Szabályok a közlekedésben
Vannak olyan közlekedési szabályok, amelyeket a gyakorlatban nem mindig lehet betartani, bár a biztonságunk érdekében erre törekszünk. Ilyen pl. a követési távolság betartása, a jobbra tartást, az előírt sebességhatárt, vagy az úthibás úton, az útviszony szerinti vezetést. Minden esetben nagy a balesetveszély, ha nem tudjuk betartani a szabályt. Szakemberekkel, kutatókkal, vizsgáljuk együtt meg a gyakorlatban ezeket és győződjünk meg mi is a helyzet. Ha egy szabályt lehetetlen betartani, akkor a lehetetlen helyzetért miért büntetnek?
A közlekedésben olyat meghatározni, követelni, elvárni, kijelölni, szakvéleményt megfogalmazni, állást foglalni nem lehet, amit a fizikai tudomány nem támaszt alá! A fizikai törvényeké és az erőhatásoké a döntő szerep, ezért akár uraljuk a vezetést a járművünk felett, akár elvesztettük uralmunkat felette! Nem a KRESZ szabályoktól kell félni, hanem a fizikai Törvényektől!
Elengedhetetlen a közlekedési rendszabályok ismerete, de ugyan úgy elengedhetetlen a mozgásokra vonatkozó fizikai ismeretek elsajátítása is! Amikor valaki 170.km/h sebességgel közlekedik lakott területen, vagy jogosítvány nélkül vezet, vezetés közben mobilozik, mást, evés, ivás, sminkelés stb. cselekszik, azt nem a KRESZ ismeret hiánya miatt teszi, hanem a veszélyhelyzet figyelmen kívül hagyása, a a veszélyhelyzetből bekövetkező súlyos fizikai következményeket nem ismeri fel! Mások veszélyhelyzetbe sodrása még súlyosabb vétség! Ha mindannyian szóról szóra ismernénk a KRESZ szabályokat, akkor is lenne aki megszegné azokat. Én a fizikai ismeretek hiányára hívnám fel a figyelmet. Tetszik, nem teszik, a közlekedéshez, a közlekedés biztonsághoz elengedhetetlen, az ide a vonatkozó jó fizikai tudás elsajátítása.
Sok a szemközti sávban ütköző járművek balesete. Ez súlyos következményekkel jár, de miként is kerülhet a jármű a másik sávba? I., ha a vezető maga kormányozza oda előzéskor, kikerüléskor, kanyarodáskor, megforduláskor, tolatáskor, elsőbbség meg nem adásakor, baleset elkerülése miatt félrerántott kormányzáskor, úthiba miatt.
II., a vezető akarata ellenére műszaki hibából, durrdefekt, kopott gumi, alacsony és eltérő abroncsnyomástól, fékbeállítási hibából, kormányszerkezet, lengéscsillapító hibájától, erős oldalszél hatásától, a súlypont túl magasra kerülésekor, az úthibák váratlan haladási irány változtatásától!
A Közút kezelő, a Közlekedés Rendészet, a Helyszínelők, Szakértők, ORFK OBB, szerint úthibából bekövetkezett baleset nincs!
Erős oldalszél is balesetveszélyes, amikor szélvédett úton haladva, megszűnik a védőhatás (erdő, épületsor, hegyvidéken). Csökkentené a balesetveszélyt, ha széljelző zászló, jelezné ezt.
A közlekedési rendszabályokat elsősorban a gépjárműforgalom kiszámíthatóvá, rendezetté, biztonságossá tételének érdekében alkották meg. Az utakon azonban sokféle típusú jármű közlekedik. Kerékpároktól, robogókon át a különleges gépjárművekig. Az utak kialakításánál, de leginkább az úthibák veszélyességének megítélésekor nem veszik ezt figyelembe! Megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművek, darus járművek, veszélyes anyagot szállító járművek, kamionok, nyerges vontatók, jármű szerelvényeket, trélereket, a katonai járműveket, mezőgazdasági járműveket, valamint az egy- kettő- három nyomvonalon haladó járműveket, az eltérő nyomtávolságokat! Nem veszik ezeket figyelembe Magyarországon, az EU.ban, sehol a világban, ezért fel kell hívni a világ figyelmét!
A közúti közlekedésben látszólag mindenki szabad akaratából vesz részt, kivéve a mentővel szállított betegek, sérültek, rabomobillal, különböző okokból szállított elítéltek, rendőrségi járműveken szállított emberek.
A részvétel a közlekedésben elutasíthatatlan, úthibás utakon az egyéni közlekedés mellett, szóba jöhetnek a tömegközlekedési járművek, taxi igénybe vétele, de nem veszélytelen az utazás ilyenkor sem! A tömegközlekedési járművek műszaki hibái (jármű kigyulladása), vágányhibák még növelik is a kockázatot, egyszerre sok embert érinthet, sérülhetnek meg, lehetnek áldozatok. Ha függetleníthetném magamat a közlekedéstől, nem közlekednék, a közlekedésnek azonban, az élet és sajnos a halál is velejárója.
,Felfoghatatlan számomra, hogy a baleseti okok között az utak állapota nincs, még említve sem!(kölcsönhatás) Szakmailag a közlekedésbiztonság szempontjából ez a legnagyobb hiba!
Közutakon a követési távolság betartása a legfontosabb szabályok közé tartozik. A távolságok betartása becsléseken alapul. A becslések jelentős eltéréseket is mutathatnak. Veszélyt akkor jelent, ha az eltérés, az előírt értéknél kisebb a távolság. A távolságok megítélése nagyon nehéz, még álló helyzetben is, mozgás közben szinte lehetetlen! Ráadásul a sok közlekedő közül mindenki, a képessége szerint tud dönteni. A biztos, a mozgásokra vonatkozó biztonságos és megfelelő távolság betartását, a hosszabb követési távolságot a forgalom nem engedi!
Kezdetektől kiindulva, a járművek sebessége, gyorsulása és a forgalom, egyre csak nő, az utak, a forgalmi sávok szélessége nem változott lényegesen, a reakció idő is “maradt” a régi! Nagy sebességeknél nem is lehetne az utat biztonságos szélességűre szélesíteni, mert sok esetben „szélesebb lenne az út, mint hosszabb”. Balesetveszély esetén a sebesség, a reakcióidő és természetesen az út dönt el mindent. Haladási irányon változtatva, a jármű olyan hosszú utat tesz meg, hogy nem lehet az úton tartani. Ez után, rövid idő alatt történnek a bajok, a tragédiák!
A közúti balesetek számának csökkentését, az úthibák felszámolásával még meg sem próbálják mérsékelni! Csak tűzoltás jellegű sok esetben a javítás! Az úthibákat akkor is baleset veszélyesnek kell tekinteni, ha akár van figyelmeztető tábla, akár nincs, akár van sebességkorlátozás, akár nincs! Számoljunk ezzel, ha közlekedünk. Az útépítésben résztvevőktől soha senki nem kérdezte meg, nem kérte számon azt, hogy képesek-e jobb minőségű utat építeni? Feltételezem nem ez a csúcs. A közművek miatt szükséges útfelbontások utáni helyreállítások, katasztrofálisak! Az útfelület síkjától semmilyen eltérés nem engedhető meg, mert az balesetveszélyes! lásd.: a galériában azt a képet ahol az út és a jármű kerekének érintkező felülete látható. A helyreállításokat ki ellenőrzi, ki hagyja jóvá, van-e felelőse? Ne feledjük, a baleset veszélyesség emberéletbe kerülhet!
A sebességellenőrző kapuknál súlyhatár ellenőrző rendszereket építettek be, ezzel jelentősen és hatékonyabban védhetik meg az utak állapotát. A közúti fuvarozók nemtetszésüknek adnak hangot ezért. Az utakon kialakult hosszanti úthibákat a nagysúlyú gépjárművek okozzák, a súlykorlátozás más Kresz szabályokkal egyenértékű, be kell tartani! Sok baleset és a balesetek minden formája, bekövetkezett már az úthibák miatt. Be kell látniuk a közúti fuvarozóknak is ezt a tényt,
A váratlan veszélyhelyzet észlelésekor kezdődik a reakcióidő, majd döntünk, és cselekszünk, elkezdünk manőverezni. A manőverezés megkezdésekor nem azonnal kerülünk ki a veszélyzónából, de közben haladnak felénk más járművek, akikkel ütközhetünk.
Nem vagyok sebességellenes, jómagam is ugyan abban a csapdában szenvedek, mint a többi gépjárművezető társam. Így van ez, akár bevalljuk, akár nem. A gyorshajtás a közlekedés velejárója! (idő, út, sebesség) Adott az úthossz (érkezési időre) megtételéhez, a sebességhatárok betartása mellett, kiszámítható menetidőre van szükség.Ha azonban menetidő akadályozás fordul elő, csak a sebesség növelésével érhetünk időben a célhoz! Időben kell elindulni jön a bölcs tanács! Napi teendőink több feladatból állnak, az útra kelésünket ezek akadályozhatják, de az úton is előfordulhatnak váratlan akadályozó események. Amennyiben kicsúszunk az út, megengedett sebességgel történő megtételéhez szükséges időből, a szabályok adta sebességhatárokból, csak a sebesség növelése marad! Ha az ellenőrzött szakaszokon túljutottunk, még nagyobb sebességgel kell haladnunk, hogy behozzuk a lemaradást! Sokkal nagyobb veszélyhelyzetet idézve elő! Egy bizonyos útra, az időben elindulás talán teljesíthető, de ennek minden alkalommal, minden közlekedés alkalmával, minden közlekedési formánál teljesülni kellene. Ez biztos hogy nem lehetséges! Vegyék ezt figyelembe, az időben kell elindulni figyelmeztetést ajánlók! Ellenőrizhetjük, büntethetjük, vannak helyzetek, amikor nem adhatjuk fel, célba kell érkeznünk! Ezt teszi az is aki a törvényt megalkotta, aki ellenőriz, és az is aki büntet. Ne fogadják el a kijelentésemet automatikusan, saját magukat ellenőrizzék le, lehet- e úgy közlekedni nap mint nap, hogy a megengedett sebességhatárt soha nem lépjük túl? De a megengedett sebességhatárok betartása sem biztosítja a balesetmentességet!
Ha a reakcióidőnket csökkenteni is tudnánk, és csak néhány tized sec. lenne ez az idő, a nagy sebesség esetén az út hossza nem rövidülne annyival, hogy uralni tudjuk a veszélyhelyzetet.
A haladási irányt változtatott gépjármű, ha más erőhatás nem éri, akkor a reakció idő alatt megtartja a haladási irányát. Rossz döntés esetén nincs újratervezési lehetőség!
Aki a közlekedési szabályokat szándékosan megszegi, vagy elvét egy manővert, vagy mások késztetik hibázásra, akkor a forgalomból még más(ok) is részesévé válnak az esetnek, balesetnek. A rendszabályok között vannak amelyek egyértelműek, könnyen megjegyezhetőek, nem igényelnek sok magyarázatot. (záróvonalat átlépni tilos, kötelező haladási irány, behajtani tilos, kanyarodási tilalom, elsőbbség adás kötelező stb. Ezeket aki akarja, be is tudja tartani, aki be akarja tartani, de nem tudja azok szellemi képességeikkel van probléma. Vannak bonyolult szabályok melyeket magyarázat alapján sem könnyű megtanulni, betartani. Első helyen az útviszony szerinti vezetés szabálya, a követési távolság betartása, az előzés szabálya a sávváltoztatás szabálya stb. Ezeket fajsúlyosabb kérdéseknek tartom, ezért sokkal bővebben kellene tájékoztatni ezekről az embereket. Vannak sportcsatornák, zenei csatornák, gasztronómiai csatornák, horgász, vadász csatornák, filmcsatornák stb. Nem érdemelnék meg a közlekedők, hogy legyen a közlekedésnek, közlekedés biztonságnak, baleset megelőzésnek egy csatornája? Téma az lenne bőven.
A gyorshajtást generálják a hivatalos idézések, családi események kezdési időpontjai, orvosi kezelések időpontjai, utazás indulási időpontjai stb. Erre azt szokták mondani induljunk el időben! Ha ballagásra megyünk és időben el is indulunk, de a virágcsokor nem készül el időben, az időveszteséget csak úgy hozhatjuk be, ha van rövidebb útvonal, vagy nagyobb sebességet kell választani. Akkor mit szólnak, ha hivatalos idézésre késve érkezünk, az indok az útviszonyok szerinti vezetés. (úthibák) Gondolják meg, ha nem lenne lehetséges a gyorsabban haladás, akkor előadások, szolgálatba lépések, a közösségi közlekedési járművek nem indulnának el, a munkahelyeken nem kezdődne el a munka stb. Ennek eredményeként másokat is időzavarba hoznánk, amivel káoszt, és újabb gyorshajtást generálnánk, még több balesetet! Ettől függetlenül ki kell jelenteni, Gyorsan haladni veszélyes!
Egyre több veszélyes anyagot szállító jármű szenved balesetet. Ezeknek a járműveknek a vezetői a legfelkészültebbek, legtapasztaltabbak, mégis megtörténik a baj. Az ilyen baleseteknél a baleset személyi és anyagi káron túl, még katasztrófa is fenyeget! Mi okozhatja a balesetet? Emberi tényező, jármű műszaki hibája, vagy az út hibája?
Ha emberi tényező, akkor tanulságos lehet, mert ha a jól felkészült, tapasztalt vezetők is hibázhatnak, akkor a kevésbé felkészült vezetők még inkább hibáznak! Lényeges az is, hogy mi játszott szerepet a balesetben.
Ha a jármű műszaki hibája, akkor azt a szakértők állapíthatják meg az okokat.
Az úthibából bekövetkezett balesetet is emberi tényezők közé sorolják, mert gyakorlatilag úthibából bekövetkezett baleset nincs! Ez a téves megállapítás vezethet a következő balesethez, mert nincs tanulsága az ilyen balesetnek. Az úthibák okoznak váratlan haladási irányváltozást, amit a legtapasztaltabb, legfelkészültebb vezető sem tudja kivédeni! Mások hibázását, tévedését nem tudjuk megelőzni, kivédeni, néha mérsékelni, korrigálni tudjuk csak. Az úthibák kijavításával, baleset megelőzéssel, az ilyen baleset, csökkenne, megszűnne. Lehet az úthibákkal kapcsolatos kérdéseket kerülgetni, de egy biztos, kikerülni nem lehet! A közlekedésbiztonsághoz mindenki észrevétele, ötlete kell.
A három fő közlekedésbiztonsági tényező közül az ember az, aki dönteni képes, kényszerül dönteni, de minden okot nem lehet a vezető nyakába varrni.
Az embereknek korlátai vannak ítélőképességben, döntési képességben, cselekvési képességben. A legnehezebb közlekedési probléma, az úthibás úton való vezetés. A láthatatlan súrlódási erő egy pillanatnyi idő alatt, a jármű haladási irányát megváltoztatja, erre nem lehet felkészülni.
Az ember az, aki közlekedni tud, az állatok vonulnak.
Milyen módon közlekedhetünk?
Gyalogos, gördeszka, roller, görkorcsolya, korcsolya, síléc, szánkó, állati segítséggel, állati fogattal, kerékpár, tandem kerékpár, elektromos kerékpár, fekvő helyzetben hajtott kerékpár, extrém kerékpárok, motorkerékpár, oldalkocsis- motorkerékpár, személyautó, teherautó, busz, mezőgazdasági jármű, darus gépjármű, veszélyes anyagot szállító jármű, tréler, nyerges vontató, kamion.
Mérlegre tehetjük egyszer már azt is, hogy egy gépjármű tulajdonosnak mennyibe kerül az, hogy használhassa járművét, függetlenül a megtett km-től? KRESZ vizsga, időszakos orvosi, műszaki vizsga, adó, gépjármű adó, kötelező baleset biztosítás, baleseti adó, üzemanyagárban rejtett adó, gépjármű fenntartási költségei, passzív biztonsági berendezések költségei, tárolási hely költségei, parkolási díj, egyelőre ennyi!
Sebesség ellenőrzéseknél mértek-e már be, megkülönböztető jelzés használata nélkül közlekedő járművet?
A megengedett maximális sebességhatár nem kötelező jellegű, mégis szinte mindenki a maximális sebességhez közeli sebességgel közlekedik. Az a veszélye ennek, hogy aki nem elég gyakorlott, és manőverezésre kényszerítik, akkor nem biztos, hogy sikeresen megoldja a feladatot! pl.: F.1 versenyzők, kiváló pályán, mindenki azonos irányban haladva, nem mindenki tudja a tempót tartani a legjobbakkal. A közúti közlekedésben más szabályokkal, más felületű utakon, szembejövő forgalom mellett, a gépjárművezetők jelentős tudásbeli eltéréssel közlekednek az utakon. Ha valaki nem veszi fel a közlekedés ritmusát, nem a közlekedés ritmusában halad, lassabban, vagy gyorsabban halad, veszélyezteti saját magát és a többi közlekedőt is! De akkor hogyan vezessünk az útviszonyok szerint? Ez sokkal kockázatosabb, veszélyesebb feladat. A közlekedés biztonsága az elhatározott manőverek helyes döntésein múlik. Az élet bármely területén ugyan ez a helyzet, bármennyire is szeretnénk helyesen dönteni, előfordulhatnak hibás döntések is! A közlekedésből sem tudjuk teljen kizárni a hibákat, a széleskörű ismeret, gyakorlat csak csökkentheti azt.
Az úthibákkal kapcsolatosan felvetett baleset veszélyességre, a szakértők, oktatók nem reagálnak, de emberi tényezővel kapcsolatban, vagy gépjármű műszaki hibára több jelentkező lenne! Nem különös? Az emberi tényezők, a gépjárművek műszaki állapota kevésbé vitatott módon ellenőrizhető, a hiányosságok, a hibák könnyen igazolhatók. Nem úgy az utak állapota, a sebesség választás. Sem szabály, sem példa nincs rá, csak a fizikai törvények!
Az út, a sebesség és az idő kombinációja, az emberiség mindennapi, állandó, örökös problémája. Ezt kell biztonságosan, balesetmentesen, hiba nélkül megoldani. Nem csak a közúti közlekedésnél kell számolni ezekkel a fizikai fogalmakkal, hanem munkavégzéskor, sport tevékenységnél, technikai sportoknál, általában az emberi tevékenységnél. Minden útnak van biztonságos áteresztő, átbocsátási mennyisége. Ez függ az út keresztmetszetétől, a látási viszonyoktól, az út állapotától, időjárástól, úthibafajták mennyiségétől, az áthaladók létszámától, járművek darabszámától, és a sebességtől. Ezt számításba kell venni. Segít ebben a fékezési táblázat ismerete, a reakció időt meghatározó részidők, és az adott sebességnél 1 sec. alatt megtett út hossza.( 5.km/h sebesség esetén 1,4 m/ sec. 5.km sebességnövekedés újabb 1,4.m. 50.km/h esetén 14.m/sec. Nem nehéz matematikai feladat.
Nem tisztázott kérdés az útviszony szerinti vezetés szabálya és a jobbra tartás szabály egymáshoz viszonyulása! A jobbra tartás szabálya jobbra kényszerít, az útviszony szerinti vezetést a jármű vezetőnek kell eldönteni. Az út jobb oldala úthibás (nyomvályús) hosszan tartó, ezért a belső sávot választva megbüntethetnek, vagy marad a jobbra tartás megfosztva az útviszony szerinti vezetés lehetőségétől, jobbra tartva a baleset veszélyesebb közlekedés.
Több mint száz éve van gépjármű közlekedés, de ez nem keltette fel a szakemberek figyelmét. Melyik szabály betartása a fontosabb a gépjármű vezetők szemszögéből? Én eldöntöttem, de döntsék el Önök is. Az úthibás utakon közlekedve a gumik rendellenesen kopnak, a kormánymű, futómű, karosszéria sérülhet, balesetveszélyes helyzetben a manőverezés kiszámíthatatlan, különböző súlyosságú balesetet szenvedhetünk, a haladási sebességet csökkenteni kell(ene). Ez minden járművet érinti, államit, vállalatit és magánt egyaránt. Csak a magán járművek esetében kell egyedül vállalni a rongálás költségeit! Ez éppen elég, hogy elgondolkozzunk ezen! A jobbra tartás szabály mellőzése sem veszélytelen, de vannak itt is kérdések.Tisztázatlanság miatt ez önmagában hordozza a balesetveszélyt! Kiderül az alábbiakból.
Amikor a KRESZ szabály előírása szerint, az útviszony szerint kell vezetni (úthibás úton), a látási és forgalmi viszony mellet, melyik haladási módot vegyék figyelembe a közlekedők? Ez egy eldöntendő kérdés, a vezetőre van bízva. Van a KRESZ előírásaiban a jobbra tartás szabálya is. Ha a vezető a rossz útfelületű (nyomvályús) szélső sáv helyett a belső sávot választja, utólag megbüntetik! Jobbra tartás szabályánál olyan helyen, ahol az úttestből alakítottak ki kerékpársávot (kb. 1.m szélességű) könnyen elsodorhatja a kerékpárost a gépjármű (busz, tehergépjármű) ha jobbra tart! De az ajánlott 1.m-es előzési oldaltávolság sem tartható be! Ellenőrizzék le! Ha párhuzamos közlekedésre alkalmas úton a belső sávban haladók jobbra tartanak könnyen érintkezhetnek, balesetveszélyes helyzetben! Fajsúlyos kérdések ezek, nem hatalmi fölénnyel kell ezekre válaszolni, hanem tudományosan. A közlekedési rendszabályok pontatlanságiért, az oktatás, képzés hiányosságaiért, az útfelület hibáiért, mi közlekedők fizetjük meg az árát, az életünkkel is! A szakemberek mit javasolnak? A gördülő üzemmódot, vagy az esetlegesen bekövetkező csúszó üzemmódot vegyük figyelembe ha közlekedünk? Nyomvályús és mart felületű úton, alig érzékelünk különbséget, a gördülő üzemmódban haladáskor, a jó útfelületű úton haladástól. De ez csak addig tart, amíg váratlan veszélyhelyzetbe nem kerülünk! A haladási irány váratlan megváltozása miatt, a megengedett 50-90-130 km/h sebességhatároktól jóval alacsonyabb sebesség is végzetes lehet! Tehát az 50-90-130 km/h sebességeknek a fele is elég a balesethez. (fékezési táblázat: féktávolság, fékút, reakció idő, az adott sebességnél az 1 sec. idő alatt megtett út hossza) És a megkülönböztető jelzéssel közlekedő járművek milyen sebességgel haladjanak? Autópályán haladó gépjármű vezetője nyomvályús útszakaszhoz érkezik, a Közút Kezelője által meghatározott enyhe 0-25.mm-ig, közepes 25-50.mm-ig, és súlyos 50.mm-feletti úthibát hogyan értékelje, mert csak szemrevételezés, alapján van lehetősége felmérni azt? A KRESZ, az autópályán tiltja megállást! Még nem találkoztam autópályán, hogy ilyen szakaszokon fel lenne tüntetve a nyomvályúsodás mértéke! Fogadják el, el kell fogadni a mozgásokra vonatkozó törvények előírásait, mert csak ez jelent biztonságot, nem alakulhat ki eltérő súrlódású felület az út és a jármű kerekei között! A Közút Kezelőjének is fejet kell hajtania a fizikai törvények előtt. Más országokban is tapasztalható ez a téves elmélet az utakkal kapcsolatban. A Közút Kezelője minek alapján határozta meg ezeket az értékeket? A mozgásokra vonatkozó fizikai törvények ilyen besorolást nem engednek meg! Vagy létre jön az eltérő súrlódási felület, vagy nem. Ez a legkisebb eltérés esetén is kialakul! Vannak jónak tűnő ötletek, elképzelések, de a kivitelezés, megvalósítás a fizika szabályain, törvényein múlnak!
Közúti közlekedés mellett számolni kell és figyelembe kell venni más területeken is, intézményeknél, kulturális és sportrendezvényeknél, szórakozó helyeken, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges menekülési útvonalak, vészkijáratok. Ha valamilyen okból sürgősen távozni kell, és a menekülési útvonal leszűkül, nem képes annyi embert, járművet átengedni, torlódás, balesetveszélyes helyzet alakul ki!
Közutakon balesetnél, útjavításnál, lassú jármű, sebesség korlátozás, hidakon, alagutakban, határátkelőknél, rosszul beállított forgalomirányító lámpa. Épületekben szűk folyosók, lépcsőházak, vészkijárati ajtó kis mérete, kevesebb a szükségesnél.
Említettem már, hogy bizonyos esetekben nem tartható be a biztonságos, szükséges követési távolság! Egy forgalmas útszakaszon bármikor feltorlódhatnak a járművek és elérhetik a kritikus darabszámot, pl.: balesetnél. A megadott biztonságos követési távolságot, szorozzuk meg a járművek darabszámával, adjuk hozzá a járművek hosszát. Kapunk egy hosszúságot és ez megmutatja a gyakorlatban megoldható-e a szabály betartása az adott úton? Egy dugó feloldása után ugyan ezt kell vizsgálni, be lehet-e tartani a követési távolságot, és a sebességhatárt? Ha betartjuk a követési távolságot, lassan szűnik meg a dugó. A sebesség növelésével növelni kell a követési távolságot is! 20 km/ h sebességnél, 11.m a követési távolság! Az estleges baleset bekövetkezésekor a vezető viszi el a balhét! A közlekedésbiztonság mindenkor a legfontosabb, a szabály merev, rugalmatlan, nem gyakorlatias. Kutatni, keresni kellene megoldást erre a helyzetre.
Az elméletben meghozott szabályokat meg kellene vizsgálni a gyakorlatban, minden előforduló lehetőséget megvizsgálva, így lehetne eldönteni, hogy alkalmazható-e élesben is? Vizsgálták-e a követési távolság, jobbra tartás, útviszony szerinti vezetés alkalmazhatóságát? Úthibás út esetén melyik szabály szerint közlekedjünk? Az út jobb széle úthibás, a párhuzamos közlekedésre alkalmas út jobb oldali sávja (nyomvályús, mart felületű) ezek hosszan tartóak. A jobb oldali sáv balesetveszélyt rejteget, a megengedettnél lassúbb haladást enged meg. Én a biztonságosabb belső sávot választanám!
Az úthibás utak baleset veszélyessége, közlekedés biztonsága nem egyéni érdekből figyelemfelkeltő, hanem a társadalmaké, az emberiségé! Egyedül képviselem az úthibák baleseti veszélyforrásaira felhívni a figyelmet, de tudom, nem vagyok esélytelen.
A baleset megelőzés és közlekedés biztonság nagyon jó célkitűzés, mert a balesetből lesznek anyagi károk, könnyű, súlyos és halálos balesetek is! Az is igaz, hogy a balesetet szenvedett személyek száma függ attól, hogy milyen járművek ütköztek, hányan utaztak benne! Ezért kevesebb baleset esetén is, lehet több áldozattal járó baleset.
Közúti baleseteknél, úthibás út esetén is, a közlekedésrendészet baleseti helyszínelőik végzik, a baleseti okok feltárását. A közlekedésrendészetnek egyébként nem tartozik a feladataik közé az úthibás utak veszélyességi szempontból a minősítésük! Baleseteknél úthibás utak esetén, viszont utólag megállapítják,hogy nem az útviszony szerint vezetett a vezető! Nagy szakértelemmel! Az útviszony szerinti vezetés szabály olyan elvárással van a közlekedőkkel szemben, amire nincsenek felkészítve, de nem is lehet felkészíteni! Biztos vagyok benne, a szabály attya sem képes teljesíteni a követelményeket! Lehet százszor, ezerszer, vagy még többször is sikeresen elkerülte a balesetet, de a következő eset tragédiával végződhet. A közlekedés minden területéről lehet példát találni.
Az út- sebesség-idő fizikai összefüggéssel elemezhetjük a közlekedést. Hibázni csak a sebességnél lehet! Az út hossza adott, az érkezési időpont előre meghatározott, változtatni csak a sebességnél lehet. Ezért fordul elő sok esetben a sebesség túllépése. A sebesség túllépése balesetveszély esetén kezelhetetlenebb, súlyosabb következményekkel jár baleset esetén!
Az út, látási és forgalmi viszony szerinti vezetés szabály betartása nehezíti a közlekedést, mindegyik tartogathat akadályozó tényezőt, amit nem lehet előre számításba venni. Ha ilyen bekövetkezik csak a sebesség növelés marad.
A közlekedési rendszabályok célja az lenne, hogy a közlekedők között biztosítsa a közlekedésbiztonságot. Ha betartanánk, ha betartatnák, ha be lehetne tartani akkor igaz lehetne ez az állítás, de sajnos nem így van, inkább csak a büntethetőséget biztosítja! Nem ellenőriznek talán? De igen! A balesetek nem csökkennek, a szabályokat megszegik, (tilos jelzésen áthajtás, záróvonal átlépése, ittas vezetés, mobil használat…stb.) a balesetveszélyes szabálytalanságok nem szünnek meg! Nem csak a hazai közlekedésnél van így, sajnos a világ útjain is ugyan ez a helyzet! Változtatnak-e ezen valamikor? Mintha minden rendben lenne nem vesznek tudomást ezekről a problémákról. A gyorsulási csúcs és végsebességi csúcsokat ostromolják! Várható így a közlekedésbiztonság javulása?
A követési távolság és a féktávolság betartása becslésen alapul, ezért a fizikai törvénynek nem felel meg, mégis így kell közlekednünk! A legnagyobb igyekezet ellenére is pontatlanok lehetünk, ilyenkor baleset fordulhat elő! Ide tartozik még a sebesség becslése is előzés, kanyarodás esetén. A szemből érkező, és a mögöttünk haladó járművek sebesség meghatározása is. A mögöttünk haladó járművet ráadásul tükörből látjuk, ami még jobban nehezíti a becslést! A becslést mozgó viszonyok között, rövid idő alatt kell elvégezni ez is a pontosság rovására megy. A pontatlanság, a mozgás fizikai szigorú törvényének nem felel meg!
Kucsera Zoltán önkéntes, amatőr kutató