Nincs az útnak, útfelületnek, forgalmi sávnak egyetlen négyzetcenti métere sem, ami közlekedés biztonsági szempontból elhanyagolható lenne!
Az utakon mindenféle típusú gépjárművel közlekednek. A nagysúlyú tehergépjárművek, kamionok, buszok, mezőgazdasági gépek alakítják ki a nyomvályút az utakon, a saját nyomtávolságuk szerint.
Az így kialakult nyomvályúban kell (máshol nem is lehet) közlekedni és manőverezni (előzni, kikerülni, kanyarodni, tolatni, vontatni, fékezni stb.)! A kis teher gépjárművel, személy gépjárművel, oldalkocsis motorral, motorkerékpárral, segédmotor kerékpárral, mopeddel. Egy nyomvályús lezárt útszakaszon a szakemberek próbálják ki, milyen biztonságos ilyen típusú gépjárművekkel közlekedni, manőverezni. Szeretnék jelen lenni, ha vállalkozik erre valaki!
Nyomvályús utak régóta léteznek, de vagy nem ismerik fel, vagy nem ismerik el, hogy baleset veszélyesek! Régebben sebességkorlátozást, mostanában burkolati hibák jelzést alkalmaznak az úthibáknál. Nyomvályús útfelület a leggyakoribb és legveszélyesebb úthibafajta, mégsem foglalkoznak vele. Vannak utak, ahol marással próbálják a nyomvályú gerincét síkba hozni az útfelülettel, de létrehoznak egy újabb veszélyforrást, az eltérő érdességű útfelületet! Fékezési manővernél a jobb és baloldali kerekek esetében, a súrlódási együtthatónak egyensúlyban kell maradnia ahhoz, hogy a gépjármű megtartsa a haladási irányát. Ezt a követelményt csak hibátlan felületű út képes biztosítani. A nyomvályús, kátyús, felgyűrődött, megsüllyedt, úthibák esetén a fékezési manőver váratlan haladási irányváltozással jár. A fékezés nem tiltott manőver!!! Ha veszélyhelyzet alakul ki szinte, csak ez a manőver az, amivel elkerülhetjük, csökkenthetjük a baleset súlyosságát, de csak hibátlan felületű úton! Hibátlan felületű úton fékezéskor a jármű nem változtatja meg a haladási irányát az akaratunktól függetlenül! Az szinte lehetetlen, hogy váratlan veszélyhelyzet esetén még az út állapotát is elemezzük az adott helyzetben, figyelembe vegyük és a fékezést mérsékeljük! Ebben az esetben bekövetkezhet a baleset, amit elszeretnénk kerülni! Váratlan esemény miatt elég, hogy a fékezési manőver közben egy pillanatnyi eltérő erőhatás ahhoz, hogy a gépjármű a haladási irányát megváltoztassa, és vagy jobbra, vagy balra kitérjen. A váratlan irányváltásra, ha reagálunk is, (1.sec. reakció idő eltelik) de azonnal nincs az- az ellenerő, amelyik az eredeti haladási irányba visszatérítené a gépjárművet. Ezért következik be a frontális ütközés, árokba hajtás, fának, oszlopnak ütközés! Vezetéskor mindig számítunk arra, hogy fékezéssel elháríthatunk balesetveszélyes helyzeteket, de úthibás úton, fékezési kényszer estén kerülünk veszélybe! A helyszíneléskor ezt a körülményt is vizsgálni kell. A könnyebb megértéshez egy másik példa, a puskából kilőtt lövedék mindaddig megtartja mozgásirányát, míg egy tárgy (pl. kő, fa stb.) egy pillanatnyi érintkezés hatására el nem téríti attól.
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Veszélyes úthiba
Meggyőződésem és tapasztalatom alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a köztudatban leginkább a médiákon keresztül is felemlegetett úthiba, a kátyú az, amelyiket veszélyesnek tartanak. Veszélyes úthibák pedig még szép számmal léteznek. Újra felsorolom: nyomvályú, kátyú, felgyűrődés, megsüllyedés, repedezett, marással javított útfelületek, valamint az elhanyagolt padkák. Vannak szakaszosan kialakult úthibák, és vannak folytonos úthibák. Szakaszosan kialakult úthibák: kátyú, megsűllyedt, felgyűrődött, repedezett útfelületek. Folytonos úthibák: a nyomvályú, mart útfelület. Milyen sebességgel közelítsük meg, milyen sebességgel haladhatunk rajta? Amikor közlekedünk, akár jó úton akár úthibáson, számítani kell arra, hogy veszélyhelyzet alakulhat ki. Csak azt nem tudjuk, hogy hol és mikor. Az úthibás úton a manőverezés korlátozott! A figyelemre, óvatosságra ezért van nagy szükség. A veszélybe sodort vétlen gépjármű vezetője manőverezésre kényszerül. Milyen manővereket tehet? Csökkenti a sebességet, jobbra lehúzódik az útpadkára, erőteljesen fékez, oldalra kormányoz. Ezek a manőverek csak akkor lehetnek sikeresek, ha az útpadka jó állapotban van és az út nem úthibás és a forgalom is lehetővé teszi! Sebességünket a forgalom is befolyásolja.
A közutakat használók és azokkal valamilyen formában- kapcsolatban lévő szervezetek, társaságok: Taxi, Volán, Fuvarozók, biztosítók, Közlekedésrendészet, Autóklub, gépjárművezető képző tanintézetek, Közútkezelő, útépítők, Mentők, Tűzoltók, Katasztrófaelhárítók stb. közül senki nem figyelt fel és nem emelte fel a szavát az utak rossz állapotáért! A menetidő betartása szabálytalansággal jár! Kevés ismerettel rendelkeznek a közlekedők az úthibákról, és arról, hogy miért veszélyesek, nem is tanítják, mert így kisebb a közfelháborodás velük kapcsolatban!
Az úthibák veszélyessége függ a kiterjedésüktől, mélységüktől, kiemelkedésüktől, úttesten való elhelyezkedésüktől (gyalogátkelőhely közelében, járdaszigetnél, útkereszteződésben, tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél, parkolóknál, leállósávoknál, útkanyarulatban, a forgalmi sáv ideális nyomvonalában, jobb szélén, a felezővonal közelében, hidakon, alagutakban, dombos, hegyvidéki utakon), de figyeljük a menetiránnyal szembeni úthibákat is.A figyelmeztető táblán csak ez áll “burkolati hibák”!Soron kívüli útjavítást ilyen helyeken is ritkán tapasztalok!
Arra kérem gépjárművezető társaimat, hogy azon az úton, amelyiken közlekednek, ezek alapján ítéljék meg a biztonságot.
A gépjárművek úthibás úton keletkezett sérüléseiről igazán autószerelők, karosszéria lakatosok, gumiszervizesek, autófényezők tudnának igazán hitelesen beszámolni. A károk tetemesek lehetnek.
A biztosító társaságok a balesetek körülményeinek vizsgálatát lazán kezelik, nem keresik, nem kutatják, miért ilyen sok a baleset, frontális ütközés és a vétlen áldozat? Lenne mit vizsgálniuk az ügyfeleik érdekében, de a kötelezőt így is, úgy is befizetjük! Járuljanak hozzá a biztosító társaságok is, a közlekedés biztonsághoz!
A Közút Kezelőjének a hozzá állása is megváltozna, útjavítás vonatkozásában, ha felelősséggel tartozna a balesetek bekövetkezéséért.
Bár ki, aki felismeri az úthibák életveszélyességét és hallgat, nem beszél róla, lehetősége lenne azok megszüntetésére, felelősséget érezhet a közlekedési balesetet szenvedettekért, az áldozatokért! Stílusosan, cserbenhagyás vétsége a közlekedőkkel szemben.
A bíróság a személyi sérüléses baleseteknél követelje meg, hogy a helyszínelés és a szakértői vélemény térjen ki, tartalmazza a baleset helyszínétől 50-150m-re mindkét irányban az út állapotát. A baleset, nem a baleset helyszínén kezdődik, a balesethez vezető folyamat már korábban egy úthiba miatt elkezdődik! Hibátlan útfelület esetén is. Véleményezzék az útpadka állapotát. Az igazságos elbíráláshoz ezek is szükségesek.
A gépjárművezető képzés sok fontos részletre kiterjed (parkolásra, tolatásra, lejtőn megállásra és elindulásra, vontatásra stb.) az úthibák felismerésére, fajtáira, hogyan, közlekedjenek rajta, milyen veszélyeket rejtenek, viszont nem! Úgy gondolom, nem minden gépjármű vezető képes felismerni az úthibákat és azt, hogy milyen veszélyeket rejtenek. Csak a kátyúkat ismerik, más úthibákról alig esik szó. Aki nem ismeri fel a veszélyt, miért és miként is reagálna azokra? A közlekedésben sok a résztvevő és egymásra is veszélyesek lehetünk, tudatosan, vagy tudatlanságból, a veszélyekkel ezért mindenkinek tisztában kell lenni! Az utakon lévő úthibákat sok gépjármű vezető kihívásnak veszi, mert nem látja vagy nem akarja látni a veszélyt. Ezért kell oktatni az úthibák veszélyeit.
Az útviszony szerinti biztonságos vezetés elvárható-e attól a gépjármű vezetőtől, aki nem kapott ilyen elméleti és gyakorlati képzést, hogy az egyes úthibák, hatásaira, veszélyeinek felismerésére képes legyen? Ebben segítene az ide vonatkozó fizikai ismeretek (súrlódás, súlypont, kölcsönhatás) elsajátítása. A súrlódásnak 3 esete ismert: tapadó, ha lejtőn fékezett, mozdulatlan a gépjármű, gördülő, ha az úton gördülő kerekekkel haladunk, csúszó, ha fékezéskor a kerekek nem forognak, hanem csúsznak, ez jelent nagy veszélyt a közlekedésben! A közlekedés során még a manőverezés előtt fel kellene ismerni, hogy mi várható ilyenkor. Útviszony szerinti vezetés a balesetveszély felismerése alapján lehetne önmagunk és másokkal szemben is biztonságos. A gépjárművezető tanintézetnél elsajátítottakat, a tanulmányaim és a munkám során megismert fizikai jelenségeket, egyenes vonalú, fogó, lengő, rezgő mozgások, a súrlódás, súlypont, kölcsönhatás témaköréből szerzett ismeretekkel egészítettem ki. A balesetveszélyes utakról szóló elméletemet ezekre alapozva dolgoztam ki. Kijelentem, közlekedésbiztonságról beszélni, e témakörök ismeretének hiánya miatt nem lehet! A közlekedés veszélyes üzem, érdemes, sőt kötelező lenne a saját és mások biztonságának érdekében tanulni róluk. A közlekedés minden manővere hatással van a többi közlekedőre.
Aki már megismerte a veszélyes útviszonyokról szóló elméletemet, az el tudja dönteni, hogy igaz-e az állításom. A vezetői engedély megszerzéséhez ezért is kell legalább, a nyolc általános iskolai végzettség.
A közlekedés komoly dolog, de gyalogos formájánál sem lehet kibújni a felelősség alól akkor, ha az ingatlan előtti hibás felületű járdán elcsúszik, elesik, megsérül a gyalogos azzal, hogy nem az útviszony szerint gyalogolt!
A sport területéről vettem néhány példát arra, hogy bemutassam milyen fontos az út és a gépjármű kapcsolata úgy, mint a játék szempontjából a pálya, asztal, játéktér felülete, simasága, hibátlansága, és a játékszer alakja, formája, hibátlansága. Gondoljanak a labdarúgásra, jégkorongra, teniszre, asztaliteniszre, biliárdra, tekére stb. Tökéletesen előkészített futballpályán, tojásdad labdával, labdarúgást játszva kiszámítható lenne-e a labda útja? Vagy göröngyös, gödrös, dimbes-dombos játéktéren tökéletesen gömbölyű labdával sem lenne jobb a helyzet. Ez a magyarázat a kölcsönhatásra, ez a magyarázat a gépjármű és az útfelület közötti elválaszthatatlan kapcsolatra a világ összes útjára vonatkoztatva. Kedvenc sportágamban, a Speedway-ben is a biztonságot a motorok tökéletes előkészítése, gumik állapota, a vezetői képesség és a salakpálya hibátlan felülete biztosítja.
Egy hasonlattal szeretném érzékeltetni, milyen veszélyesek az úthibák. Úthibás úton közlekedni olyan mint, orosz rulettet játszani! Különbség, hogy nem önként, hanem közlekedési kényszer miatt tesszük. Vagy egy másik példa:
Az afrikai szavannán vándorló és a folyókon átkelő vadállatokra, a folyókban hemzsegő krokodilok leselkednek, szedik áldozataikat, a közutakon a gépjármű vezetőkre az úthibák sokasága jelentik a halálos veszélyt!
Autópályán közlekedők helyzete sem könnyű! A „gumi” szabály természetesen ide is vonatkozik. Autópályán közlekedő gépjármű vezetője a pihenőhelyek kivételével máshol, csak műszaki hiba miatt, vagy baleset esetén állhat meg. Az autópályákon az úthibák baleset veszélyességéről csak úgy dönthet a vezető, ha ismeri a hiba mértékét! Megállni, megvizsgálni nem lehet, ezért az autópálya kezelője jól látható módon, jelzőtáblán tüntesse fel az úthiba típusát, mélységét, kiemelkedését, hosszát (nyomvályú). Ezek ismeretében választhat általa biztonságosnak ítélt sebességet. Szakemberek hogyan vélekednek erről, a mélység, kiemelkedés változásával nő a veszélyhelyzet, de mennyivel? A sebességet milyen biztonságos értékhatárig csökkentsük? A hazánkon átmenő nagyszámú gépjárműforgalom miatt, minden ország figyelmét rá kellene irányítani erre az „életbevágó” balesetveszélyes helyzetekre! Hiszen köztünk olyanok is közlekednének, akik nem ismerik a veszélyhelyzeteket, így ránk nézve csak baleset veszélyesen tudnának közlekedni!
Elemzésem során a megismertek alapján leszögezhetjük: bármilyen rendű, rangú úthibás úton, akármilyen típusú, kategóriájú, megkülönböztető jelzéssel, vagy anélkül közlekedik rajta a gépjármű, az erőteljes gyorsítás és fékezés, valamint az úthibák, semelyik sebességtartományban nem fér meg egymással!
Az utakat súlykorlátozásokkal próbálják megvédeni, nem sok sikerrel. Vagy a súlyhatár értéke nem megfelelő, vagy az ellenőrzés nem elég hatékony, mert az úthibák csak szaporodnak, és egyre több van belőlük. A karbantartást, felújítást gyakrabban kellene elvégezni, gondolni kellene a megkülönböztető jelzést használó gépjárművekre is! Ezeknél a gépjárműveknél a gyorsaság fontos, ebben az úthibák gátolják őket, ha csökkentik a sebességüket értelmét veszti létezésük. Az úthibákra vonatkozóan semmilyen határértékről nem tudok, aminél rövid időn belül, vagy esetleg azonnal hozzáfognának a kijavításhoz. Kivétel, ha beszakad az úttest.
Van erre vonatkozólag javaslatom. Minden úton az olyan úthibát, melyen intenzív gyorsítás, vagy fékezés hatására a gépjármű megváltoztathatja a haladási irányát, baleset veszélyesnek, életveszélyesnek tekinthetünk. Ezt kísérletek alapján határozhatja meg az illetékes szakhatóság. Minél többet foglalkoztam és ismertem meg az utak és a gépjárművek közötti szoros kapcsolatból, annál magabiztosabb lettem abban, hogy súlyos hiányossága ez a közúti közlekedésnek! A médiákat is meg kellene nyerni ez ügyben, de eddig nekem nem sikerült. Hogy fontos lenne-e, döntsék el Önök.
A közúti közlekedésben a jobbra tartás szabálya nagyon fontos, ugyanakkor az útviszony figyelembevételével való vezetést is komolyan kell venni. Párhuzamos közlekedésnél a szélső sávban, beleset veszélyes úthibák vannak. Kényszeríthet-e a jobbra tartás szabálya a belső biztonságos sávból akkor, ha a megengedett sebességhatáron közlekedek, megkülönböztető jelzéssel mögöttem gépjármű nem közlekedik, a jobb szélső balesetveszélyes, úthibás sávba? Egy forgalmi sáv szélességét, amikor meghatározták, azért határozták meg olyan szélesre, ahogy megépítésre is került, mert közlekedésbiztonsági szempontból azt tartották biztonságosnak, úthibák ebbe nem férnek bele!
Kismértékű akadályoztatás megengedett az elsőbbséggel rendelkező gépjárművel szemben a szabály szerint. A kis mértéket miben mérjük, és hogyan, minden gépjármű vezetője képes ezt helyesen megválasztani?
Vizsgáljuk meg a gépjárművezetők jogait és kötelezettségeit: a kötelezettségekkel kezdem:
Érvényes vezetői igazolvány, időszakos orvosi vizsgálat, időszakos gépjármű műszaki vizsga, zöldkártya, eredetiség vizsgálat, biztonsági öv, bukó sisak, láthatósági mellény, elsősegélynyújtó csomag, elakadást jelző háromszög, kötelező biztosítás, világítás használata nappal is stb. valamint ADÓ!
A jog: Közlekedni az utakon, de milyen utakon? Balesetveszélyes úthibáson, vagy úthibáktól menteseken? Nem jut több az eszembe, talán nem is kellene több, csak jó utak kellenének!
Az igazságszolgáltatás területén tevékenykedőknek is fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy a fizikai törvényeket jogi alapon nem lehet felülbírálni! A helyes döntés fizikai alapokon nyugszik.
A nyomvályús, úthibás utakat útellenőrök járják, és télen az utakat a balesetveszély miatt tisztítják az útfenntartók. Mindkét estben szolgáltatásról van szó, de mint tapasztaljuk nincs minden rendben! Az úthibás, nyomvályús utak száma, katasztrofális mértéken van, ezekről az utakról nincs olyan munkagép, amelyik biztonságos mértékig le tudná takarítani a havat, de ugyanúgy jár a fizetség érte, mintha a hó eltakarításával, a csúszásveszélyt csökkentették volna! Még nem hallottam olyan esetről, hogy az útellenőrök kifogásolták volna ezt az állapotot! Mindkét szervezet a gépjárművek és vezetőik biztonságos közlekedését segítenék, biztosítanák, így jogunkban áll munkájukat minősíteni, számon kérni. A központi költségvetésből ellenőrzés nélkül fizetik ki a közlekedés szempontjából változatlanul balesetveszélyes állapotú úttisztítás költségeit! Mindkét szervezet jelezhette volna ezt az állapotot, hogy úthibás utakról, főleg nyomvályús utakról, minden igyekezet ellenére lehetetlen mentesíteni a síkosságtól!
A közlekedésbiztonság érdekében és a közlekedők testi épségének, életének védelmében e- szempontok alapján kell a közlekedési szabályokat módosítani.
ZÉRÓ TOLERANCIA, a BALESETVESZÉLYES NYOMVÁLYÚS, KÁTYÚS, FELGYŰRŐDÖTT, MEGSÜLLYEDT, REPEDEZETT UTAKRA, a MARÁSSAL „JAVÍTOTT” ÚT FELÜLETEKRE, és ELHANYAGOLT ÚTPADKÁKRA!
Kucsera Zoltán, gépész szakértő, önkéntes, amatőr kutató