A fenti kép nyomvályús úton kialakult veszélyhelyzetet mutatja be. Eltérő súrlódási felület alakult ki, a jármű jobb és baloldali kerekei között. Ez fékezéskor, váratlan haladási irányváltozást okoz! A balesetek nagy része ezért következik be. Ezért nem lehet a gépjármű vezetőket okolni! A képen durva az úthiba, de kisebb mértéknél is ugyan úgy fennáll a veszély. Mindaddig veszélyes marad a helyzet, míg ki nem egyenlítődik a jármű jobb és baloldalán a súrlódási felület. Sík és azonos érdességű felület biztosít közlekedés biztonságot!
A híradásokban gyakran tudósítanak frontális ütközésekről, felismerhetetlenségig összetört járművekről, halálos balesetekről. Az országos fő-és mellékútvonalak állapota katasztrofálisan leromlott. Különböző mélységű, folyamatos nyomvályúk, szakaszosan kátyúk, repedések, felgyűrődések keletkeztek az útfelületeken. Azért kerültek ilyen állapotba, mert több évtizede nem fordítottak gondot a javításra, felújításra, a javításokat pedig szakszerűtlenül végezték.
Szárazföldi-, vízi-, légi közlekedés mindegyikére sajátos közlekedésbiztonsági szabályok vonatkoznak, melyeket be kell tartani!
Az Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság 2006-os adatai: 1.000.000 lakosra vetítve Magyarországon 130 fő a közúti közlekedési balesetekben meghalt személyek száma! 21.000 balesetben 29.000-en szenvedtek balesetet 8.000-en súlyosan, 20.000 könnyebben. A balesetben elhunyt és súlyosan sérült személyek több mint a fele v é t l e n volt.
Európában az elmúlt 6 év során csupán 4 országban nőtt a halálos közlekedési balesetek száma: Romániában (122), Litvániában (223), Észtországban (152) és Magyarországon (130).
A balesetekben válogatás nélkül: személygépkocsik, motorkerékpárok, kamionok, buszok, tűzoltók, mentők, rendőrautók is vannak a szenvedő alanyok között.
Lényeges előre leszögezni, hogy a megállapításaimat a hibás felületű úton közlekedő gépjármű kölcsönhatásánál az útviszonyokra: jó látási viszonyok, száraz szélcsendes idő, a gépjármű kifogástalan műszaki állapota mellett fejtem ki.
A közlekedés során a súrlódás és a kölcsönhatás az a fizikai jelenség, melynek segítségével gyorsulhatunk, fékezhetünk, irányt változtathatunk.
Az úthibák, repedések, kátyúk, felgyűrődések, nyomvályúk közül az utóbbi a legveszélyesebb a közlekedőkre. A hiba hosszan tart, az úttengellyel párhuzamos, eltérő súrlódási felület alakul ki, ami megpördülést, sodródást, irányíthatatlanná válást okoz.
A fizika törvénye minden közlekedőre, járműre, gépjárműre egyformán hat, a megkülönböztető jelzést használó gépjárművek esetében is.
A gépjármű haladási irányának megváltoztatásakor (előzés, kikerülés, kanyarodás, leállás) keresztezi a nyomvályút, és ha elvétünk valamit vagy mások kényszerítenek váratlan irányváltásra, gyorsításra, fékezésre, kész a katasztrófa. Az eltérő (jobb és baloldal) súrlódási felület miatt, nem egyformán hat a jól beállított fékerő. A nyomvályús úton haladva gépjárművünkkel irányt akarunk változtatni, akkor csak túl kormányzással tudunk a nyomvályúból kilépni, emiatt a gépjárművünk nagyobb mértékben (szögben) fordul el. Erre a váratlan helyzetre reagálva gépjárművünk, a fékezés és ellenkormányzás hatására megpördül, sodródni kezd, irányíthatatlanná válik. Nyomvályús útszakaszokon a baleseteket lehúzódással, oldalra kormányzással, fékezéssel lehetne elkerülni, de az ilyen útszakaszokon a manőverezhetőség lecsökken, a veszély növekszik.
A gépjármű kifogástalan műszaki állapota és a jó állapotú gumi sok gépjármű vezetővel elhiteti, hogy biztonságban van, bízik a veszélyek kivédésében. A biztonsághoz, hibáktól mentes útfelületeknek kell lennie.
A látási viszonyok és az útviszonyok baleset veszélyeinek felismerésében nagy a különbség. Vezetés közben a rossz látási viszony (köd, sötétedés, porfelhő, füst, beláthatatlan útszakasz stb.) jobban érzékelhető, észlelhető, mint az úthibák az utakon, a veszély nehezen ismerhető fel! Van-e olyan szakember, aki a nyomvályús útszakaszra biztonságos sebességhatárt meg tud adni? Balesetnél, utólag ez is lehet nem megfelelő sebesség az útviszonyhoz mérve. Ez a szabály felmentést ad az út karbantartójának a rossz minőségű és úthibás utak javításának és felújításának elhalasztására. Az úthibás utak baleset veszélyessége miatt, számon kérhető a rossz állapot. Sajnos a javításokért szinte könyörögni kell! Védelmezik az útkarbantartókat, a közlekedők érdekeit figyelmen kívül hagyják.
Ahhoz hogy a gépjárművezetés kiszámítható, a jármű uralható legyen, a fizikai törvényszerűségek szerint manőverezhessünk, megfelelő műszaki állapotú jármű és kifogástalan útfelület szükséges.
Jó ha tudjuk, nem csak a síkos úton lehet megcsúszni, megpördülni, ezt eltérő súrlódási felület is okozhatja.
Kucsera Zoltán amatőr kutató