Közlekedésbiztonság!
A közlekedésbiztonság azért nagyon fontos a közlekedésben, mert baleseteket előzhetünk meg, és emberi életeket menthetünk meg. Így van ez az emberi tényező, a jármű és az út esetében is! Az út, biztonsági szempontból, jóval elmarad az előbbiektől! A közlekedésben, a közlekedésbiztonságban nem lehet elégszer a közlekedők figyelmét felhívni a balesetveszélyekre. A közlekedésbiztonság elemzésében olyan útra léptem, ahonnan nem lehet visszafordulni, de nem is akarok.
A baleset megelőzésben, közlekedésbiztonságban lemerevedtek az álláspontok, jelentősebb újdonság, változás nem történt. A hazai és nemzetközi életben sem, a már megszokott “kottából” játszanak.Teszik ezt úgy, hogy zászlójukra az EU. előírásait tűzik, csökkenteni akarják a balesetek számát. A Fehér könyv célként jelöli meg az Eu. egységes közlekedési térség megvalósítását. Miként közlekednek az egységes térségben a térségen kívüliek? Hogy a térségben közlekedhessenek vizsgát kell tenniük?
A három kulcsfontosságú közlekedésbiztonsági tényező kérdésben a tudatosságra kell törekedni, nem a szerencsére bízni a biztonságot! Az időjárás csapadékosabbá válásával az útfelületek csúszósabbak lesznek, a súrlódás csökken. Ezt mindenki tudja, tapasztalja, de azt, hogy a jármű miként csúszik meg, a haladási irányát megváltoztatja-e, és milyen irányba, azt nem! Az útfelület sík, vízszintes, úthibától mentes, vagy ettől eltérő és úthibás. A csapadék, víz, hó, jég az útfelületnek megfelelően borítja be azt, ezért ez határozza meg az esetleges megcsúszás irányát. Az utak elhanyagolása emberi életekbe kerül, nem lehet a „gumi” szabályra bízni a közlekedők életét. Jó, ha ezt, mindenki tudja, a világ minden országában. Az úthibákat ki kell emelni az útviszony szerinti közlekedés szabályából és külön értelmezve szabályt alkotni a közlekedőknek. Az ember képes bonyolult, összetett feladatok megoldására, de képes a hibázásra is! Ezért törekedni kell az egyszerű, utak, jelzések, burkolatok, burkolati jelek, útelágazások, forgalmi sávok stb. kialakításra. Ebbe a gömbsüvegsor (mesterséges úthiba),nem fér bele. Nyáron több a baleset. Miért? Télen nedvesek havasak, jegesek az utak, óvatosabbak a közlekedők. Nyáron száraz útfelület, napsütés, jó látási viszonyok, ettől jobb feltételek a közlekedéshez már nincs. Bátrabbá válnak a közlekedők, haladási sebességük nagyobb, de ezzel a veszélyhelyzetük is nagyobb lesz!
A megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművek baleseteinél is érdemes vizsgálódni. Ha egy ilyen jármű felborul, lesodródik az útról, másik járműbe hajt, szembejövő járművel ütközik, akkor mi lehet az oka? Vizsgálni kell az emberi tényezőt, a kiválasztás, képzés, gyakorlat, csak kifogástalan lehet. Kétségbe vonni ezt a tényt nem lehet. A jármű műszaki állapotának is hibátlannak kell lenni. Nem kérdőjelezhető meg ez sem. Marad az út állapota. A fizikai törvények, szabályok az összes közlekedő járműre hatnak, mégis jön a „gumi” szabály! Ez erősíti az elméletem, ugyanis, ha a jól képzett, gyakorlott, járművezetők, kifogástalan járművel balesetet szenvednek, akkor az átlagos képességű jármű vezetőktől sem várhatjuk, hogy hiba nélkül közlekedjenek. Nem elég a „gumi” szabályra hivatkozni, az utakat nem lehet elhanyagolni! A közlekedésben mindhárom súrlódási állapot előfordul (tapadó, gördülő, csúszó) Amikor az útviszony szerinti vezetést kell alkalmazni, akkor a jogalkotó melyik súrlódási állapot figyelembe vételére gondol? A hosszantartó úthibák (nyomvályús út, mart felületű út) km.-en át, akkor nem lehet előre tudni, hol alakul ki veszélyhelyzet. Addig, amíg ez nem következik be nincs baj a sebességgel, gördülve haladhatunk, de ha balesetveszélyes helyzet bekövetkezik, fékezni kényszerülünk, csúszó súrlódás bekövetkezik, máris nem megfelelő sebességgel közlekedünk! Minden csúszó állapotba került gépjárműben a vezető kényszerhelyzetben van. Ilyenkor teljes a kiszolgáltatottság az út állapotoknak, útviszonyoknak! Amikor közlekedünk manővereket hajtunk végre, és ezzel másokból szintén kiválthatunk kényszerű manővereket. A másokból kényszerűen kiváltott manőverek veszélyesek, mert váratlanok, nincsenek rá felkészülve, abban a forgalmi helyzetben kell végrehajtani amiben kiváltották, amilyen a pillanatnyi sebességünk, és amilyenek az útállapotok. Nagyobb járművek éppen csak elférnek a forgalmi sávban, oldalirányú manőver a forgalmi sáv elhagyását eredményezheti, útpadka, árok, oszlop, fa, szalagkorlát, szemközti sávban másik járművel ütközéssel. Egy baleset bekövetkezésének nem csak egy oka lehet. pl. ittas vezetés, gyorshajtás, időjárás, fiatal, idős vezető, gyakorlatlan vezető, figyelmetlenség, de mindegyik függ az út állapotától! Van ideális életkor a vezetéshez? Ha van, és ebben a korban következik be a baleset, mi a magyarázat?
Felmart, balesetveszélyes út
Ha tehát az útviszony szerint akarunk közlekedni, akkor a csúszó állapotnak megfelelő sebességgel kellene közlekedni, minden közlekedőnek azon az útszakaszon! Ez azt jelenti, hogy ha fékezésre kerül sor, csúszó állapot áll be, akkor a jármű, még haladási irányváltozás esetén se sodródjon le az útról, és ne sodródjon a szemközti sávba sem! A fékezési táblázatból következteni lehet, hogy milyen sebesség esetén valósul ez meg. Ez nagyon alacsony sebesség, ezt a gépjármű vezetők ha betartanák megbénulna az ország. A megkülönbözető jelzéssel közlekedő járművek milyen sebességet válasszanak? Ez az útviszony szerinti vezetés problémája, nem a Közút Kezelő végzi el a feladatát, hanem a gépjármű vezetőket kényszerítjük bele az útviszony szerinti vezetés kiszámíthatatlan eseményeibe. Ez a szabály semmit nem old meg. Lehet-e közlekedni úthibás úton, nagy forgalomban, rossz látási körülmények között, nedves havas, jeges úton, műszaki hibás járművel? Igen! Lehet-e biztonságosan közlekedni ilyen körülmények között? NEM!
Minden más közlekedési formánál, a légi út, vízi út, vasút esetében előforduló úthiba, hatóságilag is elismert az út hibája, baleset veszélyessége, csak a közúti közlekedésben van gumiszabály! Közúti közlekedés igénybevételével érhető el a többi közlekedési forma, ez a leggyakrabban igénybe vett közlekedési mód. Azért nem probléma mentes a közlekedés a többi az esetekben sem, Pl. a légi közlekedésben az időjárási viszonyokat miért nem veszik komolyabban figyelembe? A mai meterológiai előrejelzések elég nagy pontossággal jelzik a veszélyes viharokat, mégis sok légi baleset következik be az időjárási körülmények miatt! Az utasok, bízva a légitársaságok felelősségteljes, a biztonságot minden körülmények között megtartó döntésében, gyanútlanul szállnak fel a repülőgépre, és lesznek vétlen áldozatok!
Az úthiba okozta balesetbe akkor is belehalhatunk, ha a mi járművünket téríti el az eltérő súrlódási erő, és akkor is, ha más járművét téríti el, amivel aztán ütközünk! Az utóbbi esetben az sem segít, ha az óvatos vezetésre szólító tanácsot megfogadjuk! Ezért kell az útviszony szerinti vezetés szabályából kivenni az úthibákat, ezért nem védhető a közút kezelő mulasztása ezzel a szabállyal!
A közlekedésbiztonságot, balesetveszélyt az utakon mérhetjük, csoportosíthatjuk az előfordulás gyakoriságával is. A napfogyatkozás szerencsére ritkán előforduló jelenség,ezért ennek hatása, veszélye kisebb más veszélyforrásokétól. Sorrendet nem tudok felállítani, de vannak veszélyes útkereszteződések, kőomlás veszélyes útszakaszok, útszűkületek, veszélyes útkanyarulatok, műszaki hibás járművek, időjárási változások (köd), repülőtéri útszakaszok stb.,egyet biztosan kijelenthetek, a legnagyobb veszélyt az úthibák jelentik a közlekedőkre!
Tisztelt Olvasó! Nézzen utána, győződjön meg, a szakemberek közlekedésbiztonsági tanácsai szólnak-e az úthibákról, az úthibás utak baleset veszélyeiről? Ilyen magyarázat nincs! Miért? Én ezért választottam fő témámnak ezt a témakört.
Az ittas vezetés, bódítószer hatása alatti közlekedés semmilyen formában nem tartozik a közlekedéshez, a gyorshajtás önmagában is balesetveszélyes, de az úthibák a balesetveszélyt nagymértékben növelik is. Aki az útviszony szerinti vezetés szabályát még ezek után is védi, arra kérem, fejtse ki a véleményét erről, hogy tanulhassunk belőle!
Úthibás úton a gépjárművek kerekeinek az úttal érintkező felületei állandóan változik, és változik a súrlódási erő is. A változásokat a gépjármű vezetője nem tudja követni, még akkor sem, ha ő a bajnokok bajnoka! Egy négykerekű jármű mind a négy kerekén eltérő érték lehet! Erre felkészíteni a jármű vezetőket, nem lehet. A gyakorlott vezetőkkel is ezért fordulnak elő balesetek, a megkülönböztető jelzéssel közlekedőkkel is. Az úthibás utakon manőverezni nehéz, mert kiszámíthatatlan a jármű mozgása. Akár akarjuk, akár nem, a fizikai törvények az adott helyzetnek, állapotnak megfelelően fognak hatni.
A gépjármű vezetőket bonyolult közlekedési esetekben, mint az úthibás úton bekövetkezett baleset, nem védi semmilyen szervezet, biztosító, Autóklub, Ügyvéd, esetleg szakértő, úthibából bekövetkezett balesetekre szakosodott szakemberről még nem hallottam.
A közlekedést mással kiváltani nem lehet, közlekedni mindenkinek kell! Ez viszont nem jelentheti azt, hogy aki közlekedik, azé minden felelősség, minden körülmények között is!
Eleinte úgy gondoltam, van közlekedési szakember elég, sok szervezet, gépjármű vezetői tanintézet, klub, és elég, ha ráirányítom a figyelmet az úthibák veszélyeire, de nem reagáltak rá se pozitív, sem negatív megjegyzéssel. Így folytattam a vizsgálataimat, elemzéseimet.
Az autóvezető tankönyvekből a hiányolom a közlekedésbiztonsághoz szükséges, különböző sebességek 1sec. idő alatt megtett út hosszának ismertetését. Ha ismerjük ezt az értéket, könnyebben megértjük a balesetek veszélyeit.
Van a kötelező felelősség biztosítást ajánló biztosítók között, amelyik kátyúra köt biztosítást! Milyen biztosító az, amelyik a haszon reményében, a baleset és életveszélyes kátyúkra köt biztosítást? A biztosító társaságoknak nem célja a balesetek számának csökkentése? Kevesebbet kellene visszafizetni az ügyfeleknek, több maradna a biztosítóknál! Nagy valószínűséggel, Ők se vannak tisztában az úthibák baleset veszélyességével! Az úthibák nem csak műszaki meghibásodásokat okoznak, hanem sajnos személyi sérüléseket, akár halálosakat is! Valójában mi a szándékuk ezzel a biztosítással? Az a “kátyú” amire bitosítást kötöttek, az anyagi kár mellett, személyi sérüléssel járó balesetet is okoz, (akár halálosat is), mit tesz ilyenkor a biztosító? Meg lehet ezt a tragédiát fizetni?
Sok gépjármű tulajdonos az elegendő anyagi ráfordítástól is többet költ a járművére, azzal a céllal, hogy nagyobb biztonsággal közlekedjen Az úthibás úton sajnos ez nem jelent nagyobb biztonságot.
A közlekedési balesetek okainak kiderítése olyan szakemberekre vár, akik az adott szakterületet nagyon jól ismerik, és jól felkészültek, a véleményüket a tudományra alapozzák. A gyakorlatban azonban a könnyebb és igazságtalan megoldást, a gumiszabályt választják. Ez megfutamodás a feladat elől. Amellett, hogy igazságtalan, a közlekedők nem tanulnak az esetből, és további balesetek, további áldozatok jutnak erre a sorsra.
A közlekedésrendészet helyszínelő állományától elvárható lenne, hogy a baleseteket tudományos alapokon nyugvó módon végezzék feladataikat. Ez azért fontos, hogy így legyen, mert a bíróságokon csak így lehet igazságosan ítélkezni! Milyen végzettséggel, milyen ismeretekkel, (milyen tudomány támasztja alá megállapításaikat), neveznek ki helyszínelőket, erre a meghatározó, döntő fontossággal bíró feladatra? Úthibás utak baleseteihez a gumiszabály ismerete kevés!
Vannak balesetek, melyeket ismertlen okokra hivatkozva magyaráznak. Nem is szabad elhamarkodottan elbírálni a baleset bekövetkezésének okát, de a vizsgálatok befelyezése után közölni kell, mert tanulságul ez szolgálna! Eddig nem tették.
Azért tartom fontosnak, hogy a valódi okokat megismerjék, mert ebből tanulhatnak és talán nem követnek el ugyan ilyen hibát! A vétlen vezetőből áldozat lesz, vagy vádlott! Áldozat és vádlott, mert elszenvedi a balesetet és még felelősségre is vonják, az addigi élete teljesen megváltozik. Akiből áldozat lesz, annak a családja gyászol, akiből vádlott, annak családja beszélőre jár. Ilyen következménye is lehetnek az úthibás utaknak!
A közlekedésbiztonsághoz, a vezetői képességben és tudásban a valós határig lehet bízni, azon túl soha ne menjünk. A jobb kéz szabályos helyzetek veszélyesek, mert a vezetőknek viszonylag gyorsan kell dönteni, a szabály adta tovább haladás sorrendjéről és csak bonyolítja a helyzetet egy megkülönböztető jelzéssel közlekedő jármű. Ne legyünk biztosak abban, hogy ami nekünk könnyű feladat, az a másiknak is az!
Van olyan helyzet, amikor egy nagyobb teljesítményű, gyorsabb jármű utolér egy lassúbb járművet, és hang és fényjelzéssel ösztönzi nagyobb sebességre, vagy előzésre. Soha, még ilyen helyzetben se lépjük át a saját határainkat.
A gépjármű vezetőknek közük van egymáshoz, vezetéskor kapcsolatban kell lenni egymással, figyelni a másikra, a manővereikre, jelzéseikre.
Az úthibás utakon bekövetkezett balesetek, más és más helyszíneken, szétszórtan történnek meg, más személyekkel és járművekkel. Vannak úthibás útszakaszok és rajta gépjármű forgalom, de az adott szakaszon a megfigyelt időszakban nem történik baleset. Vannak a közúti forgalomban résztvevő járművek között műszaki hibás járművek is, de nem okoztak balesetet. Mindkét esetben akkor nem is jelentenének veszélyt? Baleset, baleset veszélyes helyzetből következik be. Az út és a jármű esetében is balesetveszélyes helyzet kialakulása idézi elő a balesetet. Nem várhatjuk ezt meg egyik esetben sem, a hatóságnak közbe kell lépnie! Ezért lehet elhitetni a gumiszabályt! Az egy év alatt, balesetben elhunyt személyek, ha egy településről származnának, akkor minden évben eltűnne egy akkora lélekszámú település, mint az elhunytak száma! Ha belegondolunk ez jelent riasztó figyelmeztetést!
A vezetői képességek a közlekedésben jelentősen eltérnek. Milyen módon lehetne csökkenteni a különbségeket? Akkor csökkenhetne a különbség, ha olyan utakat, kereszteződéseket, csomópontokat, vonalvezetést, forgalmi sávokat, jelzéseket, útburkolatot, járműforgalmat, KRESZ szabályokat, járművezető képzést stb. alakítunk ki, amely inkább a gyengébb képességű vezetőket veszik figyelembe. Ez baleset megelőzés. A képességek alapján határozzák meg a gépjármű vezetői képzési időt. Sokan az útállapotok balesetveszélyességének kritikáját, úgy fogadja, mintha ellenük irányulna!
Akik katonai képzésben részesültek, vagy tornász gyakorlatot hajtottak végre, vezényszóra, voltak, akik nem megfelelő irányba fordultak. Két vagy három lehetőség közül a rossz irányt választották. Ezt az egyszerű feladatot választhatjuk a közlekedési bonyolultság 1-es fokozatának. A közlekedésben ennél csak bonyolultabb esetek fordulhatnak elő. A 2-es fokozat pedig az lehet, amikor gyalogosok szembe találkoznak, és nem tudnak kitérni egymás elől, mert az egyik szemszögéből nézve, azonos irányban mozdulnak. A sebességük igen alacsony, mégis létre jöhet a kontaktus. A termelő vállalatoknál fontos a minőségi előírások betartása, mégis előfordul, hogy hibáznak. Egy kívülálló viszont gyakran, hamarabb észreveszi a hibát, mint az ott dolgozók. Ezt a jelenséget üzemi vakságnak nevezik. Ehhez hasonló a figyelmetlenségi vakságnak nevezett jelenség. Ez biztosan előfordul a közlekedésben is. Ajánlom ezt a közlekedésbiztonsági szakemberek figyelmébe!
Fontosnak érzem meghatározni, hogy ki a jó vezető, és ki az, aki biztonságosan közlekedik?
A jó vezető ismeri és tudja kezelni a járművét, tud manőverezni, felismeri a rendellenességeket a járművén, gépjárművén, amit vezet.
Az közlekedik biztonságosan, aki jó vezető, ismeri a közlekedési szabályokat, azokat be is tartja, úgy manőverezik, hogy sem saját magát, sem másokat nem veszélyezteti.
A közúti közlekedésben elvárás, hogy szabályosan közlekedjenek az utakon. A közlekedők eltérő képességekkel rendelkeznek, és nem azért, mert nem akarnak biztonságosan közlekedni, de van, akinek a manőverei lassúbbak, bizonytalanabbak. A gyakorlottabb vezető még sürgeti is tapasztalatlanabb vezető társát. Nem számolva azzal, hogy veszélybe sodorja ezzel a közlekedőket.
A baleseti statisztikában szerepelnek személyi sérüléses, halálos és anyagi kárral járó balesetek. Történnek csúnyán összeroncsolódott jármű balesetek, ahol a csodával határos módon, nem sérülnek meg emberek. Az ilyen baleseteket az enyhébb kategóriájú balesetek közé sorolják, pedig akár többen is életüket veszthették volna a balesetben! Ha ez egy veszélyes kereszteződében történik, talán nem is változtatnak a veszélyen, míg súlyosabb baleset nem következik be.
A közlekedési szakemberek az emberi tényezőt kiemelten fontosnak tartják. Én is annak tartom, de másról sem szabad megfeledkezni.
Ha emberi tényezőnek tarjuk azt is, amikor a közút kezelője elmulasztja az utakat karbantartani, javítani, amikor műszaki hibás járművekre (be) ültetik a vezetőket (tömegközlekedési járművek: buszok, trolik, villamosok, metrószerelvények, pályahibás sínek, megkülönböztető jelzésű jármű, tehergépjárművek stb.) Ha így van, akkor miért marad el a felelősségre vonás, pl. a KÖZÚT kezelő esetében?
A szakembereknek mi a véleményük a következő megállapításról?
Az útviszony szerinti vezetés szabályhoz tartoznak az úthibák is, a nedves, havas, jeges felületű utakkal együtt. Baleset megelőzés céljából igyekeznek az utakat megtisztítani, csúszásmentessé tenni, így sok balesetet előznek meg. A baleset megelőzés előregondolkodást jelent, balesetveszély kialakulásának, balesetnek megakadályozása a célja. Az úthibák még veszélyesebbek, mint a csúszós utak, mégsem kezelik úgy, mint a csúszóssá vált utakat, baleset megelőzés céljából! A balesetmegelőzési bizottság sem hallatja a hangját az úthibák ügyében. Nem tartozik a feladatuk közé? Némi kátyúzással megelégednek. Az úthibás utak (nedves, havas, jeges) csapadéktól, még veszélyesebben, kiszámíthatatlan módon csúsznak meg a járművek, mint a sima útfelületű úton. Az utak baleset veszélyességében az életveszély is benne van, ezért akként is kell kezelni! Téli időszakban a csapadék jobban kimutatja az úthibák váratlan haladási irányváltoztatását, ami látható a baleseti helyszínén, csak jól figyeljék meg a tudósításokat. Sok idő nincs rá mert, inkább a roncsot mutatják, mint az út állapotát! Ezzel nem segítik a közlekedőket, hanem ártanak nekik. Aki a balesethez közeli helyszínen tartózkodik, vagy lakik, nekik javasolom szemléljék meg a helyszínt! Az utak ilyenkor csúszósak, de döntő jelentőségű, hogy miként csúszik a jármű, változik-e a haladási iránya. Ha igen, akkor kell az úthibákra gondolni! A közlekedés biztonsághoz ez az ismeret kell.
Összevetve az útviszony szerinti vezetés szabályát, a balesetmegelőzéssel, engem igazol, hogy nincs rendjén, az utakon lévő balesetveszélyes úthibák ügye!
Az úthibákat veszélyességük alapján sem lehet egyformán kezelni. pl. A kátyú esetén, balesetveszélyt akkor okoz, ha belehajtunk, vagy azért, mert nem akarunk belehajtani és a kormányt félre rántjuk. Ebben az esetben ez a jármű válthatja ki a balesetet. Nyomvályú esetén, a kormányt félre rántani sem tudjuk, hogy ne menjünk a nyomvályúba, hiszen benne vagyunk. Az ilyen úton minden jármű veszélyben van. Az úthibák veszélyessége attól is függ, hogy az úton hol helyezkedik el, milyen gyakori, mekkora a terjedelme, mélysége, a síkbeli eltérés mértéke, felületi érdesség változása, milyen a jármű, ami közlekedik rajta: egy, két, vagy három nyomvonalon haladó a jármű, mekkora a kerékátmérő, a jármű szerelvényekkel közlekedni még veszélyesebb. A gépjárművek műszaki adatai közül hiányolom, a gépjármű (terhelés nélküli állapotában) a súlypont megadását. Ez gépjárművenként, nyomtávolságonként, felépítményenként változó, de igen fontos adat lenne! Ezt gépjármű gyártók figyelmébe ajánlom!
Amikor a jármű az úthibától váratlanul, kiszámíthatatlanul megváltoztatja a haladási irányát, akkor a reakció idő, 1 sec. alatt, sebességtől függően megtett út miatt, új forgalmi helyzet áll elő. Így kerül a jármű váratlanul a szembejövő sávba! Ha ez féktávolságon belül történik, a baleset elkerülhetetlen! Sem az áttért jármű vezetője, sem a szemközti sávban közlekedő jármű vezetője, nem tud kitérni, a másik elöl.
A gyalogosok és kerékpárosok is ugyan olyan befolyással vannak a közlekedésre, mint a többi közlekedő. Emberi élet forog kockán a közlekedés során, minden esetben. Ezért nem értem, miért kapnak felmentést a közlekedési szabályok ismeretéből? A hiányos ismeret veszélyhelyzeteket idéz elő és baleseteket. Ha csak, gyalogos közlekedés létezne a földön, akkor is valamilyen szabály szerint közlekednénk. Meg kell értetni és el kell fogadtatni velük, hogy saját és más közlekedők érdekében szükségesek a közlekedési ismeretek. Mindent, amit a közlekedésben teszünk azt magunk és mások érdekében is tesszük.
A gyalogos, hogy dönti el azt, hogy a felé közeledő jármű féktávolságon belül van-e már, át lehet e kelni az úton? A gyalogosok érdekében, a gyalogátkelők előtt jelezni lehetne az 50 km/h sebességgel, (féktávolság 36 m) vagy a megengedett sebességhatáron közlekedő jármű féktávolságát. Egy gyengén látó még nehezebben tudja ezt eldönteni.
A baleset megelőzésben, közlekedésbiztonságban nem lehet üresjárat, folyamatosan készenléti állapotban kell lenni, beavatkozásra készen. A biztonsági öv, légzsák, bukósisak, a balesettől nem véd meg, csak a baleset súlyosságát csökkentheti. A balesetveszély felismerése megvédhet a balesettől.
Mi is az az, emberi tényező?
Az emberi tényező az, ami: a tevékenységen, cselekvésen, beavatkozáson, mulasztáson, tévedésen, akaraton, alkotáson, szándékán múlik. Ennek a megítélése azért fontos, mert a balesetek okaként különböző százalékokat állapítanak meg, lehet, hogy vita nélkül 100%-ban emberi tényezőről kell beszélni, és ítélkezni! Emberi tényező a vezetés, a jármű műszaki hibája, az útállapotok, az úthibák együtt!
A közlekedésben nem az határozza meg a manővereket, hogy a közlekedő (vezető) mit szeretne, mit gondolt el, hanem az, hogy mit engednek meg a fizikai törvények.
Az utakon keletkezett úthibákat akkor sem fogadhatjuk el, ha rajtunk kívül, azok is balesetet szenvedhetnek az ilyen utakon, akik elmulasztják az úthibákat kijavítani, akik a közlekedés rendjét felügyelik, akik a közlekedési rendszabályokat megalkotják!
A közlekedésben résztvevőket bármilyen képzésben is részesítjük, soha nem lesznek azonos képzettségi szinten! Ezért arra kell törekedni, hogy úgy alakítsuk ki az úthálózatokat, kereszteződéseket, útelágazódásokat, körforgalmakat, jelzésrendszereket, burkolatokat, a közlekedési rendszabályokat, hogy ne okozzon gondot, bonyodalmakat az alacsonyabb képzettségűeknek sem a közlekedésben a végrehajtása. Az úthibás utakon való balesetmentes közlekedésre felkészíteni a vezetőket, a járműveken olyan műszaki megoldást alkalmazni, nem lehet, ami megvédhet minden körülmények között Ha kategorizálnánk a közlekedőket a tudásszintjük szerint, akkor lennének alap, közép, és felsőfokon képzettek, de még a kategóriákon belül is lennének eltérések. Az emberi tevékenység más területén is hasonló a helyzet.
A közlekedésben csak mi veszíthetünk, anyagi javainkat, egzisztenciánkat, karrierünket, családunkat, szabadságunkat, életünket! Közlekedési balesetnek még nyertese nem volt, csak vesztese lehet!
A közlekedés során a gépjármű vezetőknek folyamatosan sok mindenre kell figyelni, agyuk csúcsra van járatva. Az útállapotok tekintetében a szakemberek, kerülik a fizikai megközelítést!
A közlekedési rendszabályok betartása függ a forgalomtól is! A forgalom lehet gyér, közepes, és csúcsforgalom, a szabályok betarthatósága ettől függ. (követési, fékezési távolság) Aki gyér forgalom esetén, nem tartja be ezeket, büntetést érdemelnek, közepes forgalomnál, változó a betarthatóság, míg csúcsforgalomnál, aki be tudja tartani, azt jutalmazni kell! Ez nagyon fontos szabály egyébként!
Egyenetlen, úthibás útfelületű úton érdemes lenne megvizsgálni a négy keréken külön-külön mérve, de egy időben, milyen a súrlódási erő nagysága, milyen eltéréseket tapasztalunk. A lengéscsillapítókon el lehetne helyezni az érzékelőket, és menet közben mérni a változásokat. Sok kérdésre választ kaphatnánk!
A baleseti statisztikákban sok a gyorshajtás vétsége. Vizsgálták-e valaha a valós körülményeket, hogy mi lehet az oka? Minden hova időpontra kell menni, ezért az adott helyszínről a másik helyszínre, az adott távolságot, adott időre, megengedett sebességhatárok között szabja meg a sebességet. Ha csúszik a napi program, két lehetőség van időre érkezni, ha van rövidebb útvonal, akkor ezt választva, vagy a sebességet növelve. Ha csak az utóbbi lehetséges, akkor biztos, hogy a sebesség növelését választjuk! Okos tanács, induljunk el időben, de mit tegyünk, ha az előző program elhúzódik, de a másik helyszint időre el kell, el szeretnénk érni?
Előzött már meg az úton, megkülönböztető jelzéssel ellátott jármű, a megkülönböztető jelzés használata nélkül, megengedettnél nagyobb sebességgel!
A közutakon közlekedő gépjárművek közül a személygépjárművek és a motorkerékpárok képesek a legnagyobb sebességre. Ezért és a létszámuk miatt, a statisztikai adatok szerint ők okozzák a legtöbb balesetet. Az utakon, a közlekedéstől kialakult úthibákért (nyomvályú, felgyűrődés, megsüllyedés, kátyú) viszont, sem a személygépjárművek, sem a motorkerékpárok, nem felelősek! Ez is tény! Azok a nagysúlyú tehergépjárművek, mezőgazdasági gépjárművek, buszok, kamionok, trélerek, amelyek képesek a felsorolt úthibák kialakítására, nem tudnának annyi úthasználati díjat fizetni, hogy közlekedhessenek a közutakon. Azt meg pláne nem lehet megfizetni, ha úthibás úton, úthibától bekövetkezett balesetben, akár csak egy ember is életét veszti! Melyik országban gondolnak erre?
A vezetők képességeire, tudására bízni az úthibás utakon való közlekedést, a legnagyobb hiba, tévedés a közlekedésbiztonságban!
A közlekedésbiztonsági tényezők közül, úgy elkülöníteni az út állapotokat, ahogy jelenleg van, döntően vissza hat a közlekedésbiztonságra! Soha nem láttam még felsorolva a balesetveszélyes úthibákat. Nincs is a köztudatban, csak a kátyú, de ez is inkább műszaki meghibásodás, anyagi károkozás miatt. A nyomvályút úgy is fel lehet fogni, mintha a nyomvonalon sorozatban egybefüggő kátyúsor lenne. Megkérdezem balesetveszélyes-e a nyomvályús út?
Az utakon kialakult úthibákkal foglalkozni kell, tisztázni kell a balesetveszélyességüket! Ez, egy fontos közlekedésbiztonsági és baleset megelőzési feladat.
Ezekre, és ehhez hasonló közlekedésbiztonsági tanácsokra lenne szükségük a gépjárművekkel közlekedőknek a biztonságosabb közlekedéshez, nem baleseti adóra.
A közlekedésbiztonságot befolyásoló összes tényező vizsgálata feladatkörébe tartozik-e a KTI-nek?
Pl.: Útállapotok hatásai (úthibák), az emberi képességek határai, figyelem összpontosítás, közlekedési és forgalmi helyzetek bonyolultságának megoldó képessége, reakció idő alatt stb.?
A gépjármű vezetőknek igen sok bonyolult feladatot kell egyidejűleg megoldani. Egyenkénti megoldásuk talán nem is okoznak nehézséget, ám amikor a forgalmi helyzet, több bonyolult feladatot teremt, már nem biztos, hogy minden gépjármű vezető veszélyhelyzet nélkül meg tudja oldani! Amennyiben az ilyen körülményeket nem vizsgálja a KTI, akkor vizsgálja-e más tudomány ezeket? Felmérést végeztek a kiemelten balesetveszélyes utakról, milyen szempontok alapján? Kijelentem, hogy az utakat közlekedés biztonsági szempontból vizsgálva elsősorban, a csúszó súrlódást kell figyelembe venni! Ez a közlekedési mód jelenti a legnagyobb veszélyt, ha bekövetkezik, de bekövetkezik, mégpedig kényszerűségből! Így történtek-e az utak baleset veszélyességének a vizsgálata, minősítése?
Magyarázatként, a lóverseny pályák akadályait nem minden lovasnak sikerül hibátlanul teljesíteni. Az akadályokat megfelelő szögben, sebességgel, ütemben lehet jól leküzdeni. Az akadályokat egyenként indulva kell a lovasnak teljesíteni, de mi lenne, ha akár csak egy másik lovas is egy időben a pályán lenne?
Általános megoldó képességek figyelembevételével kell a közlekedési szabályokat, az utakat, a jelzőrendszereket, burkolati jeleket, sebesség határokat megszabni.
A vadászbalesetek számát össze kell vetni a közúti balesetek számával, és segít eldönteni kell-e szigorúbb vizsga a közlekedésben, kell-e mást oktatni? A közlekedés elmélet csak a gyakorlatban igazolódhat, önmagában nem igazol semmit! A gyakorlatban bevált közlekedés elmélet fogadható el véglegesen! A közlekedési rendszabályokat is erre alapozva kell megalkotni.
Az út és látási viszony szerinti vezetés közül, véleményem szerint kevesebb a baleset következik be a látási viszonyból, mint az út viszonyból. Az útviszony szerinti vezetés sokkal bonyolultabb, összetettebb, mint a látási viszony szerinti vezetés! Aki erre hivatkozik, leplezi a mozgás és helyváltoztatáshoz tartozó fizikai ismeretekről, a járatlanságát!
A fizikai törvényekhez kell igazodni a KRESZ-nek, mert a fizikai törvények fix pontok. Fordítva lehetetlen.
Mindenki, aki közlekedik önmagára és másokra is veszélyes lehet, legyen szó bármelyik közlekedési formáról! Lehetnek a közlekedők vétkes és vétlen áldozatok, ezért mindenki számára fontosak és szükségesek a közlekedési ismeretek! (Akár gyalogosként is lehet halálos balesetet okozni!)
Időjárás okozta útviszony szerinti vezetés veszélyei miatt, a közlekedés talán halasztható. Természetesen kivételek vannak. Órák, napok, hetek alatt, de egyszer megszűnnek. Az úthibák napokig, hetekig, hónapokig, évekig okoznak balesetveszélyes helyzeteket. Ezek olyan hosszan tartóak, hogy kivárni lehetetlen, viszont közlekedni kell, akár veszélyes, akár nem!
A közlekedésben a biztonságérzetünktől nagyobb kockázatot soha ne vállaljunk, de másokat se kényszerítsünk erre.
A nyomvályús és mart felületű, balesetveszélyes utak hosszan tartanak, olyan hosszan, hogy némelyik közlekedőt elkíséri a sírig! A gumik kopottságára, mintázatának eltérésének veszélyességére tett megállapítás, az út felülete azonos érdességű, mert eltérésről nem tesznek említést. Az én megállapításom gumi és útfelület állandósága mellett, az érdességi eltérés baleset veszélyességét magyarázza meg, lehet hibátlan, vagy kopott a gumi!
A tudomány elszaladt az úthibás utak baleset veszélyessége mellett, vagy csak mellőzik az utak esetében. Mikor látják be a szakemberek azt a hatalmas tévedésüket, hogy úthibától bekövetkezett baleset nincs! A baleseti statisztikákban ilyen baleset, egy sincs feltüntetve! Úthiba is csak kátyú létezik, az is csak műszaki meghibásodás okozás miatt veszélyes, más úthibafajta a közvélemény előtt ismeretlen.
A közlekedőknek csak egy joguk van, közlekedni az utakon. De erről, a közlekedési jogról még akarva sem tud lemondani senki, de elvenni sem tudják senkitől! Aki nem közlekedhet, az nem marad életben! Aki még nem szenvedett balesetet úthibás úton, az nem a tudása, gyakorlata miatt, hanem a szerencséjének köszönheti azt. Az úthibás utak bírálata nem tiltott, de a bírálatok süket fülekre találnak.
A Fehér Könyvben tévesen állítják azt, hogy az úthasználók közül csak a gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárosok veszélyeztettetek. Minden úthasználó veszélyeztetett, de közülük ők a legvédtelenebbek, legsérülékenyebbek.
Az a kijelentésem, hogy aki alapvető fizikai ismeretek nélkül vesz részt a közlekedésben, az Ön és közveszélyesen közlekedik. Ha ezt nem vitatják, akkor mire várunk?
Váratlan veszélyhelyzetekre reagálni kell, abban az időben és azon a helyen, ahol ér bennünket! Nincs választási lehetőségünk helyben és időben. A váratlan veszélyhelyzeteket kizárni, kiküszöbölni nem lehet.
Ha útviszony szerint vezetünk úthibás úton, és a megengedett sebességhatár alatt haladunk (130-100-70 km/h),(90-60-50 km/h),(50-40-30 km/h) választott sebességgel, és váratlan veszélyhelyzetbe kerülünk, akkor derül ki, hogy jól választottunk-e sebességet? Történik-e haladási irányváltozás, és milyen mértékben? Ezt előre senki nem tudja kiszámítani!
Egyre több jármű van az utakon, egyre nagyobb a végsebességük (340 km/h), egyre dinamikusabbak (3 sec. alatt 100 km/h) gyorsulással. Ki tudja ezeket a járműveket Biztonságosan uralni? A reakció idő nem változik, a szóba jöhető fékezés a súrlódáson alapul, fékező ernyő a közúti közlekedésben nem alkalmazható. Az úthibák vagy láthatók, vagy nem, de a mozgásokra kifejtett hatásukat előre nem láthatjuk! Ha víz, jég, hó fedi az útfelületeket, akkor miként védekezzünk? Az utak állapotát győzik karbantartani, vagy kevés a ráfordítható pénzösszeg, de bármi legyen is az oka, a balesetekre nagy hatással van! A közlekedésben a közlekedés biztonságban a tudományos eredményeket minél hamarabb el kell juttatni a közlekedőkhöz!
Több a gépjármű vezető, a jó és rossz vezető, több veszélyhelyzet alakul ki, ami balesethez vezet. Ezekbe a folyamatokba még nem avatkoztak be, jármű db. szám, gyorsulás, végsebesség, sebességhatár.
A téli időszak bekövetkezésekor gyakori veszélyhelyzetet okoznak a ponyvás és dobozos járműveken a lerakódott hó, és jég! Bár figyelmeztetik erre a gépjármű vezetőket, de ha ilyen okból következik be baleset enyhe büntetést szabnak ki. A záróvonal átlépése súlyos vétség, mert váratlan veszélyhelyzetet okoznak vele, de egy leváló jégdarab is ugyan ilyen váratlan helyzetet okoz! Továbbá milyen felkészítést kap az a gépjármű vezető, aki nem takarítja le a járművét, és nem gondol a veszélyre? Számba kell venni ezt is.
Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató