… az utakról, úthibákról, és arról, hogy miért a “ZÉRÓ TOLERANCIA!”
A munkám során figyelembe vettem az 1988.I-es törvény ide vonatkozó rendelkezéseit, a 6/1998 (III:11) KHVM rendelet előírásait, az Európai Unió “Fehér Könyvében” előírtakat 2001-2010, 2011-2020-ig. A baleseti statisztikák okokra vonatkozó kimutatását, az Útügyi Előírásokat, A járművek ütközés elmélete, az ORFK OBB közlekedés biztonságra vonatkozó javaslatait, az Autó Klub ajánlásait, a fizika, mozgásokra vonatkozó törvényeit, a fékezési táblázatot (a galériában is megtalálható) a kutatási területeket (az úthibák okozta veszélyek vizsgálatát nem találtam), a vezetéstechnikai képzést, az oktatás anyagát (úthibás utakon való közlekedésről nem esik szó) a szabályok bizonyos rendelkezésit összehasonlítottam, a valós közlekedési helyzettel, más közlekedési formák szabályait összehasonlítottam, a közúti közlekedés szabályaival. ( Kamarán Krisztián, Jellemző burkolati hibák fajtái, kialakulásának okai munkájában hiányolom, a mart felületű utak, és az elhanyagolt útpadkák felvételét!) Közlekedés biztonságra mindkét hiba, rendkívül veszélyes!
Megállapításaimat szóló gépjárművekre, síkvidéki utakon kialakult úthibák váratlan erőhatásainak veszélyeire dolgoztam ki. Ettől veszélyesebb és még kiszámíthatatlanabb az emelkedőkön, lejtőkön, kanyarulatokban kialakult úthibák, valamint a járműszerelvénnyel közlekedés.
Balesetveszélyes út
A szakértők nyilatkozatait, a szakirodalom elérhető részeit, a média balesetekről szóló tudósításait.
Bár melyiket is vesszük figyelembe, az én 2006-os színrelépésem előtt, de azóta sem értékelték a közlekedés biztonságot ilyen szempontok alapján, sem a hazai, sem a külföldi szakemberek. Elsőként én mutattam be a valódi felfekvő felületeket, a jármű kerekei és a hibás útfelület között. A kép azt is bizonyítja, hogy síkbeli eltérés egyáltalán nem lehet. Az utakat balesetveszélyességi szempontok alapján úgy kell vizsgálni, hogy csúszó súrlódás esetén van-e olyan hiba, ami váratlan haladási irány változást okozna. Sok más mellett ez az egyik legfontosabb szempont! Talán ezért is nincs meghatározva, hogy mi az úthibák veszélyességi értékhatára? A gépjármű kerekek futófelületét nem lehet a hibás út felületéhez igazítani, megválasztani! A kerekek futófelületeik, jó útfelületet igényelnek. Utólagos észrevétel: A Közút kezelő, Útüzemeltetés és burkolatgazdálkodás, Hosszanti útburkolati hibák fejezetében találtam veszélyességi sorrendet. A következő a sorrend: 0-25mm-ig enyhe, 25mm-50mm-ig közepes, 50mm-felett súlyos fokozat van megadva! A mozgásokra vonatkozó törvények, a súrlódás, nem enged meg az eltérést! Más pedig nem számít. Ismeretlen okból bekövetkezett balesetre, a szemközti sávban ütközésre ez lehet a magyarázat.
Veszélyes úthiba
A közlekedés biztonsági cikkeimet, már sok helyen ismertettem. Küldtem anyagot a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, Nemzeti Közlekedési Hatóságnak, Közlekedés Rendészetnek, KTI szakembereinek, politikusoknak, polgármestereknek, jogi szakembereknek, közlekedési tanintézeteknek, mentősöknek, tűzoltóknak, katasztrófa elhárítóknak, Autóklubnak, Közlekedési vállalatoknak, és hozzászólásomban közlekedési konferencián.
Az én elméletem eltér a hivatalos álláspontól (vezetői hibára vetítik a baleseti okokat), hogy az úthibás utaknak, igenis szerepük van, minden fokú (anyagi, könnyű, súlyos, halálos) balesetekben! Ez a kijelentés arra kéne, hogy ösztönözze azokat a szakértőket, akik a balesetek 95-97%-ban vezetői hibára fogják az okokat, hogy megcáfoljanak, kifejtsék elméletüket, de nem teszik! Az én kijelentésemet elég ha csak a baleseti statisztikára hivatkozva bizonyítom, hiszen abban nem szerepel úthibából bekövetkezett baleset! De nincs az oktatási anyagban sem, az EU. Közlekedés Biztonsági Tanácsa sem ismeri el az úthibák okozta baleseteket, hiszen a “Fehér könyvben” nincs szó erről a veszélyhelyzetekről! Mikor fogják felismerni, (beismerni) hogy léteznek ilyen balesetek is? Az Eu. szakemberei a hazai szakemberekkel együtt az emberi élet megmentését teszik az első helyre. Mást nem is lehetne! Miért felejtik ezt el az utak állapota, úthibák esetében? Ha lesz ilyen, akkor a közlekedés biztonság is javulni fog. Tanulmányomat abból a célból osztom meg a közlekedőkkel, hogy ismereteik legyenek az úthibák veszélyeiről, hatásairól és így javuljon a közlekedés biztonság, csökkenjen a balesetek, a halálos balesetek száma. Nem az anyagi haszonszerzés járt a fejemben!
Nem vagyok közlekedési szakember, a tanulmányomban azonban balesetmegelőzési, közlekedés biztonsági témákban tettem bírálatokat, kifogásokat észrevételeket, javaslatokat. Eddig a tanulmányomra nem érkezett bírálat, kifogás, kritika, semmilyen szinten, sem ellene, igaz mellette sem. Ez lehet jó, de rossz is. Észrevételeimet, kritikáimat segítő szándékkal tettem, a közlekedők érdekében.
Előbb,vagy utóbb az Európai Unió Közlekedés Biztonsági Tanácsának, a hazai közlekedés
Felmart, balesetveszélyes út
biztonsággal foglalkozó szervezeteknek, közlekedési szakembereknek foglalkozni kell a problémával. Minél később teszik ezt meg, annál nagyobb lesz a közlekedők részéről a csalódottság az irányukban!
Lassú változást azért fedeztem már fel. A nyomvályús utak veszélyessége kezd terjedni, beszélnek a reakció idő részleteiről és fontosságáról, a sebességről úgy, hogy az 1 sec. idő alatt megtett út hosszával érzékeltetik a veszélyességet. Én azért szeretném felgyorsítani a folyamatot, mert ameddig a közlekedők nem ismerik fel az utak úthibáinak veszélyességét, addig nem is várható el, hogy tegyenek a veszélyek elkerülésére bár mit is. Az utak állapota több évtizedes elmaradást igazolják.
Az elméleti rész megértését segítik a galéria képei, ezért javasolom a megtekintésüket.
A közlekedés biztonság elméleti tudnivalóját több ismeretterjesztő csatornán lehet is bővíteni. Ilyen műsor a “Pedig jó ötletnek tűnt, a Baleseti helyszínelők, Jeges pokol Norvégiában, Országút a pokolba stb. Ezt is tudom javasolni.
Kucsera Zoltán önkéntes amatőr kutató