Pontatlanságok!
Gyakran, esős, havas, jeges útviszonyoknál a meterológiai jelentésekben, hírekben, közlekedési tanácsokban hallható figyelmeztetés az, hogy csúszósak az utak.
Az a baj, hogy csak ez hangzik el, amit szinte minden ember ismer, de ezzel megtévesztenek sok közlekedőt, mert minden út csúszik, akár száraz, akár nedves, ha fékezéskor a lendület nagyobb a súrlódási együtthatónál, a súrlódási ellenerőnél. A fékút növekedik, ha nedves, havas, jeges az út felülete. “Csúszós ” úton közlekedve a sebesség akkor válik veszélyessé, ha váratlan esemény következik be. (pl. másik jármű keresztezi az utunkat, a szembejövő jármű a mi forgalmi sávunk igénybevételével hajtja végre az előzést, stb.) Tehát váratlan esemény, amit senki nem tud előre számításba venni, és ha számításba is venné, milyen sebességgel? Nagy sebességgel a kanyarba hajtva is csúszásveszélyes a manőver. A bonyodalmak elkezdődnek és a kimenetelük kiszámíthatatlan. Az útfelületek többsége aszfalt borítású, és a járművek gumi kereken gördülnek, vannak más felületű utak is, de jellemzően az aszfalt fordul elő leggyakrabban.
A súrlódási együtthatók:
autógumi száraz aszfalton: 0,7-0,8
autógumi nedves aszfalton: 0,2-0,5
Ez nem új keletű meghatározás, mégis a közlekedők valamiért nem, vagy alig veszik figyelembe!
Már ez a meghatározás is rejt magában hibázási lehetőséget a megadott értékek eltérése miatt. Ezen kívül a nyomóerő is, az anyag minőség is, és a felület érdessége is befolyásolja a megcsúszást, és az út, mely lehet vízszintes, vagy ferde. A súrlódási együtthatók megállapításakor, még nem voltak külön nyári, téli, négy évszakos gumik, ezért jó lenne frissíteni az adatokat! Szakemberek segítsék a közlekedőket ezekben a kérdésekben. Lehetne olyan vezetéstechnikai pályát építeni, ahol biztonságosan megismerhetnék az utakon előforduló veszélyeket a jármű, gépjármű vezetők. A kutatások sem érintik ezt a területet. A valóságban megtapasztalni ezeket, veszélyekkel jár. Az útfelületek minősítését nem a gördülő állapot figyelembevételével kell meghatározni, hanem a csúszó állapot alapján. Mert ha a csúszó állapotnak megfelelő az út, akkor az a gördülő állapotnak is biztosan megfelel! Fordítva soha!
Az emberek többsége a közlekedést, a közlekedés biztonsági ismereteiket veleszületett tulajdonságnak tartják! A saját erőből történő mozgást, azt valóban veleszületett képesség határozza meg, de különböző mozgásokat segítő eszközök, szerkezetek használata már nem. Azokat meg kell ismerni, tapasztalni, tanulni, a fokozatosság elve alapján, a tudományokra támaszkodva.
Közlekedési balesetekről szóló tudósítások okaiként ilyeneket jelölnek meg, ha súlyos vagy életveszélyes baleset következik be: elaludt a vezető, rosszul lett a vezető, vad szaladt át az úton, fácán szállt el a jármű előtt, a napfény elvakította a vezetőt, gyalogos nem viselt láthatósági mellényt, kivilágítatlan jármű haladt az úton stb. Ezek mind lehetséges okok. Szemközti sávban történő ütközéseknél, fának, oszlopnak, árokba hajtásoknál azonban elképzelhetőek, hogy a felsorolt kiváltó okok közül, csak fékezési manővert hajtott végre a vezető, de az úthiba a csúszó súrlódásba került jármű haladási irányát eltérítette, ez vezetett a balesethez! Ha a szemközti sávba került jármű vezetője meghalt, akkor elaludt, rosszul lett, ha a vétlen jármű vezetője halt meg, akkor, vad szaladt át, fácán repült át a jármű előtt, a fény elvakította a vezetőt. De ezeknél a baleseteknél ott van az úthibából bekövetkezett váratlan haladási irány változás is! Ez azonban eddig, még nem szerepelt baleseti okként! Van még ismeretlen okból bekövetkezett baleset, de ezek okait később, az alapos kivizsgálást követően sem ismertetik meg a közlekedőkkel. Az úthiba itt is szerepet játszhat! Ha mégis úthiba miatt következik be baleset, de a szakértő figyelmen kívül hagyja ezt az okot, a szerencsétlenül járt gépjármű vezetőjét büntetik is! A felelősség megállapítását, nem kell másra hárítani!
Egy úthibás útszakaszon bekövetkezett baleset helyszínén magam is jártam a baleset után, és figyelemmel kísértem a róla szóló tudósítást. A vétlen jármű vezetője halt meg a szemközti sávba került járművel történt ütközéstől. A szemközti sávba került jármű vezetője védekezésként azt mondta fácán szállt át a járműve előtt, és félre rántotta a kormányt. Ez vezetett a balesethez. A baleset helyszínén az utat úthibák sokasága volt látható, ezért erősen feltételezhető, hogy szerepet játszhattak a balesetben! Szakértő kellett volna ennek megállapításához, de ilyen szakember nincs! A fizikai törvényre alapozva, ez könnyen igazolható lenne! A “vétkes” jármű vezetője, csak fékezési manővert hajtott végre, ( nem tilos!) ami a balesethez vezetett. A baleset részleteit nem ismerem, ezért nem állítom, nem is állíthatom, hogy a baleset az én elemzésem alapján következet be, de ilyen körülmények között bekövetkezett baleseteknél ki sem zárható. Az hogy volt-e vad, vagy nem, az nehezen bizonyítható, de ha úthibás az út, és a haladás nyomvonalában van akkor meg kell vizsgálni, hogy lehetséges okként hatása volt-e a balesethez. Évekre visszamenőleg rendelkezésre állnak a baleseti statisztikák, abból világosan látszik, hogy úthibából bekövetkezett balesetet nem állapítottak meg! Nem hiszem, hogy van erre magyarázat! Hogy lehet ennyire egyetértésben a világ, az úthibák tekintetében? A balesetek, halálos balesetek számának csökkentése a cél! Csak ki hiszi el ezek után. Váratlan veszélyhelyzet kialakulása, a legváratlanabb helyen, időben és módon következik be, ezért nem lehet rá felkészülni.
A Közút Kezelője a súlykorlátozást a VÉDA kapuk segítségével nagyobb sikerrel védheti meg, de a tengelysúly mérés önmagában nem elegendő, mert a nyomóerő és a nyomott felület között szoros összefüggés van. A kerék átmérőre és szélességre gondolok, valamint a tengelyek számára. Táblázatban meg lehet határozni ezeket az értékeket, hogy ellenőrizhető legyen, biztos nincs túlterhelve az út.
Az úthibás utakon az összes közlekedőnek ugyan azokkal a veszélyekkel kell megküzdeniük. Az ügyvédek, bírák, szakértők, politikusok stb. is a közlekedőkhöz tartoznak akik gépjárművet vezetnek. A balesetek elbírálása csak kivételes esetekben igényelnének szakértőt, vagy ha külön kérnék. Egy baleset körülményeit, a tárgyaló bírót, az igazságszolgáltatás embereit is, amikor közlekednek, akkor hasonló veszélyhelyzetben, Ők sem szakértőktől kérnek tanácsot, hogy mit cselekedjenek. El kell tudni igazodniuk az útviszony szerinti vezetés szabálya alapján!
Ki fog egyszer az én elméletem alapján elbírálni, egy közlekedési balesetet?
2017.-ben a baleseti statisztika alapján 16489 baleset történt, ebből halálos 575 fő, súlyos sérült 4896 fő volt. Ha az én elméletem alapján, amit 2007-ben adtam közre a balesetveszélyes utakról, vagy az olasz igazságügyi járműszakértők szervezetének 2013-as megállapítása szerint, az olasz utakon 30%-ban a rossz utak okozták a baleseteket. Ezek alapján a 2017-es év statisztikája alapján jelentős csökkenést érhetnénk el, emberéletben, súlyos balesetben, ha az utak állapotára fordítanánk a figyelmet! A “Fehér” könyv által kitűzött célokat is könnyen teljesíthetnénk! A megoldás megvan, a döntés az Önöké.
Útburkolatok felületi állapot-paraméterei és vizsgálatainak lehetősége
Colas Hungária zrt. Gonda József által jegyzet anyagból felkeltette a figyelmem néhány részlet. Nemzetközi gyakorlatban az úthasználói követelmények teljesülését, az egyes országok nagyon is különböző gyakorlatban vizsgálják! Ez azért van így, mert nem a fizikai tudomány, a mozgásokra vonatkozó fizikai törvények alapján vizsgálnak! Ezért lehetőség van a különböző vizsgálatokra, a legfontosabbat kihagyva közülük! Ez a legnagyobb hiba az utak vizsgálatánál, de nem ismerték még fel a vizsgálatot végzők sehol a világon! Az útpálya követelményeit meghatározó követelményeket nem az úthasználóktól kell várni, hanem a már említett mozgásokra vonatkozó törvényektől! Árulkodó az is, hogy az útpályák egyenetlenségeit, nyomvályút, az útpálya komfortjának sorolják be! Ez is durva hiba, mert úgy gondolják, hogy a közlekedés biztonságra nincs hatással. Ha nem így lenne akkor először a közlekedés biztonságot említették volna! Az úthasználói követelmények más szempontok alapján minősítenek azért, mert a fizikai szempontok már tudományosak, és ezt kevés úthasználó ismeri! Az úthasználók a már kész utat használati szempontok alapján ítélik meg, ez a komfort érzet, és a járművek estleges műszaki meghibásodása. A Colas Hungária kft. minőségbiztosítás alapján végzi tevékenységét, és ez kiemelkedően fontos, jó elkötelezettség az utakkal kapcsolatosan. A vállalat minőségügyi politikáját nem ismerem, a minőségügyi kézikönyv tartalmát sem, de az észrevételeim alapján súlyos hibák ezek.
A Colas tanúsítványát a nagy múltú Bureau Veritas, valamint a VINCOTTE Belgium állította ki, de ekkorát nem hibázhattak volna! Miért van a fizikai tudomány, a mozgásokra vonatkozó fizikai törvények, ha bizonyos esetekben nem veszik figyelembe? Említik, hogy a vonatkozó törvényeket mindenkinek be kell tartania.
Kétféle törvény van:
- az ember által alkotott törvények
- és a természettudományos törvények
Én úthasználóként tettem meg a kifogásaimat, reklamációimat, a 18. pont visszaélési és szabálysértési fejezetbe sorolva.
A kritika segítő szándékú, nem pocskondiázás célzatú. A minőségügy elkötelezett híve vagyok.
Kucsera Zoltán amatőr kutató