Szabály az úthibás utakra!
Amikor a gépjármű ilyen pozícióba kerül menet közben, (kikerülés, előzés, kanyarodás) és ekkor váratlan veszélyhelyzet alakul ki, nagyon balesetveszélyes a forgalmi helyzet. A veszélyhelyzetet legtöbbször fékezéssel, esetleg gyorsítással, vagy oldalra kormányzással manőverezve próbáljuk elhárítani. De mint a képen megfigyelhetjük, a manőver kiszámíthatatlan az eltérő súrlódási felület kialakulása miatt és az a kormányzás is!
Ez a kép az összes, az utakon előforduló hosszanti úthibára vonatkozóan ad eligazodást és szabályt, a járművek lehetséges, váratlan haladási irányváltozáshoz! Nem kell minden egyes úthibát lemérni, számolgatni, csak a jobb és bal oldali érintkező felületeinek az eltérésének arányát kell megmérni. A váratlan haladási irányváltozás súlyos baleseteket von maga után, de létezik jótékony hatású haladási irányváltozás is! Gondoljanak a hegyi úton éles kanyar következtében, a lesodródást a szalagkorlát akadályozza meg, és megváltoztatja a haladási irányt, ezért nem zuhanunk a mélybe. Lehet azonban olyan következménye is amikor még így is súlyos a sérülés. A haladási irányváltozásnak a többsége súlyos sérülés, ezért veszélyes. A váratlan veszélyhelyzeteket kizárni, elkerülni nem lehet, de felkészülni sem, mert akkor már nem váratlan veszélyhelyzetről beszélünk!
A nevemet is adom ehhez a szabályhoz, így a szabályt K.Z. hosszanti úthibákra vonatkozó, közlekedés biztonsági szabálynak nevezem! Nincs szükség több képre, mert ez minden hosszanti úthibára alkalmazható.
A képeken látványos, nagymértékű úthibák alakultak ki, ezeket szemmel jól lehet érzékelni, de vannak olyan úthibák is melyeket, csak az úttengelyre vízszintesen és s arra merőlegesen ráhelyezett mérőléccel lehet kimutatni! Ezek ugyan olyan veszélyesek, mint a fenti, brutális úthiba, de ezek szinte észrevehetetlenek! Csak akkor vesszük észre, amikor veszélyhelyzetben a jármű haladási iránya váratlanul, és akaratunktól függetlenül megváltozik. Ezek után a fenti képet újra tekintsétek meg, és gondolkodjatok el a magyarázatán. Érthető lesz minden. A váratlan veszélyhelyzeteket nem tudjuk kizárni, elkerülni, kiküszöbölni, ezt jól jegyezzétek meg!
Felmart, balesetveszélyes út, alapvető fizikai ismeretek hiányára utal!
Hogy is van a besorolás a Közút Kezelője szerint? Enyhe 25.mm-g, közepes 25-50.mm-g, és súlyos 50.mm felett! Erre ad lehetőséget az útviszony szerint vezetés szabálya!
Balesetveszélyes út, jobbra tartás, sávváltás, jobbra fordulás, nagy jármű menetszél hatás, mind életveszély! A Közút Kezelője közlekedjen itt az útviszony szerint.
Ide helyezem el a szabad mozgástér elemzését.
A közúti közlekedésben a szabad mozgástér fogalmát én határozom meg először. A mozgáshoz, a manőverekhez ez biztosítja a biztonságot. Egyszerre többen is használhatják a mozgásteret, ami sokszor változik. Amikor az úton növeljük a sebességünket, akkor az út mozgásterének a közlekedésbiztonsága különösebb figyelmeztetés nélkül csökken! A mozgástér biztonság változhat, a sebesség növelésével és csökkentésével, útfelületi hibáktól, az időjárás változástól, napszak váltástól, fényviszonyok megváltozásától, mások váratlan manőverétől, szabálytalan előzéstől (a becslési hiba miatt is), sávváltáskor, pihenőhelyről, autópályára felhajtásakor, mellékútról felhajtáskor, megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű megjelenésekor, kerékpáros, gyalogos fényvisszaverő nélküli megjelenésekor….stb. Ezekben az esetekben balesetveszély alakul ki, és lesznek könnyű, súlyos, vagy halálos balesetek! Ha a mozgásteret ugyan olyan forgalom nagyságnál indokolatlanul csökkentjük, megnő a balesetveszély! Lesz baleset? Igen. Mikor? Nem tudjuk, de lesz. Amikor bekövetkezik egy baleset, a felelősöket számon kell kérni, mert nem lehet csak úgy, felelősségvállalás nélkül ezt megtenni! Tanítottak valakit erről, amikor az oktatást kapták? Hallottak erről valaha is közlekedési szakembertől? Nagy késéssel ugyan, de minél előbb pótolni kell, talán az “Útravaló műsorában!
Addig is, amíg ez nem történik meg, itt megismerhetitek ezt a nélkülözhetetlen közlekedésbiztonsági fogalmat.
A mozgásteret az út biztosítja és az út környezete. Számíthatjuk-e az útpadkát a mozgástérhez? Csak nagyon óvatosan! Az útpadka nagyon eltérő állapotú, anyagú, füves, vagy fű nélküli lehet. Ezen kívül az út felületétől szinte mindenhol síkbeli eltéréssel! A ráhajtás és lehajtás okoz veszélyeket, gépjárműveknek és egy nyomon haladónak egyaránt. A haladási sebesség is veszélyes lehet. Amikor haladunk az úton és veszélyhelyzetet kell elhárítanunk, az adott pillanatban nem tudjuk a sebességünket biztonságosra lecsökkenteni, de nem tudjuk az útpadka állapotát se megismerni ilyen rövid idő alatt! Marad a becslésünk, de tudjuk az nem pontos. Nem bízhatunk sem a sebesség, sem a távolság, és most a padka állapotának megítélésében sem, de nem tehetünk mást! Baleseteknél, útjavításoknál fordul elő, hogy használnunk kell az útpadkát, ami nem tiltott manőver. A sebesség ilyenkor alacsony és viszonylag biztonságos. De milyen sebesség az ami az útpadkák esetében biztonságosak? Kutatói feladat lenne erre választ adni. Az alacsony sebesség a biztonságos, de olyan alacsony sebességgel nem közlekedhetünk ami biztonságos lehet, de nem közlekedhetnek a megkülönböztető jelzéssel közlekedő gépjárművek sem!
Oldják meg a közlekedők, ha nem sikerül jön a felelősségre vonás! Közlekedéssel kapcsolatos műsorokból tudom, hogy ezzel más országokban sem foglalkoznak, pedig kellene.
Így állunk hát ezen a területen is.
Milyen tényezőket kellene figyelembe venni a közutakon?
- az utak állapotát, szélességét, forgalmi sávok szélességét, számát, de tulajdonképpen csak a forgalmi sáv szélessége számít leginkább. Ha elhagyjuk, veszélyhelyzetebe kerülünk, vagy veszélyhelyzetet okozunk! Szabály ide, vagy oda!
- Az utak melletti árkok, fák, oszlopok, szalagkorlátok távolságát az utaktól.
- a forgalom nagyságát
- a megengedett sebességhatárokat
- a reakció időt (1.sec) Ez az érték átlagos, lehet alacsonyabb is, és magasabb is!) Lehet mindkettővel számolni, hogy képben legyünk.
- biztonságos oldaltávolságok betarthatóságát, kikerüléskor, előzéskor, kanyarodáskor
- milyen lehetőséget biztosít a valós mozgástér?
- a gépjármű vezetők eltérő felkészültségét, a veszélyhelyzeteknél
- az emberi képességeket, látás, hallás, becslési képesség
- a fékezési táblázatot
- a súrlódási tényezőket
- a közlekedők szabálykövető magatartását, fegyelmezettségét (baleseti statisztika) ittas, bódult, mobilhasználat, stb.
- járművek gyorsulási képességét, végsebesség lehetőségét
- a mozgások törvényeit, szabályait (sebesség, gyorsulás, mozgásirány (változás)!
Vizsgáljuk meg a sebességet. A sebesség gyakran változó, a vezető megítélése szerint manővereknél, és veszélyhelyzetben, vagy sebesség korlátozás miatt változik.
A haladási irány is sűrűn változik, manőverek végrehajtásakor, az út vonalvezetése szerint, súrlódási állapotban váratlanul, ki kényszerített haladási irány változtatáskor.
A mozgásirány változáskor változik a szabad mozgástér is. Az úton közlekedve a sebességhez viszonyítva a követési távolság ad szabad mozgásteret a veszélyhelyzet elhárításához, az eredeti mozgásirányban! Mozgásirány változáskor ez a biztonság elvész, különösen oldalirányban, amikor letérünk az útról! Az utazási sebesség, a megengedett sebességhatár betartása esetén is, olyan reakció út hosszat eredményez, hogy az utak mentén vagy ütközünk, vagy borulunk. Az utak mentén ezek a természeti akadályok és műtárgyak, a periférikus látásmezőben vannak. A távolságuk változó, de az adott tárgy, ami a haladási útvonalunkba esik, nem változtatható. Egyedüli módja a sebesség csökkentése lenne, de fizikailag ilyen rövid idő alatt ez lehetetlen!
Ezt az elméletet minden közlekedővel ismertetni kell, baleseteket megmagyarázni, hogy mi vezetett a balesethez, miért kell a sebességet csökkenteni. lesznek tudatlanok akik lázadnak ez ellen, sajnos szakemberek is lesznek! Ha a baleseteket vizsgáljuk, láthatjuk, hogy a balesetek nagy többsége ezért következik be! (frontális ütközés,szalagkorlátnak ütközés, domboldalnak, hegyoldalnak hajtás, vagy lehajtás ezek útjairól, árok, fa, oszlopnak hajtás, kerítés, ház falába csapódás)
A reakció idő 1.sec. időtartamban van megadva, de ez az adott helyen, időben derül ki, hogy mennyi idő alatt reagált a vezető? Vannak esetek, hogy nem is reagálnak, ilyenkor a veszélyhelyzet kialakulásától, az ütközésig eltelt idő mind reakció idő! Ez sokkal több is lehet, mint az elméletben megadott 1.sec. idő, ezért a reakció út is nő!
A közlekedés és közlekedésbiztonság, első és legfontosabb tényezője: (sebesség+ reakció idő)=reakció út- haladási irány- szabad mozgástér!
El kell kezdeni minél hamarabb ezt az elméletet ismertetni!
Fel szeretném hívni erre a kutatók figyelmét!
Lehet még befolyásoló tényezőket találni, mindenki egészítse ki ismeretei szerint.
Kucsera Zoltán amatőr kutató