.
17. A fékezési táblázatot nem csak a gépjármű vezetőnek kell figyelembe venni, hanem a KÖZÚT KEZELŐNEK is! Az úthibák tekintetében Náluk a veszélyességi sorrend, enyhe 0-25 mm-ig, közepes 25-50 mm-ig, súlyos 50 mm fölött. Az ilyen besorolást a fizikai törvények nem ismernek, de még erről sem tud sok közlekedő! Nehezen találtam rá én is. A közlekedés rendészettől is kérdeztem korábban, hogy tudnak-e az úthibákról, hogy mi a veszélyesség fokozata? Nem tudtak! Én most közlöm mindenkivel, hogy síkbeli eltérés nem lehet! Azért nem, mert eltérő súrlódási felület alakul ki, ami fékezéskor jelentkezik és váratlan haladási irányváltozást okoz! Ha ez túl szigorúnak tűnik, ne rajtam kérjék számon. Nézzenek utána a mozgások törvényeinél. Ha az úthiba kezd kialakulni, de még száraz jó látási viszonyok esetén sem lehet szemmel észrevenni, (25 mm-alatti) a hatások ugyan azok, mint a súlyos mértéknél! Útviszony szerint vezetni? Hogyan? A híradásokban sokszor tudósítanak arról, hogy ismeretlen okból áttért a szemközti sávba, árokba hajtott stb. Talán itt kellene keresni az okot! Addig amíg ezt a közlekedők nem ismerik, a szakemberek nem ismerik el, az ilyen balesetek ismétlődnek! Tehát ismertetni, oktatni kell!
Az utakat különböző módszerekkel, berendezésekkel ellenőrzik. Ezt két okból tehetik meg. Az egyik, az utak tervezéséhez, építéséhez, javításához gyűjtenek adatokat, míg a másik ok, a gépjármű vezetőknek a vezetéshez, hasznosítására. Azok a módszerek és berendezések, amelyeket alkalmaznak, a gépjármű vezetők nem igen tudják hasznosítani, mert vezetés közben csak önmagukra vannak utalva, és főleg a látásukra. Ezért azokra a vizuális jelenségekre kellene felhívni a figyelmüket, amivel menet közben felismerhetik a veszélyeket. (pl. az út felületén esti fénynél a fénytörést, ami a síkbeli eltérését jelzi az útnak) Minden más úthiba, repedezett, megsüllyedt, felgyűrődött, nyomvályú, mart felületű út vizuálisan érzékelhető, csak tudni kell, hogy milyen veszély fenyeget ilyenkor. Ezt teszem én a tanulmányomban, mert biztos vagyok benne, hogy ez a segítség a közlekedőknek.
18. Akik a sebességet jelentősen túllépik (50%-tól nagyobb mértékben, de ezt a határt szakemberek határoznák meg!) kötelezően, fizikai ismeretből vizsgára kötelezni. Akik így száguldoznak kiderülne, milyen ismereteik vannak a sebességről, a súrlódásról, súlypontról, centrifugális erőről, a fékezésről, fékhatásról,stb. Tudatukban van-e, hogy baleset okozása esetén másokat is vétleneket belevisznek a veszélybe, balesetbe?
19. A gépjármű vezető képzés és vizsgáztatás szabálya szerint, ha valaki öt alkalommal sikertelenül próbálkozik a vizsgán, PÁV vizsgálatra kötelezik. Eddig rendben van. Azonban ha sikeres vizsgát tesz, ezután csak az anyagi feltételei szabnak határt, hogy milyen kategóriájú járművet vezessen! Egy csúcskategóriájú járművel közlekedve és felbátorodva, a többi közlekedőt lesöpörve, veszélyeztetve kihasználja az erőfölényét. Aki így közlekedik, függetlenül a vizsgák számától és súlyos balesetet okoz, a büntetés mellett alacsonyabb kategóriájú jármű vezetésre lenne ezután jogosult. A visszaminősítés több lépcsős is lehetne.
20. A KTE. szervez közlekedés biztonsággal kapcsolatos előadásokat, de tartalom nem jut el a közlekedőkhöz. Az előadások némelyikére csak jelentős anyagi ráfordítással lehet bejutni. Az egyéni érdeklődőket szinte teljesen kizárva ezzel. Az előadások sűrűek, az elhangzottakhoz, az idő rövidsége miatt hozzászólni nem lehet! Az egyes előadók pedig hasznos visszajelzéseket kaphatnának. Az elhangzottak az összes közlekedőt érinti, de nem jutnak el hozzájuk! Az átlag ember nem is tud ezekről az előadásokról! A közlekedők hogyan hasznosítsák a kutatások eredményeit? Az előadások megszervezése, megtartása jó kezdeményezés csak ez a “szépséghibája”. Jó lenne ezen változtatni.
21. A szakembereknek alig van új ötletük a közlekedésbiztonság javítására. Mit szólnának ahhoz, ha készítenénk egy közlekedésbiztonságról szóló anyagot a tanulmányomból válogatva és azt a súlyos szabálytalanságot elkövetőnek a büntetés mellet, ismeretbővítés céljából meg kellene vásárolnia! A bevételből további lehetőség lenne ilyen célzatú megoldásra. Az ember a biztonságos mozgásokhoz való ismereteket a tudomány segítségével el tudja sajátítani.
A közlekedésbiztonságot a kezdetektől kiindulva vizsgáljuk és elemezzük, és a mai helyzetekkel hasonlítsuk össze.
A járművek megjelenése változtatásokra késztette az útépítőket. A földutak nem nyújtottak biztonságot a haladáshoz, ki voltak téve az időjárási körülményeknek. ezért a kijelölt útvonalakat kőzúzalékkal fedték be. Akkoriban a sebesség még igen alacsony volt. Ha veszélyhelyzet alakult ki, többnyire uralni tudták a helyzeteket. Az emberi képességeket (reakció idő, látás, hallás, egyensúly érzék) nem késztették rendkívüli feladatok megoldására, forgalom nagysága sem volt kritikus. Az utak a domborzati és terepviszonyok szerint épültek meg, szélességük a járművek szélességéhez igazodtak, meg a gazdaságosságot vették figyelembe.
Az egyre gyorsuló járműveknek, már nem tudtak ellenállni az utak, ezért kőburkolatokkal látták el a főbb utakat.
A járművek sebessége meg egyre csak nőtt, a járművek számával együtt. Az emberi képességek mondhatjuk változatlanok maradtak, ezen az emberi fejlődésünk alapján kialakult képességeken nem tudunk változtatni. A közlekedés beindulásával nőttek a balesetveszélyes helyzetek, balesetek. Szabályokat kellett alkotni, a járművek sebességét valamilyen szempontok alapján meghozott sebességhatárig korlátozták. De az élet nem állt meg, egyre több és egyre nagyobb végsebességre képes járműveket dobtak a gyártók a piacra. Az utakat, a ma ismert burkolatokkal látták el, hogy a gyors járműveknek is megfeleljenek. Szerintem nem vették figyelembe a veszélyhelyzeteknél kialakuló reakció utat és az esetleges haladási irányváltozásokat sem! Ekkor kellet volna megvizsgálni, hogy milyen sebességre biztonságosak az utak, mekkora a mozgástér, és mekkora mozgástérre lenne szükség! A mozgásteret az út és környezete biztosítja, de a mozgástérnek az út síkjával egy síkban kell lenni! Ekkor belátták volna, hogy ezt biztosítani nem lehet, ezért a gyártóknak nem lenne szabad ilyen gyors autókat gyártatniuk! Na de van sebességhatár szabályunk! Ezt pedig az emberi tulajdonságok veszik sokszor semmibe! Gyűjtőnéven csak nevezzük öntörvényűségnek ezeket. (sebességtúllépés, záróvonal átlépés, ittas vezetés, szabálytalan előzés stb.) Gyakoriak az útfelületi hibák is az utakon, ezek sok esetben felelősek a váratlan haladási irányváltozásért! Ez sem szempont a szakembereknél. Tulajdonképpen nincs felelős gazdája a közlekedésbiztonságnak! Mintegy 1,5 millió ember halála a világ útjain, közlekedésbaleset következtében lesz áldozat. A forgalom miatt a Közút kezelője képtelen folyamatosan kifogástalan (mozgás törvényeinek megfelelő) állapotban tartására!
Az utak és környezetüknek körülményeit, a sebességhatárokat, az oktatást, a törvényeket a szakemberek határozták meg, mi csak végrehajtók vagyunk, ha tudjuk, ha nem!
Ha komolyan vesszük az Európai Unió követelését a többi országgal együtt el kell gondolkodni ezen.
Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató