A járművek nyomtávolsága és az úthibák
A nyomtávolság és gumiabroncsok szélessége gépjárművenként változó, így a nyomvályú is.
A sima, sík felületű, azonos érdességi felületű úton biztonságos sebességgel, szabályosan végrehajtott manőverek, kiszámíthatóak, sikeresek, veszélyek nélküliek , de ugyanazok a manőverek nyomvályús úton, azonos sebességnél, kockázatossá, balesetveszélyessé válhatnak.
A keréknyomtáv gépjármű típusonként változó: (traktorok, mezőgazdasági vontatók, kamionok, buszok, személygépkocsik, oldalkocsis motorkerékpár). Egy 40t-nás jármű, egy útja során az utat olyan igénybe vételnek teszi ki , mint 300000 db. személygépjármű.
A nyomvályú kialakulásában döntően a nagysúlyú, széles nyomtávú gépjárművek az okozók, a széles nyomtávú nyomvályús úton kell az utat leküzdenie, a keskenyebb keréknyomtávú kisteherautóknak, személy gépkocsiknak és oldalkocsis motoroknak.
Mi mindannyian bátor emberek vagyunk, amikor nyomvályús úton közlekedünk,mert az orosz ruletthez hasonlóan, halálos veszedelemmel nézünk szembe ilyenkor, ha nem is mindenki ismeri ezt föl!
A következő manőverek: gyorsítás, fékezés, előzés, kikerülés, kanyarodás, vontatás stb. általában nem tiltott a közlekedés során, sőt ezek nélkül nem is tudnánk közlekedni sem, de ilyenkor az úthibás utakon nagy a baleset veszély!
A közlekedés olyan veszélyes az életünkre, hogy bármit megteszünk azért, hogy elkerüljük a balesetet. De bár mit teszünk is meg azért, hogy mi magunkat, a családunkat, szeretteinket megóvjuk, nem lehetünk biztosak benne, hogy sikerül. A nyomvályús út az az úthibafajta, amelyik mind közül a legveszélyesebb. Az ilyen utakon a balesetek mindig más helyszíneken lehetnek, de ugyan azok az erőhatások okozzák, ezért sokan a vezetőket okolják a balesetért! Menet közben a vezető a járműve pozícióját nem tudja meghatározni abból a szempontból, hogy a kerekek jobb és bal oldala milyen arányban érintkeznek az úttal, van-e lényeges eltérés, vagy nincs. Ha van eltérés, akkor csak azt észlelheti, hogy a jármű váratlanul megváltoztatta a haladási irányát, a sebességtől függő mértékben! A nyomvályús úton ez lehet jobbra kitérés, (elsodor másokat, fának oszlopnak, árokba csapódás) mindegyik súlyos következményekkel. A nyomvályú mélysége és oldalfalának meredeksége (főleg nedves, havas, jeges útviszonyoknál) a jármű haladási irányának megváltoztatását gátolják! Ezek vezetnek a ráfutásos balesetekhez. A balra kitéréskor pedig, ütközés a szemközti járművekkel, fának, oszlopnak, árokba csapódás súlyos következményeivel! Kellő figyelmet kell adni erre az oktatásban, minden szakembernek, a KÖZÚT kezelőnek. Itt a képi magyarázat! Ha valaki nem ért ezzel, egyet cáfolja meg ezt az elméletet! 
A veszélyt jelző táblákat (úthiba veszély), ahol lehetséges a veszélyes szakasz kezdetétől jóval hamarabb jelezni kellene, mert előzés esetén az észlelés és cselekvés már késő lehet.
Nem minden gépjárművezető figyelmetlen, felelőtlen, gondatlan, gyakorlatlan, de bizonyos (váratlan) közlekedési helyzetben,kényszerhelyzetbe kerülhetünk. A legképzettebb, gyakorlottabb vezető is úthibás úton balesetet okozhat, balesetet szenvedhet (kátyúba hajt, nyomvályús úton hirtelen fékezni kényszerül – megpördül, sodródik stb.)
Az eddigiek során még nem szóltam járműszerelvény, csuklós busz, nyerges vontató, pótkocsis teherautó, utánfutó, vontatott gépjármű, oldalkocsis motorkerékpár milyen nagy balesetveszélynek van kitéve nyomvályús úton. Ennek részletezésébe bele sem fogok. Elég csak egy előzést elképzelni.
A lassú járművek autópályákról, autóutakról, forgalmas főutakról ki vannak tiltva, mert akadályozzák a forgalmat, a többi gépjármű folyamatosan előzni kényszerülne, a balesetveszély megnőne ez által. Az úthibás szakasz kényszerű sebességkorlátozása is ugyanezt okozza!
A műszaki hibás gépjármű nagyon veszélyes a közlekedésben, de csak addig, amíg részt vesznek vele a forgalomban. A hibás útfelületek még veszélyesebbek, olyan mintha minden arra haladó gépjármű műszaki hibás lenne!
Az útjavításoknál az a tapasztalatom, hogy nem törekednek a közlekedésre legveszélyesebb útfelületek megszüntetésére, az eltérő súrlódási felület elkerülésére, a sík felület biztosítására.
Az útfelületek marásánál arra kellene ügyelni, hogy ne keletkezzen eltérő érdességű felület a gépjárművek szempontjából a jobb és bal oldali kerekek és az útfelület súrlódása között még előzésnél sem! Erre bizony nem figyelnek. Látható, hogy kialakulhat az eltérő súrlódás a jobb és bal oldali kerekeknél, ami baleset és életveszélyes!
A sebességkorlátozó táblák akkor hatásosak, ha betarthatók, be is tartják, a balesetveszélyt csökkentik, megszüntetik, a közlekedést jelentősen nem akadályozzák (pl. veszélyes útkanyarulat sebességkorlátozása). Az ellentmondás miatt nehéz betartani. Vannak kevésbé forgalmas, forgalmas és nagyon forgalmas utak. A sebességkorlátozó táblák hatásossága, betarthatósága, közlekedés akadályozása nagymértékben ezektől függnek. A megkülönböztető jelzést használó gépjármű, milyen sebességgel közlekedjen?
Azok a gépjárművezetők, akik nem közlekednek azon az útszakaszon, ahol a sebességkorlátozás van érvényben, egyetértenek vele és helyeslik, de ha maguk is ilyen útszakaszon közlekednek már más a véleményük és a betartása sem megy!
OLYMPUS DIGITAL CAMERA
Az útkereszteződések, vasút-közút kereszteződések, gyalogos átkelőhelyek, hidak stb. önmagukban is baleseti veszélyforrások. Azonban az úthibák is veszélyesek – életveszélyesek! A különbség, hogy az előzőek nélkül elképzelhetetlen a közlekedés, de úthibák nélkül lehet, sőt kevesebb baleset és értelmetlen halál érné a közlekedőket.
Mi gépjármű tulajdonosok finanszírozzuk a gépjárműveink műszaki állapotának folyamatos, jó állapotának fenntartását, de még az úthálózatok fenntartásához is hozzájárulunk! Fordítva, az útfenntartók –a tulajdonosoknak, a rossz állapotú utak által okozott (rendellenes kopás a gumikon, futómű, kormányszerkezet, lengéscsillapítók meghibásodása stb.) károkat nem, vagy alig térítik meg.
A közutakon gépjárművek közlekednek, rajtuk buszok, áruszállítás, megkülönböztető jelzésű járművek mentőautó, tűzoltóautó, rendőrautó, személygépkocsikban utasként utazók (gépjárművel nem rendelkezők) is igénybe veszik az utakat. Tehát nem csak gépjármű tulajdonosok érdeke az utak építése, utak jó állapotának fenntartása, hanem minden magyar polgár érdeke! Közösen kell tenni érte!
Amikor hibás felületű útszakaszon baleset következik be, okos emberek mondják, utólag „nem az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette a gépjárművet a vezető”. De figyelem! Ezzel azt is beismerik, hogy ha nem lett volna úthiba, akkor még baleset sem talán!
Nincs olyan szakember, aki ilyen utakra biztonságos sebességhatárt tudna meghatározni, vagy olyan alacsonyat, ami megbénítaná a közlekedést. Gördülő, vagy csúszó üzemmódhoz válasszk meg a sebességet? Leginkább a váratlan veszélyhelyzetekből következnek be a balesetek. A váratlan eseményt, hogy lehet előre kiszámítani? Más lehetőség nincs, az utakat folyamatosan karbantartani, javítani kell!
Az útfelületek hibái más és más, gyakoriságuk is eltérőek, a vezetőknek kell eldönteni azt, hogy milyen sebességgel halad. Nem a világ legegyszerűbb feladata.
Az utóbbi időben tapasztaltam, hogy csak azt jelzik, hogy úthibák! Nincs sebességkorlátozás – óvatosságból!
Kísérletképpen érdekes volna úthibás szakaszon két település között, csak közlekedési rendőrök közlekednének, (mert Ők tapasztaltak) az útviszonyoknak megfelelően, néhány megkülönböztető jelzést használó gépjárművel együtt. Kíváncsi lennék milyen sebességet választanának úgy, hogy közben időre feladatokat kellene végezniük, mint ahogy általában a közlekedők is teszik?
A gépjárművek többsége már ABS-el felszerelten közlekedik. Ennek szerepe a kerekek csúszásának megakadályozása fékezéskor. Ám mi van olyankor, amikor a jobb és baloldal kerekei között eltérő a súrlódási erő (pl. nyomvályús vagy felmart felületű úton) a jármű haladási iránya, hossztengelye az úttengellyel egyre nagyobb szöget zár be? Az adott sebességnél milyen féktávolságot tartson a gépjárművezető? Ezt nem tudják pontosan felmérni, ezért is balesetveszélyesek ezek az utak.
Olyan gépjárművel, amelyik kárt tenne az útfelületben, nem lehet közúton közlekedni (pl. körmös traktor, lánctalpas jármű, hólánccal szerelt gumival indokolatlan időjárási viszony esetén, vagy útjavítás címén a mart felület). De nem csak a gépjármű tud kárt tenni az útfelületekben, a már kialakult úthibák is okoznak a gépjárművekben (gumik nagy mértékű, rendellenes kopása lengéscsillapítók, gömbcsuklók élettartamának jelentős csökkenése, kavics felverődés stb.
Az út építőjét és karbantartóját akkor lehet felmenteni az úthibákért, ha az utat nem rendeltetésszerűen használják. A hibák kijavítása azonban nem tűr halasztást! A minőség oldaláról is megítélhetjük az úthibákat. Az utakat osztályozásának megfelelően és előírásai szerint kell megépíteni. Én még komplett útépítési dokumentációt nem láttam, de biztos vagyok benne, hogy az útfelületeken az úthibák (repedések, kátyúk, útfelgyűrődések, nyomvályúk, eltérő érdességek) nem megengedettek! A már megépített utak a használat során hibásodnak, e hibák kijavítása csak szakszerűen, az eredeti állapot (síkfelület) szerint kell kijavítani! Amennyiben nem így történik, az úthibák jogosan kifogásolhatók! Az autópályákon útdíjat kell fizetni, a nagyobb felújításokat, javításokat ezekből milyen mértékig lehet fedezni?
A gépiparból egy példa a súrlódásra: Lapos szíj hajtásnál a meghajtómotor szíjtárcsájáról a hajtott tengely szíjtárcsájára végtelenített lapos szíj segítségével történik az erőátvitel. A csúszás csökkentésére gyantát használnak. Az utak esetében is súrlódás segítségével közlekedünk. A gépjárművek kerekein az erőátvitel az utak felületére, mint kifeszített szíjon keresztül történik.
Írásaimban ezeket a példákat, magyarázatokat nemcsak szakembereknek a figyelmébe ajánlom, hanem olyan embereknek is akik kevésbé járatosak ezen szakterületen.
A baleseteket súlyosságát csökkenteni lehet, biztonsági öv használatával, légzsákkal, a balesetveszélyt az ittas vezetők kiszűrésével, sebesség határok betartásával, a gépjármű műszaki állapot állandó folyamatos ellenőrzésével stb. Ezekkel kellőképpen foglalkoznak is, felhívják a figyelmet rá, ellenőrzik. Én az útviszonyokkal foglalkozom, mert nem figyelnek rá, az ellenőrzés kifogásolható, pedig a kölcsönhatás miatt a fő szempontok közé tartozik! A közlekedés során a gépjárművek (mozgásuk módjától) kormányozhatóság szempontjából eltérnek, ha csak gördül a kerék az úton, ha gyorsítunk vagy fékezzük a kereket és még irányt is változtatunk, manőverezünk. Veszélyhelyzet esetén (magunk vagy mások által előidézett veszélyhelyzet) miatt fékeznünk kell, esetleg gyorsítanunk. Sima, felületi hibáktól mentes úton egy bizonyos sebesség határig urai maradhatunk a gépjárművünknek, de nyomvályús, kátyús, felgyűrődött, repedezett, mart felületű úton, azonos sebességnél, vagy még jóval alacsonyabbnál sem biztos a gépjármű kormányozhatósága. Ebből az következik, hogy balesetet okozunk, szenvedünk. Gondoljunk azonban a megkülönböztető jelzést használó gépjárművekre is! A figyelemfelkeltő tevékenységem addig folytatom, amíg meghallgatásra nem talál, kellő elbírálást nem kap, mert a baleseti statisztikákból tudjuk a halálos és súlyos sérüléses baleseteknek több mint a fele V É T L E N! De úthibából bekövetkezett baleset nincs!!!
Tudjuk, baleset esetén nem lehet megvédeni, ha műszaki hibás gépjárművel közlekedünk (fék, lengéscsillapító, gumi stb.), de ismerjük el ugyanúgy védhetetlenek az úthibák is! (kölcsönhatás).
Vannak olyan gépjárművezetők is akik észlelik azt, hogy a gépjármű gumijai rendellenesen kopnak, ezért szerelőhöz fordulnak, ellenőriztetik a beállítást, arra nem is gondolva, hogy az út is okozhatja a rendellenességet! A kopás ott keletkezhet, ahol a út felületével érintkezik a gumi. Gondolják el nyomvályús úton ezt!
Az autógyárak, gumiabroncs gyárak, nagy gondot és pénzt fordítanak kutatásokra, fejlesztésekre, a mi biztonságunkra. Sajnos azonban, amíg ilyen kevés gondot fordítanak az útfelületek hibáinak kijavítására, addig semmilyen biztonsági megoldás nem véd meg a balesetektől, katasztrófáktól, anyagi károktól!
Általános érvényű fizikai szabály, hogy egy test mindaddig nem változtatja meg mozgásának irányát, amíg egy állandóan ható erővel más irányba nem kényszerítjük.
Amíg urai vagyunk a gépjárművünknek a kormánykerék forgatásával változtathatjuk meg mozgásának irányát. De a gépjármű megcsúszásánál, sodródásánál (éles kanyar, nyomvályú) ez mindaddig nem sikerül, amíg a kormányzott kerekek képesek olyan erővel hatni, hogy megváltozzon a mozgásirány. Ez az időszak kritikus a balesetek szempontjából. Gyakran teszek összehasonlítást a gépjárművek műszaki állapotának, ellenőrzésének fontossága, szükségessége és az úthibák veszélyessége között. Azért teszem, mert jó lenne, ha az illetékesek belátnák a kettő között kölcsönhatás van! Ha elhanyagoljuk bármelyiket balesetet, tragédiát eredményez. Tessék a fő veszélyforrások között kezelni az úthibákat. Meggyőződésem a balesetek terén jelentős javulást csak így érhetünk el!
A hidaknál, azok védelmére súlykorlátozást alkalmaznak, de bizonyára vannak olyan gépjárművek, amelyek ezt a határt túllépik. Szabályellenes, vétkes cselekedet, de ha nincs baleset a híd nem szakad le, ritkán érik tetten az ilyeneket. Az utakon is vannak gyorshajtók, köztük akik engedéllyel ( megkülönböztető jelzést használó gépjárművek). Ha egy ilyen jármű balesetet okoz, büntetést kap, mert nem az útviszonyok szerint vezetett? A szabályokat nekik is be kell tartani, de akkor hogyan lássák el mentési feladataikat?
A hibás útfelületek kiszámíthatatlanok, ezért ott gyakrabban fordulnak elő balesetek, halálosak is, mert a vezető hibája esetén manőverezni, a balesetet elkerülni nem a vezető tudása, ügyessége, rutinja, sokkal inkább szerencse, a fizika törvényszerűsége, az ami döntő.
1969 óta vezetek, ezért merem feltenni ezt a kérdést: Ki az aki még közlekedése során nem vétett, nem hibázott? Én is hibáztam már, de balesetet nem okoztam, köszönhető vezető társaimnak, magamnak és a szerencsének. A szerencsém abban rejlett, hogy nem volt nagy forgalom, kis sebességgel haladtam, egyenes útszakaszon. Az út nyomvályús és havas volt, a kerékpáros előzésénél az autó megcsúszott kormányzásra alig reagált végül lelassulva, de az úton maradva folytatni tudtam az utamat. A sebességhatárok betartása kötelező, különösen érvényes ez veszélyes útkanyarulatoknál, aki vétkezik kisodródik, forgalom nagyságától függetlenül. A nagyobb sebességnél a centrifugális erő (az ív középpontjából kifelé ható erő) a gépjármű kerekei és az út felület közötti súrlódást legyőzve, kifelé ható irányban a jármű kicsúszik. Ez minden közlekedőre érvényes!
Az ABS szerepe a gépjármű közlekedésben az, hogy a fékerőt szabályozza. A vezető bármilyen erővel nyomja a fékpedált a szabályzó fékerőt a kerekeken a megcsúszási határ közelében tartja, nem csúsznak meg a kerekek, biztonságos, irányítható marad a gépjármű. Igaz ez sima, úthiba mentes úton!
Úthibák esetében (pl. nyomvályú) a gépjármű fékezésekor, a haladási irányát megváltoztatja, sodródni kezd. Az úttengelyhez viszonyítva elfordult autó haladási iránya olyan lesz, hogy oldal irányban halad, közel megegyezik a kerekek tengelyirányával. Ilyenkor akár van ABS akár nincs, a kerekek nem gördülnek, nem gördülhetnek a haladási sebességnek megfelelően, a kerekek megcsúsznak. Ez a jelenség is úthiba számlájára irható! A vezetőnek alig van köze az eseményekhez. Szakemberek fejtsék ki mi erről a véleményük? Gyakoroljanak kritikát én vállalom a követvetkezményeket.
Az óvatosságot, éberséget, figyelmességet ne vegyék el a gépjármű biztonsági berendezései és ne tegyék elbizakodottá a Tisztelt Vezetőtársaimat!
A gépjárművek gondos időszaki vizsgálatával a gépjárművezetőkben azt az érzetet kelthetik, hogy a gépjárművük biztonságos, bátrabban közlekedhetnek. Ez igaz is olyan úton amelyik úthibától mentes. Hibás felületű úton érhetik meglepetések a vezetőket. Az az erőfeszítés amit a gépjárművek megfelelő műszaki állapotára fordítunk, majdhogy nem a semmibe vész!
A baleseti statisztikák akkor lennének pontosak és hitelesek, ha a baleseteknél részleteznénk, hogy hány személygépkocsi, busz, motorkerékpár, kisbusz stb. szenvedett balesetet és hányan utaztak benne! Balesetenként ekkor lehetne következtetni, hogy javult-e a statisztika. Ha ütközéskor a személygépkocsi tele van utasokkal, több a sérült!
A gyakori balesetek miatt okkal vagy ok nélkül már autósiskolákat is azzal a váddal illették meg, hogy nem elég alapossággal és színvonalon oktatnak. Ők sem ismerték fel, hogy az utak állapota is közrejátszik a balesetekben!
Az utak javítását a pénzhiány miatt hanyagolják el, de ezt mindaddig nem hisszük el, míg a gépjárművek után befizetett adók, biztosítások, üzemanyagár stb. befolyt teljes összeget nem ismerjük meg és azt, hogy mire fordították.
Sokat kilincseltem már a médiáknál azért, hogy egy figyelemfelhívó anyagot készítsünk, de ez idáig nem sok sikerrel. Egyes embereknek sokat segítene a vizuális magyarázat. Ahol ismertettem az úthibák veszélyeit, sehol nem kifogásolták azokat, de támogatást és több lehetőséget sem kaptam azok ismertetésére.
Senki nem nyilatkozta ki a közlekedők vétlen áldozatai közül, hogy vállalja a vétlen áldozat szerepét! Ilyen nagy létszámú áldozatért tenni kell valamit.
A rendőr autóval üldözi a gépjárművel menekülő bűnözőt, nyomvályús úthibás úton. A bűnöző elmenekül, mert a rendőrautó vezetője veszélyesnek ítéli az utat, nem hajt olyan gyorsan, mint a bűnöző. Vagy próbál lépést tartani, de megcsúszik, megpördül, frontálisan ütközik. A vétlen áldozatok (hozzátartozók) számon kérhetik-e, hogy miért nem az útviszonyoknak megfelelően vezetett a rendőr? A bíróság hogyan ítélkezik, a biztosító rendezi-e a károkat?
Romániában 2008-ban 10.000 balesetben 3.000-en haltak meg! Szigorítanák a vezetői engedélyek megszerzését.
A manőverek közül ahol tábla nem tiltja, lehet előzni, leállni, kanyarodni, de a gyorsítást a megengedett sebesség határokon belül, a fékezést megtiltani nem lehet és nyomvályús úton az eltérő súrlódási felület miatt ez okozhatja a bajt! A gyorsítás,és fékezés a közlekedés alapeleme, megtiltani nem lehet, ez is azt igazolja, hogy az utat javítani kell!
Forgalomban vezetve gépjárművünket váratlan eseménykor, ha van idő rá meggondoltan, ha nincs reflexszerűen manőverezünk, fékezünk. Itt lehet a legnagyobb baj!
A légi-, vízi-, és vasúti járműveket jól képzett a közlekedésben rendszeresen résztvevő gyakorlott emberek vezetik. A közúti járművezetők között azonban vannak olyanok is, akik csak alkalomszerűen vezetnek. A kevesebb gyakorlat miatt előfordul, hogy hibáznak.
A fizikai törvények minden közlekedőre egyformán hatnak, nincs kivétel sem az útviszonyokra, sem a megkülönböztető jelzéssel közlekedő gépjárművekre, nincs gumi szabály!
3 lehetőség közül választhat a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetője:
– betartja a gumi szabályt, de a feladatát nem tudja ellátni
– nem tartja be a gumi szabályt, balesetet okozhat (önmagának vagy más közlekedőnek)
– nem tartja be a gumi szabályt és a feladatát sikeresen látja el.
Ebből is láthatjuk, hogy a döntések 2/3-a rossz döntést eredményez és csak 1/3 részben sikeres.
A Magyar Közút Kht. Szarka István osztályvezető anyagában találtam rá: Néhány európai ország egyenetlenségi és keréknyomvályú mélység beavatkozási határai táblázatra.
Ebben egyes országok beavatkozási határértékei vannak megadva autópályára és főútra. A legkisebb határértrék 10mm. mélységet jelöl autópályán, másoknál 25mm- a beavatkozási mérték. Főúton szintén 10mm érték legkisebb érték, de van ahol 30mm a beavatkozási határérték.
Már az hogy nem egységes a beavatkozási határérték az egyes országoknál, valamint különbséget tesznek autópálya és főút között, igen nagy tévedés! A határértékek sem felelnek meg a biztonságnak, nem tudományos alapokon nyugszanak! Csak a mozgásokra vonatkozó fizikai törvények alapján lehet biztonságos határétéket meghatározni, mégpedig a súrlódást figyelembe véve. Ez a táblázat tükrözi a fizikai tövények figyelmen kívül hagyását, a szakértelem hiányát! Balesetveszély vonatkozásában nincs különbség nyomvályú mélység kialakulási értéknél, akár 1-2 mm mértékű, vagy 20mm- 30mm. vagy ettől nagyobb mérték között. A kisebb mértékű nyomvályú ugyan olyan veszélyes, mint a nagyobb mértékű, a fizikai törvények szerint. A kisebb mértékű nyomvályút szabad szemmel a vezető nem is érzékeli, tehát a veszélyhelyzetet sem! Ez a táblázat tévedésbe hozza a gépjármű vezetőket, a helyes magyarázatot kell ismertetni a közlekedőkkel. Ilyen szakmai tévedések emberi életekbe kerülnek.
Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató