Közlekedésbiztonsági 1×1
A közlekedők egy része a közlekedésbiztonság kérdéseiben bizonytalan, elutasító, különösen az úthibás utak esetében. Nem gondolják, milyen hatással van ez a biztonságra, a saját és mások biztonságára. Úgy tapasztaltam meg, hogy nem ismerik az úthibákat, főleg azok hatását a haladás irányára! Mivel nem ismerik, nem is védekeznek ellenük. Pedig-e nélkül nincs biztonságos közlekedés! Sokakat megtévesztenek az úthibák, mert úgy ítélik meg,hogy lehet közlekedni ezeken az utakon is, csak arra nem gondolnak, hogy ez több áldozattal is jár, a célkitűzés pedig…(felére csökkenteni a súlyos és halálos baleseteket) és nincs más megoldás! Az ismereteink birtokában gondolkodunk, ítéljük meg a problémákat, döntünk jól, vagy rosszul, ezért fontos minden területen a megszerzett tudás, a közlekedés területén különösen.
A súrlódás a mindennapi életünk legfontosabb fejezete! Próbálkoztam a médián keresztül felhívni erre a figyelmet, de nem “mondhattam el senkinek, elmondom hát mindenkinek” ezért arra kérek mindenkit, hogy legalább a közvetlen környezetében (család, munkahely, baráti társaság, a sarki fűszeresnél) adja tovább másoknak is. Tanultunk róla az iskolában, de nem ismertették, hogy minden tevékenységünknél jelen van, és fontos szerepet játszik. Tudják ezt a szakemberek is, mégsem ismertetik nap mint nap. Felsorolok néhányat, de arra kérek mindenkit, hogy saját maguk figyeljék meg az őket érintő súrlódásokat. Pl.: cipőfűző megkötés,gyaloglás. túrázás, mozgó lépcső kapaszkodás, bevásárló központok lécsőfok nélküli mozgó szállító szalag, pénztáros pult mozgó szalagja, árú szállító szalag, rakodó szállító szalag, billenő teherautó ürítéskor, csúszda park, közúti közlekedés, stb. A gyalogláskor sokszor előfordul főleg időseknél, hogy megbotlanak, elesnek és töréseket szenvednek. A combcsont törésnek halálos is lehet a következménye. Baleseti sebészek beszélhetnének róla. Vérnyomás ingadozás, szédülés, egyensúly vesztés, elesés és kész a baj! Aláforduló boka ugyan ez. Ha ezek a balesetek közterületen történnek, bele számítanak-e a baleseti statisztikába? Mert ez is közlekedés!
Közlekedés nem csak egyenletes sebességű, egyenesvonalú mozgásból áll, sokszor kell a sebességen és a haladási irányon változtatni! A mozdulat is, már közlekedésnek számít. (gondoljanak egy gyalogosra, aki lelép a járdáról, körültekintés nélkül) Távolsághoz, megtett út hosszához nincs kötve a közlekedés és közlekedésbiztonság!
Kiszámíthatóan úgy tudjuk végrehajtani, ha a körülmények és a feltételek adottak, és az alapvető fizikai ismereteket elsajátítottuk. Ha tisztában vagyunk is a fizikai ismeretekkel, akkor sem könnyű balesetmentesen végrehajtani az irányváltoztatást (manővert)! A feltételeknél figyelembe kell venni a forgalmi viszonyokat, a látási viszonyokat, a sebességet, az útviszonyokat, de legfőképp az utak állapotát! Jármű, gépjármű közlekedésnél a műszaki állapotot. A “szakemberek” merev álláspontja, az emberi tényezőkre hárít minden felelősséget, pedig be kellene látniuk, hogy manővereket kiszámíthatóan, biztonságosan végrehajtani csak hibátlan, sík felület esetén tudjuk végrehajtani! Más fejezetekben már kifejtettem, hogy súrlódás (intenzív gyorsítás, erőteljes fékezésnél) a legveszélyesebb a manőver. Az utakkal szembeni szigorú követelmény nem az én rögeszmém, ez a mozgásokra vonatkozó fizikai törvényekből következik. Aki nem hiszi, járjon utána! Aki nincs tisztában a mozgásokra vonatkozó fizikai törvényekkel az, hogy tud biztonságosan közlekedni? Saját és mások testi épségének veszélyeztetése nélkül. Tudom nem lehet minden balesetet mély elemzés módszerével kivizsgálni, de a személyi sérüléssel járókat ki kellene. Leginkább végig vinni a vizsgálatokat, nem megállni pl.(szemközti sávba áttért jármű esetében, már meg is van, hogy a vezető a hibás!) Be kell látni, el kell ismerni, hogy veszélyhelyzetben az úthibás út is okoz váratlan haladási irány változást, amit gyakorlott vezető sem tud kivédeni. Ha nem fogadják el a szakemberek ezt az elméletet, cáfolják meg.
Alapfokú fizikai ismeret nélkül, a súrlódási erő, kölcsönhatás, súlypont, centrifugális erő, gyorsulás, lassulás, fékezési táblázatban megadott adatokra, reakció idő ismerete, 1 sec. idő alatt, adott sebességnél megtett út hossza, légellenállás, stb. Ön és közveszélyes módon vesznek részt a közlekedésben! A megismeréshez, elsajátításhoz nem kell egyetemi szintű tudás, nem kell “okosabbnak lenni, mint egy ötödikes”. A mindennapi életünkben a mozgások minden formája úgy vesz körbe bennünket, mint a levegő. Sokan úgy gondolják ismerik ezeket, de a valóság mást mutat. Követeljék meg ezt a vizsgázóktól, mert baleset okozásakor nem csak önmaguk sérülhetnek meg, hanem vétlen közlekedők is. A baleseti statisztika is alátámasztja ezt! A jármű és az út felülete között, a súrlódási viszony (gördülőből-csúszóba) megváltozásával, a jármű haladási iránya is megváltozhat, többször is váratlanul és akaratunktól függetlenül. Ezzel nem számolnak sokan. Időnként, vezetéstechnikai pályán bemutatót tartanak a csúszó gépjármű vezetésének technikájából. Ez a bemutató vezetéstechnikai pályán látványos, jól mutat, és megoldható feladatnak látszik, de csak a vezetéstechnikai pályán! A valóságban ez nem ilyen egyszerű. Még vezetéstechnikai pályán sem láttam a valóságnak megfelelő útszakaszt. Két forgalmi sávval, esetleges úthibával kialakított pályaszakaszon végrehajtott manővereket. Ezen határok között a szembejövő sáv igénybevétele, már tragédiához vezethet. A gyakorlás természetesen szükséges, de be kellene mutatni azt is, mi történik akkor, ha ezeket a manővereket úthibás úton kíséreljük meg végrehajtani? A különbségből lehetne tanulni és érzékelni a balesetveszélyt! A mozgásokra vonatkozó fizikai törvényeket nem a közúton, gépjármű vezetés közben kell megismerni és főleg nem a bírósági tárgyaláson! A mozgások legegyszerűbb formájától kell kezdeni, és fokozatosan lehet eljutni a veszélyes gépjármű vezetésig. Minden mozgásra vonatkoznak a fizikai törvények, azt kell vizsgálni milyen körülmények között történt. Alacsony sebességnél sem veszélytelen kísérletezni, de könnyebb reagálni a változásra. A gyalogos közlekedésből is lehet hasznos tapasztalatokat szerezni más közlekedési formához igazítva. Megfigyelhetjük az állatvilág mozgását is, nekik sem könnyebb megbirkózni a feladattal, sok balesetet szenvednek el.
Az ittas vezetést, a gyorshajtást, az elsőbbség meg nem adást, a szabálytalan előzést, a műszaki hibás járművel közlekedést, stb. akkor is büntetik, ha nem okozott balesetet. Az úthibás úton, az úthibától bekövetkezett baleset esetén, sem büntetik meg a Közút Kezelőt, még ekkor sem! Nem az előbbit kifogásolom, hanem az utóbbit.
Lehet-e hibátlanul közlekedni a közutakon? Ha lehet, akkor hogyan lehet, ha nem, akkor miért nem? Ha választ kapunk a kérdésekre, akkor talán tehetünk is valamit.
Az útépítők a mi pénzünkből, nekünk építik, javítják az utakat, nekünk közlekedőknek kell, hogy megfeleljen a minősége. Vannak olyan utak, amelyek olyan kihívások elé állítják a közlekedőket, mint az extrém sportot űzőket, csak ezt sokan nem tudják! Némely közlekedési fórumozótól, a nyilatkozata alapján vissza lehetne vonni a jogosítványát, ha rendelkezik vele.
A közlekedéshez való jogról sem lemondani, sem eltiltani nem lehet a közlekedőket, így marad az egyetlen módja a biztonságos közlekedésnek, ha az utakat folyamatosan javítják!
Amikor járművel, gépjárművel közlekedünk, az előttünk haladóhoz viszonyítva próbáljuk a követési távolságot tartani, ehhez választjuk meg a sebességünket. Úthibás úton vészhelyzetben fékezni kényszerülünk, az úthibák, mint tudjuk váratlanul megváltoztatják a járművek haladási irányát. Ilyenkor már új forgalmi helyzet áll elő, vagy a szembejövő jármű, vagy árok, oszlop, fa ütközési veszélyét kellene elkerülni! Ezért ez már olyan rövid útszakaszon következik be, hogy nem csak féktávolságon belüli, hanem talán a fékútnál is rövidebb az út hossza, a baleset szinte elkerülhetetlen.
Úthibás utak esetében hogyan közlekedjünk az útviszonynak megfelelően? ( közepes forgalomban, száraz útfelület, jó látási viszonyok között, jó műszaki állapotú járművünkkel) A elindulástól a célállomásig az út minősége, felületi egyenetlensége, érdessége többször is változhat. Választunk egy sebességet a megengedett sebességhatárokon (50-,90-,130-,km/h) belül jó útfelületnél, majd úthibás szakasz következik. Eleget téve az útviszony szerinti vezetésnek csökkentjük a sebességet (kérdés, mennyivel, és milyen módhoz: gördülő, vagy csúszó)?) 10-20.30-40-50%-al? Válasszuk a középutat 25%-al. zavartalan a közlekedés minden rendben bármilyen sebességet is választottunk. Váratlan esemény következik be (váratlan, mert nem lehet rá felkészülni!) A csökkentett sebesség ilyenkor már nem biztos, hogy megfelelő lesz, mert a váratlanul megváltozott haladási irány miatt, könnyen a szemközti sávba, vagy az árokba kerül a jármű az úthiba miatt! Aki nem így gondolja, más a véleménye mondja el. Szakember még nem elemezte ki az úthibás utak baleset veszélyességét, kutatók még nem publikáltak ilyen témájú kutatásról. Nem csak magyar jelenség ez, az egész világon, ahol úthibás út van ugyan ez a helyzet, ha ilyen úton közlekednek!
Előzéskor és szembejövő forgalomnál arra figyelünk elsősorban, hogy egymás melletti elhaladáskor elegendő oldaltávolság meg legyen.
Egy súlyhatárt túllépő jármű, már egy alkalommal is hosszan, km-en át nyomvályút alakít ki, meg lehet-e büntetni a tetten ért jármű vezetőjét, tulajdonosát az okozott kárral arányosan? Az ilyen úthibánál szinte azonnal újra kell építeni az útszakaszt, ennek a költségét az okozó nem tudja megfizetni, a büntetés nem lehet arányos. A megelőzés fokozása, radikálisabb szankciók alkalmazása lehet a megoldás, vagy minden megoldás érdekel!
A közutakat rövidebb, hosszabb ideig igénybe veszik az állatok, vadállatok is! Az emberek jogához hasonló a helyzetük, közlekedni, vonulni még az állatoknak is szükséges az életben maradáshoz. Se tiltani, se engedélyezni nem tudjuk ezt nekik.
A közúti közlekedésben a baleset megelőzés és közlekedés biztonság szakemberei, az úthibák tekintetében csak gördülő üzemmóddal (gördülő súrlódással, ellenállással) számolnak, de a közutakat kezelői, javítói is, sok gépjármű vezető úgy szintén. A csúszó üzemmódot veszélyesnek tartják, mégsem számolnak vele! Kérdezem, lehet úgy közlekedni, hogy ne következzen be csúszó súrlódás? Nem lehet! Saját hibánkból is, és más hibájából is, sajnos bekövetkezhet! Erről kellene statisztikát készíteni! Az utak biztonságosnak minősítését is a csúszó súrlódás figyelembe vételével lehet meghatározni!
A biztonsági öv, a légzsák, bukósisak, elsősegély csomag, rendkívül fontos, de nem fontosabb a baleset megelőzésnél, mert ezek a balesetek súlyosságának mértékét csökkenthetik!
A nyomvályú gerincén álló kerékről készült kép segít annak megítélésében is, hogy milyen mértékű út egyenetlenség (jelen esetben nyomvályú) elég, az eltérő súrlódási felület kialakulásához. Mind addig, amíg az adott jármű jobb és baloldali kerekei nem egyformán, a lehetséges érintkező felülettel érintkeznek az út felületével, veszélyben vagyunk! Menet közben a vezető ezt nem láthatja, nem tud ellene tenni semmit, amikor már érzékeli késő, mert a manővernél váratlanul a megváltozik a jármű haladási iránya! Sok esetben ilyenkor már késő, a forgalmi helyzettől is függ. A forgalmi helyzet is befolyásolja, hogy a forgalmi sávban hol haladhatunk.
Mi közlekedők, bár különböző közlekedési módozatokban veszünk részt a közlekedésben, de egy érdekcsoportba tartozunk. A közlekedés minden formájában lehet, akár halálos balesetet is okozni, vagy szenvedni! A mozgásokra vonatkozó törvények minden mozgásra érvényesek, de figyelemmel kell lenni a körülményekre. Az embernek kell alkalmazkodni hozzá!
A megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművektől elvárás a gyorsaság, viszont az úthibás utakon közlekedés ezt nem tudja biztosítani, fokozott baleset veszély nélkül. A mentőknek limitált idő alatt kell kiérkezni a helyszínre! A tömegközlekedést is menetidőre kell teljesíteni. Lehet követelmény, elvárás a gyorsaság, de az engedélyt a fizikai törvények adják meg, nem a hatóság!
Az úthibák korlátozzák, veszélyesebbé teszik a manővereket, szűkítik a forgalmi sávot! Az utakon manőverek nélkül nem lehet közlekedni. A manővereket sem mindig mi határozzuk meg, sok esetben kényszerítenek rá! Minél jobban, magasabb szinten megismerjük a baleseti veszélyforrásokat, annál nagyobb mértékben nő a közlekedés biztonság. (úthibák) A manőverek végrehajtásához sok esetben igénybe kell venni a másik forgalmi sávot is, ami nem veszélytelen. Az, hogy valami nincs rendben az utakkal, már az autógyártók is kezdik felismerni. A Ford kátyúfelismerő rendszert fejlesztett ki, de el is árulják ezzel, hogy csak a kátyúra koncentrálnak, a többi úthibával mi lesz? (repedezett, felgyűrődött, megsűllyedt, nyomvályús, mart útfelületekkel) És mi lesz a “zseniális” út és látási viszony szabállyal? Eddig ez megoldott mindent?! Én elárulom, úthibák esetében semmire sem jó ez a szabály.
Hányszor ellenőrizték már a gépjármű vezetőket, hányszor szűrték már ki a hibás gépjárműveket, és még hányszor kell ezt megtenni? De legalább egyszer vetnék komolyabb ellenőrzésnek alá az úthibás utakat!
Egyre gyakrabban szólnak a híradások, hogy az autógyártók önvezető (okos autó) kifejlesztésén dolgoznak, sőt már Pittsburhgban az Uber ilyen taxikat üzemeltet. A közlekedés sarkalatos problémáival, a jobbra tartás, az útviszony szerinti vezetés, követési, féktávolság, előzésnél 1m-es oldaltávolság, időjárási viszonyok, időben megérkezés feladataival, miként bírkóznak meg az autógyártók? Milyen sebességet választanak, megfelelnek-e a fékezési táblázat, de még inkább a mozgásokra vonatkozó fizikai törvényeknek, az utazási célállomásra időbeni megérkezésnek? Én ezt megoldhatatlannak tartom egyenlőre. Ha ezek betartása miatt manővereket kell végrehajtania, milyen irányba, oldalra kormányozza az autót, ha ott is fennáll a balesetveszély?
A modern, a legújabb fizikára összpontosítanak, figyelnek, de a régi sem ment ki a divatból!
Saját kísérletem, megfigyelésem és tapasztalatom alapján kezdtem az úthibás utak elemzésébe.
A munkám során megtanultam, hogy egy állítást igazolni is kell. Az úthibás utakra tett megállapításomat, kijelentéseimet többszörösen is tudom igazolni. Kísérletekkel. modellezéssel, tudományos elméletekkel, a gyakorlati életből vett példákkal.
A műszaki cikkekhez kötelezően adnak használati utasítást, a balesetek megelőzésének érdekében, a rendeltetésszerű használat megismerésére. A Közút Kezelője, vagy az OBB is adjon használati utasítást az úthibás utakra olyat, amelyik figyelembe veszi a gyakorlati betarthatóságot, a forgalom sűrűséget, a járművek kerék átmérőjét, nyomtávolságát, az egy, a kettő és a három nyomvonalon haladókat, a megkülönböztető jelzéssel és a menet időre közlekedőket.
A vétlen balesetet szenvedettekért meg kell tennem a következő állítást. Az ittas vezetők és a gyorshajtók sem okoznának ugyan abban a közlekedési helyzetben mindig balesetet, hibátlan felületű úton. Ez nem bátorítás a szabálytalankodóknak, hanem a vétlenek védelme érdekében kell tenni valamit.
A valóság velem van!
Gazdag országok ide, gazdag országok oda, úthibás útjaik nekik is vannak! Az utak rendkívüli igénybevételnek vannak kitéve, ezen kívül az időjárási viszonyok hatása is rongálja az utakat. Nem kezelhetik az útállapotokat csak úgy félvállról! Azért ilyen az utak állapota, mert elhitették velünk, hogy az útviszony szerinti vezetéssel megoldják ezt a problémát!
A gyorshajtás nagyon gyakran szerepel a balesetek okai között. A balesetek súlyosságát is jelentősen befolyásolják. Van azonban valami, amit ismertetni szeretnék.
A közlekedés megtervezésekor figyelembe kell venni a kiindulási hely és az érkezési hely közötti távolságot, az adott járműre, útszakaszra a megengedett sebességhatárokat,(az útviszonyokat) forgalmi viszonyokat, látási viszonyokat és az érkezési időpont határt. v=sebesség, s=út, t=idő
Ezek közül nem lehet változtatni az út (s) hosszán, az érkezés időpontján (t), csak a sebességen (v) lehet változtatni. Amennyiben valamiért időzavarba kerülünk (az idő könyörtelenül múlik), az érkezési időhatár szabott, nincs más választás csak a sebesség növelése! Ezt is teszi minden közlekedési formában az, aki ilyen helyzetbe kerül. Tehet-e mást, aki pl. egészségügyi ellátásra, munkahelyre, oktatási intézménybe, családi eseményre, bírósági tárgyalásra, pályaudvarokra, repülőtérre, előadásokra, fodrászhoz, szabóhoz stb. kell időpontra érkeznie? Adják meg Önök a választ. Én azt hiszem, amíg remény van a kitűzött időpontra érkezésre, addig nem adjuk fel. Vannak, akik azt az okosságot mondják erre, hogy induljunk el időben! A napi feladataink több feladatból is állhatnak, sok esetben, több feladatot is be kell tervezni, és ilyenkor csúszhat az idő. Ezért állítom azt, hogy az időpontok generálják a gyorshajtást! Így van ez a hétköznapi embereknél, a hatóság emberinél, művészeknél, politikusoknál, jogszabály alkotóknál, igazságügyieknél, mindenkinél! Még senki nem fordult vissza, ha időzavarba került, de remény látott, hogy sebesség növeléssel mégis elérheti célját, ezért kockáztatott is! Biztos, hogy minden hova időpontot kell megszabni? Minden gyorshajtást főben járó bűnnek tekintenek, de csak a gépjárművel közlekedőknél, más közlekedési módban kevésbé. Sok módja lenne elkerülni a gyorshajtást, de nem teszik. Minek adnak az emberek kezébe, a legnagyobb megengedett sebességet többszörösen is meghaladó sebességet elérő járműveket? Ha adnak, kísértésbe is esünk! Ilyenkor is gondoljanak a baleseti statisztikára az EU. elvárásaira. Az is igaz, ettől még sokszor lehet véteni a nem megengedett sebességgel közlekedés szabálynak,de nem brutális sebességgel. Lehetne ezzel foglalkozni.
A Kresz szabálya előírja az útviszony szerinti vezetést úthibás utakra is. Az, hogy útviszony szerint vezetünk, vagy sem, nem is olyan egyszerű feladat, mint azt sokan gondolják. Az utakon közlekedve különböző útállapotok váltogatják egymást, már ez önmagában nagy próbatétel. Elindulunk, választunk egy általunk biztonságosnak ítélt sebességet, síkvidéki, száraz, egyenes úton, jó látási körülmények között, a megengedett sebességhatáron belül. Ezen a sebességen gördülve haladunk, változtathatjuk a sebességünket, haladási irányunkat is, akaratunk szerint, ha kell. Ezt még úthibás út esetében is veszélytelen helyzetben többé, kevésbé megtehetjük. Úthibás útszakaszhoz érve, (enyhe 25mm-ig, közepes 25-50mm-ig, súlyos 50mm feletti) mértéket, a gépjármű vezető miként győződik meg az úthiba besorolásáról, hogy kategorizáljuk? Sehogy, mert a mozgásokra vonatkozó törvények ilyen mértékeket nem ismernek! Vagy létre jön az eltérő súrlódás, vagy nem, ezt a kérdést nem a mérték dönti el! Ha létrejön, az már a legkisebb értéken is létre jön, nem kell sem 25mm, 50mm, 50mm- felettinek lennie!) a biztonság érdekében csökkentjük is a sebességet. Gondoljuk minden rendben. Váratlan esemény következik be, fékezni kényszerülünk. A járművünk az úthibától, (eltérő súrlódási felület, eltérő súrlódási erő) váratlanul, kiszámíthatatlanul, többször is akár, megváltoztatja a haladási irányát. Útviszony szerinti vezetésből egy pillanat alatt, nem az útviszony szerinti vezetés lett. A gördülő üzemmódról a csúszó üzemmódra váltás, még gyakorlott vezetőknek is sokszor megoldhatatlan feladat! Ha olyan könnyen megvalósítható lenne ez a Kresz szabály, mint amilyen könnyen tesznek ilyen kijelentéseket, nem lenne ennyi baleset. Mindenféle úthibás úton számtalanszor végig mentünk már baleset nélkül, de azon a bizonyos napon, váratlan esemény bekövetkezése miatt balesetet szenvedünk. Ezt nevezem én a közlekedés orosz rulettjének! És mi mindannyian részt is veszünk benne, ha akarjuk,ha nem!
Mi a különbség közlekedésbiztonsági szempontból az eltérő mintázatú gumi, az eltérő kopottságú gumi jobb és baloldal vonatkozásában, vagy az eltérő nyomásérték, vagy fékbeállítási hiba és az úthibák között? A felsorolt műszaki hibák kiemelt vizsgálati szempontok a műszaki vizsgán (joggal). Ezek tudományos alapokon nyugvó vizsgálati szempontok. Az úthibák ugyan azt a baleseti veszélyforrást jelentik, mint a felsorolt gépjármű műszaki hibák, mégis elintézik egy útviszony szerinti vezetéssel! Ezt a kijelentést is a tudomány alátámasztja. Az útfelület sík, vízszintes, azonos érdességű, a jármű a felsorolt műszaki hibák valamelyikével közlekedik az úton, veszélyhelyzetben fékezéskor eltér a haladási irányától, baleset következhet be! A jármű kifogástalan műszaki állapotú, de az útfelület úthibás, veszélyhelyzetben, fékezéskor a jármű eltér (megváltoztatja a haladási irányát) a haladási iránytól, baleset következhet be! Ez is tudományos alapokon nyugvó megállapítás! Tehát nincs közlekedésbiztonsági szempontból semmi különbség!!!
A jégbordás utak baleset veszélyesek, de a szakemberek csak arra figyelmeztetnek, hogy óvatosan vezessenek. Ez kevés! Magyarázat kell. A nyomvályús út is balesetveszélyes, hasonlóan a jégbordás utakhoz, csak annyiban térnek el, hogy aszfalt és gumi, illetve jég és gumi érintkezik. Más a súrlódási együttható, de az erőhatások hasonlóak, a jég és gumi esetében kisebb erőhatásnál is jelentkezik a megcsúszás, irányváltoztatás! Nyomvályús út száraz állapotában is kialakulhat az előbb leírt esemény, de gondolják meg, ezt az utat ónos eső fedi le, a hatás a jégbordás útéval egyezik! Ezért kell elsősorban óvatosnak lenni, és az utakat javítani! Van egy kifejezés a köztudatban az úthibák járművekre gyakorolt hatásaira, ami így hangzik: az úthiba “megdobta” a járművet. A lényeg azonban az hogy milyen irányban? Ez pedig az, hogy váratlanul megváltoztatta-e a haladási irányt? Erre nem lehet felkészülni, ezek gyakori baleseti okok. Szakszerűbbnek tartom azt, hogy az úthibák váratlanul, akaratunktól függetlenül, megváltoztatják a járművek haladási irányát.
A villamos közlekedésben vészhelyzetben fékezéskor homokot szórnak a kerekek és a sin felülete közé, megváltoztatva a súrlódási viszonyt. Növelik a súrlódást, csökkentik a fékutat. Vízi közlekedésnek is megvan a maga vízi nyomvályúja. Gondoljanak egy nagy hajó által keltett hullámokra, ami veszélyt jelent a kisebb vízi járművekre. Felboríthatja,, megrongálhatja, vízbetörést okoz, ketté törheti, elsüllyesztheti.
Azért mutattam be más közlekedési formákról ezeket, mert segít megérteni a közúti közlekedés veszélyeit az úthibás utakon. A közlekedés megértéséhez, más területeken jelentkező fizikai hatásokat segítségül lehet és kell venni. Minden közlekedést érintő esemény és ezekről szóló tudósítás, tájékoztatás segíti a közlekedőket, tanulságul szolgálnak. A balesetek közérdekű adatok, a baleseti statisztikák is. Az Olasz Igazságügyi Szakértők Szervezetének megállapításai, a magyar rendőrségi járművek balesetei, más megkülönböztető járművek balesetei, Fair Play adatközlése mind nagyon hasznosak, tanulságosak!
A szakemberek és a közvélemény által jó vezetőknek tartott gépjármű vezetők, buszvezetők, kamionvezetők, veszélyes anyagot szállító járművek vezetői, taxisok, megkülönböztető jelzéssel közlekedő gépjárművek vezetői, mégis részesei sok balesetnek. Ezért én azt állítom, hogy ilyen utakon nincs jó vezető, csak szerencsés! A közlekedési szakemberek ismerik ezeket a veszélyhelyzeteket? Ha igen akkor miért nem álltak már elő vele? Ha nem ismerik, akkor képezzük együtt magunkat. Legfőképp az utak állapotát rendszeresen tartsuk jó állapotban!
Nem hiszek az Eu. és a magyar közlekedésbiztonság azon célkitűzéseiben, hogy jelentősen csökkentik a balesetek, halálos áldozatok számát. Csak az emberi tényezők és a gépjárművek műszaki állapotának ellenőrzésével, csak fél siker érhető el. A sebesség ellenőrzés sem megoldás, bármilyen gyakoriak. Hozzá kell ehhez tennem a hitelességem megőrzése érdekében, hogy a sebesség döntő jelentőségű a közlekedésre, balesetekre! A közlekedésbiztonság nagyban függ még, hogy a szakemberek beismerik-e a hibáikat, tévedéseiket bizonyos helyzetekben? A mozgások törvényei minden mozgó testre, a légmozgásokra (gázokra), és folyadékokra érvényesek. Ha egy mozgó test haladási útvonalába egy másik test kerül, rugalmas ütközésnél az megváltoztatja a test (ek) haladási irányát. A földön nem légüres térben mozgunk, ezért a légáramlatok is állandóan vagy segítik a mozgást, vagy gátolják. Árvizeknél, vízfolyamoknál a jelenség ugyan az. Csak a közúti közlekedésben nem számolnak ezzel a törvénnyel. (Úthibás utak, gömbsüvegsor) Felhoztam már különböző sportágakat annak magyarázatára, hogy mennyire fontos a pálya, játéktér felülete, amit a sportrajongók meg is értenek. Amikor a saját biztonságuk forog kockán, már megosztja Őket az útviszony szerinti vezetés szabálya! A példák közül, a technikai sportokat kivéve nem veszélyezteti az emberi életet.a pálya hiba, mégis szigorú a bírálat.
A közlekedés, a Nemzet Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Felkerestem a www.kormany.hu/hu nemzeti fejlesztési minisztérium honlapját, ahol az államtitkár és helyettes államtitkárok végzettségeit és szakmai életútjait átnéztem. Tisztességes végzettséggel és szakmai életúttal rendelkeznek, de megítélésem szerint a közlekedéshez, a közlekedésbiztonsághoz távol állóak. Részemről nagy ostobaság lenne, ha azt állítanám, hogy képtelenség ellátni a feladatot részükről, mert tudom, hogy intézmények, szakértők, szakemberek, tanácsadók segítik a munkájukat.A valóságot nézve viszont nem állunk jól ezen a területen! Az általam kifogásolt Kresz szabályok, jogok és kötelességek, útállapotok, gépjárművezető képzés sok kívánnivalót hagynak maguk után! Viszont akik döntési helyzetben vannak, azoké a felelősség! Bármelyik közlekedő előállhat észrevétellel kritikával, mert érintett a kérdésben és nem is akár hogyan. Más országok és az Európai Únió gyakorlatára, szokásaikra ne támaszkodjunk ebben a kérdésben, mert ez a helyes út, amit követnünk kell!
Közlekedésnél az úttal érintkezve a súrlódási erő segítségével változtathatunk helyet. A gépjárművek a kerekeken keresztül kölcsönhatásban vannak az úttal. A gumik állapotát szigorúan ellenőrzik, a kopás mértékének mérethatára van. Az előforduló balesetek között elvétve van kerkék, ill. gumihibából baleset, az ellenőrzésnek köszönhetően. Ezt jól tudják a közlekedési szakemberek is. A kölcsönhatásban levő úttal viszont más a helyzet, pedig akár a gumik állapotát hanyagoljuk el, akár az utakat, ugyan az a balesetveszély fenyeget! Felhívtam a figyelmet arra, hogy úthibás út esetében még a kiváló állapotú gumikkal rendelkező járművek is ugyan olyan baleset veszélyesek, mint a hibás gumival rendelkezők! Nincs különbség! Emberi életekről van szó, a gumik, és úthibás utakkal kapcsolatban is. Ha nem elég ez a figyelemfelhívás a úthibás utakra, akkor hagyjuk is az erőfeszítéseket a balesetek számának csökkentésére, mert félmegoldás nem vezet eredményre! A híradások, képes beszámolók, ahol út részletek is láthatók, számomra sok információt adnak az utakról. A bemutatott útszakaszon ha van hosszanti úthiba (pl.nyomvályú), akkor az útfelületen megtörő fény elárulja azt. Ha igen, akkor az az út balesetveszélyes, életveszélyes. Tanulmányomban magyarázatot is adok arra, hogy miért. Szakemberek felülbírálhatják ezt a megállapítást!
A közlekedésben sok a fontos tényező és ilyen tényező a súrlódási együttható is! A mozgásokkal foglakozó fizikai könyvekben megtalálható. Két egymással érintkező felület között tapadó, vagy elmozdulás esetén súrlódás jön létre. A súrlódási erőt meghatározza, hogy milyen anyagok érintkeznek és milyen a felületük? Lehetnek szárazak, nedvesek, havasak, jegesek, sárosak, szennyezettek, és eltérő érdességű felületűek! A közlekedésben gyakran találkozhatunk ilyen felületekkel, mégsem kapnak kiemelt figyelmet. Főleg az utóbbi kerüli el a figyelmet, még a közlekedési szakemberekét is! Felmérték az utak állapotát, de nem említenek mart felületű utakat, sőt még “gyártanak” is! A Közút Kezelője nem vesz tudomást erről, viszont felhívják a közlekedők figyelmét arra, hogy az úton nem lehet maga után csúsztatva vontatni olyan tárgyat, ami az út felületét megsértheti, megrongálja! Tudnak erre magyarázatot adni? A közlekedőknek nem kell képletekkel bajlódniuk, számolgatniuk, elég ha néhány gyakrabban előforduló útfelület súrlódási viszonyával tisztában vannak, és a felületi arányok alapján következtethetnek az eseményekre. Az elméleti anyag elsajátítása alkalmával kellene szert tenni ezekre az ismeretekre. Ezzel is lehet javítani a baleseti statisztikán!
A közlekedőknek fontos lenne ismerni, hogy a hosszanti úthibák milyen fokozatúak azon az úton, amelyiken közlekednek. A tapasztalatom alapján kijelenthetem, hogy ilyen ismeretekkel egyáltalán nem rendelkeznek a közlekedők! Amikor az utakon tapasztaltam, hogy mennyire eltérő méretűek az úthibák, bennem fel is merült, hogy lenni kell valamilyen mértékhatárnak, amikor meg kell kezdeni a javítást. “Szakemberektől” kérdezősködtem, de nem tudtak ilyen mértékhatárról. Majd a Közút Kezelő, Útüzemeltetés és burkolat gazdálkodás Hosszanti útburkolati hibák fejezetében, a keréknyomosodásnál rátaláltan az enyhe 25mm-ig, közepes 25-50mm-ig és súlyos 50mm feletti fokozatokra. Ez nagyon fontos információ lenne a közlekedés biztonság szempontjából a közlekedőknek, de nincs ilyen. A veszélyt jelező táblák sokfélék a burkolati hibák esetében, de abból nem szerezhetünk ilyen ismereteket. A legfontosabb az lenne, hogy milyen veszélyeket rejtenek ezek az úthibák? Ezt elemeztem én ki, és adtam közre. A burkolati hiba hosszát jelölik, néha. Ha megismeri egy gépjármű vezetője a burkolati hibák fokozati besorolását, akkor is csak úgy győződhet meg erről, ha megáll és megtapasztalja. De hogyan tegye ezt ezt autópályán? A szabály előírja, tessék az útviszony szerint vezetni! Sem a Közlekedési Klub, sem az Autó Klub, sem az Autós Nagykoalícó, sem az autóvezető képző iskolák, sem az OBB, sem közlekedési szakembertől nem hallottam, olvastam fokozat megjelöléssel az úthibákról! Kitől várják ez ügyben a tájékoztatást, figyelmeztetést a közlekedők? Én ezt próbálom tenni! Kik azok akiknek hivatalból tudni és ismertetni kellene ezt a fontos közlekedésbiztonsági adatot? Vagy talán ez nem is fontos? A Közlekedés Rendészetet kihagytam, mert tudom, hogy nem tartozik a feladatuk közé az útállapotok minősítése! A szlogen: “Szolgálunk és Védünk”-be sem fér bele? A köztudatban nincs benne az úthibák fokozatai, de annál inkább benne van az útviszony szerinti vezetés! Közlekedésbiztonsági kérdésekben a rendőrségnek van a legnagyobb beleszólási joga, és jogosultsága, hogy véleményt mondjon erről. Szinte csak Ők nyilatkoznak-e kérdésekről, a tudományos munkatársak alig! Ha mégis szinte ugyan arról amiről a rendőrség is, gyorshajtás, biztonsági öv becsatolása, szabályok be nem tartásáról, ittas vezetésről, láthatósági mellényről, gumik állapotáról stb. Nem azért soroltam fel ezeket, mert hogy ezek nem lennének fontosak, de vannak olyan problémák is, amikben sokat segíthetnének a tudományosan a közlekedésbiztonsággal foglalkozó szakemberek! Természetesen elsősorban az úthibákra gondolok, de a szabályokban is van jó néhány amire választ várnak a közlekedők. Nem lehet külön választani az emberi tényezőket, műszaki állapotokat, az utak felületének állapotától! Maguk a közlekedők az őket érintő közlekedésről nem igazán nyilatkozhatnak, tehetnek fel kérdéseket. Olyanokra gondolok, mint amilyen veszélyekre én is próbálom felhívni a figyelmet, de csak tudományosan.
Egy napi aktualitás: 2016.03.22.-én egy kereskedelmi televízió reggeli műsorában azt a kérdést tette fel a nézőknek, hogy “Ki van nagyobb veszélyben az utakon, a gyalogos, a kerékpáros, az autós? Erre a kérdésre nem lehet válaszolni! Az utakon mindenki veszélyben van, függetlenül attól, hogy milyen közlekedési módban vesz részt a közlekedésben! A nagyobb veszély balesetkor alakul ki, ekkor lehet sorrendet kialakítani. Pl. gyalogátkelő helyen a gyalogos egy autóval való ütközésnél (de kerékpáros, motorkerékpáros esetén is) nagyobb veszélyben van. A kerékpáros, a motorkerékpárossal, autóssal szemben, a motorkerékpáros az autóssal szemben általában nagyobb veszélyben van. De fordult már elő más kimenetele a veszélyeknek. Ez megtévesztő kérdésfeltevés, a szakembereknek kifogást kellene emelni ellene. A kérdés arra irányúlhatott, hogy beleset esetén ki van nagyobb veszélyben az utakon? Ez értelmezhető, lehet válaszolni rá. Ez rámutat arra, hogy milyen a közlekedés biztonsági ismerete az embereknek!
Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató